Ha van kertünk, akkor abban gyakran kapnak helyet gyümölcsfák. Ezek a fák pedig azon túl, hogy gyümölccsel látnak el bennünket, nagyon szép látványt is nyújtanak. Éppen ezért gyakran igazán magasak és terebélyesek. Azonban sokkal jobban járunk, ha nem hagyjuk, hogy túlságosan magasra nőjenek a gyümölcsfák. Ha ugyanis nem túl magasak a gyümölcsfáink, nagyban megkönnyítjük a gondozásukat, a permetezésüket és persze a szüretelést is.

A cseresznyefa esetében nem jó a túl nagy méret

A cseresznyefa szeret nagyra nőni. Így pedig, azon túl, hogy nagyon nehéz gondozni, permetezni, még a szüretelése is lehetetlenné válhat. Ha pedig megmarad a cseresznye a fa tetején, az nem csak azért rossz, mert ennyivel kevesebb gyümölcsöt szüretelhetünk, hanem azért is, mert hozzájárul a cseresznyelegyek terjedéséhez is.

A túlságosan nagyra nőtt gyümölcsfák ráadásul elnyomják a közelükben lévő növényeket is, éppen ezért elengedhetetlen, hogy metszéskor a fák magasságát is szabályozzuk.

A cseresznyefa visszavágására kora tavasszal vagy nyáron kerülhet sor. Ekkor kell a fővezérágat a szükséges magasságban visszavágni, majd ennek arányában kell a többi ágat és gallyat is megmetszeni, hogy a fa arányos maradjon és megtartsa természetes, kúpos alakját.

Ezért fontos a gyümölcsfák metszése

A metszés minden fa gondozásának fontos része. A legfontosabb szempont a cseresznyefa, és minden gyümölcsfa metszésénél, hogy a korona jól átlátható legyen, így kellő mértékben tudja átjárni a levegő és a fény. Ezzel fogjuk ugyanis elérni, hogy több virágot hozzon, így természetesen több lesz a termés is.


Ráadásul egy gondozott, átlátható korona jóval ellenállóbbá teszi a gyümölcsfát a különféle betegségekkel és kártevőkkel szemben.

A cseresznyefa más, mint a többi

A gyümölcsfákat általában nyugalmi állapotban, rügyfakadás előtt érdemes metszeni, de nem így van ez a cseresznyefa esetében. A cseresznyefa életében többféle metszést különböztetünk meg. A cseresznyefa metszéséhez szükségünk lesz metszőollóra, egy hosszú nyelű ágvágó ollóra és egy ágvágó fűrészre. Meg persze nem árt azt sem tudni, hogyan végezzük el a metszést.

Fontos, hogy mindig fertőtlenítsük le a használt eszközöket, hogy nehogy átvigyünk egyik növényről a másikra valamilyen betegséget. Ehhez töröljük le alkohollal a pengéket. Az élő ágak metszését végezzük metszőollóval.

1. Miután elültettük a cseresznyefát, meg kell könnyíteni az eredést. Éppen ezért ültetés után meg kell metszeni úgy, hogy vázágai valamivel laposabban álljanak, mint az almafa esetében. Törekedjünk rá, hogy a törzzsel bezárt szöge körülbelül 60°-os legyen.

cseresznye cseresznyefa

A cseresznyefa metszése hozzájárul a jó minőségű és bőséges terméshez. Fotó: Shutterstock

2. Tavasszal jön el a cseresznyefa koronaalakító metszése. Ekkor válasszunk ki vázágnak három vagy négy erősebb vesszőt, amelyek egyenletes távolságra legyenek elosztva a törzsön. A többi vesszőt metsszük le vagy kötözzük le, míg a vázágakat kétharmadukkal rövidítsük meg. Fontos, hogy vízszintesen egy síkban legyen a csúcsuk, és külső rügyben végződjenek. A koronaalakító metszést a fiatal fákon kora tavasszal is el lehet végezni, még rügypattanás előtt. A fiatal fák esetében az orsó koronaforma javasolt, hogy a korona szellős legyen és minél több fény jusson a belsejébe.

3. A cseresznyefa fenntartó metszését a fa életének 5. évétől kell elkezdeni. Ekkor tudjuk beállítani az ideális koronamagasságot. Ehhez a sudarat vágjuk vissza egy középről induló, vízszintesen kiágazó ágig. Így tegyünk a vezérágakkal is. Ha a vezérágak menti többi vesszőt lekötözzük, azzal növeljük a terméshozamot.

4. A cseresznyefa ritkító metszését a szüret után kell elvégezni. Ennek ideje július és augusztus környékén jön el. Ekkor akár nagyobb ágakat is kivehetünk a koronából, és ekkor metsszük le a zavaró vesszőket is. Ilyenkor a sebek sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a fa nyugalmi állapotában, így a fertőzés veszélye is csökken. Ez azért is fontos, mivel a cseresznyefa sajnos hajlamos a gombás és bakteriális megbetegedésekre.

5. Az idősebb cseresznyefa metszésekor a cél a kifelé álló hajtások fejlődésének elősegítése. Ehhez vissza kell metszeni a függőlegesen nőtt ágakat, tehát a fa inkább vízszintesen terjeszkedjen, és ne felfelé. Ehhez lesz szükség az ágvágó ollóra és a fűrészre. Nagyon fontos, hogy metszés után szedjük össze a lehullott maradványokat, és végezzünk sebkezelést a fán.

Erre van szüksége a cseresznyefádnak

A cseresznyefa szereti a fényt és a meleget, így eszerint válasszuk ki a helyét a kertben. Bár a téli lehűlést jól bírja, a tavaszi fagyok nagy kárt tehetnek a virágaiban.

A cseresznyefa átlagos vízigényű gyümölcsfa, de ha rendszeresen öntözzük, bőséges terméssel hálálja meg azt. Kedveli a jó vízgazdálkodású, középkötött, mélyrétegű, levegős, tápanyagban gazdag talajt, de a pangó vízre nagyon érzékeny.

Egy cseresznyefa átlagosan 80-100 kg termést hoz, így egy család számára elég egy fát ültetni. Mivel terebélyes koronát fog nevelni, olyan helyet szánjunk neki, ahol nem jelent ez problémát. A cseresznyefát ültessük távol a kerítéstől és a vezetékektől.

Cseresznyefát vásárolhatunk konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben. A konténeres cseresznyefát a fagyok kivételével bármikor elültethetjük, a szabadgyökerű cseresznyét azonban csak ősszel és kora tavasszal.

Amikor megvásároltuk a fát, azonnal ültessük el. Az ültetés előtt a szabadgyökerű cseresznye gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy segítsük a növekedését. Az ültetőgödör legyen nagyjából kétszerese a gyökér méretének, de minimum 50x50 cm méretű.

A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd ezt takarjuk be földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek vele. Úgy állítsuk be a gödörbe a csemetét, hogy teljesen egyenesen álljon, és hogy a a szemzési, oltási pont, mindig kerüljön a földfelszín fölé. Ezután töltsük vissza a földet, tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg.

Ezért egyél sok cseresznyét

A cseresznye közel 80%-a víz, és mivel zsír és fehérje alig van benne, ellenben növényi rostot és szénhidrátot tartalmaz, nyugodtan fogyaszthatjuk akkor is, ha épp fogyókúrázunk.

Elfogyasztása után viszonylag hamar megnöveli az energiaszintet, rengeteg A-, B1-, B2- és B6- vitamin van benne, és igen magas a C-vitamin tartalma is. A cseresznye serkenti az agyban a melatonin hormon termelődését, így hozzájárul a nyugodt, pihentető alváshoz.

A szára sem haszontalan, mivel vízhajtó teát készítenek belőle. Mivel a cseresznye csökkenti a vér húgysav szintjét, hozzájárul az ízületi betegségek csökkentéséhez. Tisztítja a vért, enyhítheti az ízületi fájdalmakat és segíti a szervezet méregtelenítését. Emiatt a bőrünket is szebbé varázsolja, hiszen segít csökkenteni a pattanásokat is.

A cseresznye nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot, foszfort, cinket, magnéziumot és vasat is, így nagyban hozzájárul az immunrendszer védelméhez. A benne lévő flavonoidok hatékonyan semlegesítik a szabad gyököket, és késleltetik az öregedés folyamatait, ezen kívül még gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A cseresznye ezen túl erősíti a memóriát, az idegeinkre is jó hatással van, és számíthatunk rá az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a depresszió esetében is.

Védi a szívet, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, így csökkentve a szívrohamok kockázatát. Emellett megakadályozza a szájüregi fertőzéseket és semlegesíti a rossz leheletet. Minél sötétebb a cseresznye, annál egészségesebb, hiszen annál több benne az antioxidáns. A cseresznyét fogyaszthatjuk frissen, de készíthetünk belőle süteményt, bort, lekvárt, sőt, akár még pálinkát is.

Cseresznyében gazdag nyarat kívánunk!