A borostyán elég megosztó növény. Hallani róla jót is, és rosszat is. Abban azonban egyetérthetünk, hogy kevés ellenállóbb növény van, mint ő. Ráadásul egész évben számíthatunk rá, így ha akkor is szeretnénk egy kis zöldet csempészni a kertünkbe, amikor az időjárás miatt éppen nem dúskálunk a szebbnél szebb virágokban, a borostyán egy kis tavaszt hozhat a mindennapjainkba.
De hogy lakáson belül mire számíthatunk tőle, az sokáig rejtve maradt előttünk. Pedig ez a növény megérdemli, hogy minél jobban megismerjük, hiszen nem véletlenül választotta egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor is álneveként a Borostyán nevet. A borostyánnak ugyanis nagyon sok a titka!
Ismerkedj meg a borostyánnal
A borostyán, azon túl, hogy folyamatosan zöldell, még csak túl nagy igényeket sem támaszt velünk szemben. Éppen ezért nagyon közkedvelt a kerttulajdonosok körében. A népszerűségét pedig még az is növeli, hogy akár árnyékos, vagy félárnyékos helyeken is kiválóan érzi magát, így akár a kertünk olyan eldugott részeit is széppé képes varázsolni, ahol más növény nem él meg.
Ha pedig gondoskodunk róla, hogy a borostyán kellő mennyiségű vízhez jusson és rendszeresen öntözzük, a napos helyeken is jól fogja érezni magát. Télen azonban a borostyán vágyik a hűvösebb iránt. Minél zöldebb, annál jobban szereti a hűvösebb és az árnyékosabb helyeket, és minél tarkább, annál inkább kedveli a meleget és szeret a napfényben fürdőzni.
A borostyán levele még mosószer helyett is jó. Fotó: Shutterstock
Azonban a borostyánnak elég hosszú a bűnlajstroma is. De vajon igazak a borostyánról szóló pletykák, miszerint képes elpusztítani a fáinkat, megrongálni az épületeinket, és lebontani a kerítéseinket? Úgy tűnik, nem árt utánajárni, milyen szándékai is vannak tulajdonképpen a borostyánnak, mielőtt gyökeret verne a kertünkben!
_fill_540x300_0.jpg)
A borostyán, a fák, a kerítés és a házfal
A borostyán sok esetben mászik fel fákra, ezért merülhet fel bennünk a gyanú, hogy vajon miért is teszi ezt, és ártalmas lehet-e ez a fáinkra nézve. Amennyiben nagyon fiatal fára kúszik fel, sajnos valóban képes azt elpusztítani, hiszen a csemete nem fogja túlélni a fény hiányát. Azonban az idősebb fákat nem kell féltenünk a borostyántól. A borostyán azért kúszik fel a fákra, mert úgy több fényhez jut.
Azonban a kifejlett fák esetében bőségesen jut azoknak is a fotoszintézishez szükséges fényből, hiszen a borostyán a törzsükön kapaszkodik fel, és nem takarja el az ágakat és a koronát sem. De ha azt látjuk, hogy egy kisebb méretű, vagy egy beteg fára tekeredik, akkor akadályozzuk meg ebben, hiszen ezek a fák nem fogják elbírni a borostyán súlyát.
A borostyán egyébként nem parazita, hiszen annak ellenére, hogy kúszik, rendelkezik saját gyökérzettel. Így tehát nem nem veszélyezteti a fa vízellátását. A borostyán a talajgyökereken keresztül veszi fel a vizet és a tápanyagot, emellett pedig vannak olyan gyökerei is, amelyeket a kúszáshoz használ. A fák körül található gyökerei a kúszást segítik elő, azonban a tápanyagot a borostyán nem a fából, hanem a talajból veszi fel. Legfeljebb a fák törzsén lévő kis odvakban megálló vizet szívja fel a gyökerei segítségével, de ezzel nem károsítja a fát.
Ráadásul a borostyán levelei természetes védőpajzsot képeznek a fényérzékeny fák köré is. Segítségükkel a fa törzsét nem érik el az erős napsugarak, és így nem fogják károsítani azt. A borostyán nem csak a kérgüket védi, de még a hideggel szemben is ellenállóbá teszi a fákat, hiszen a legnagyobb fagyokban is beborítja a törzsüket.
A borostyán viszonya a kerítéssel és a házfallal szintén vet fel kérdéseket. Egyértelmű, hogy szebbé tudja varázsolni a csúnya házfalakat és a nem túlságosan esztétikus kerítéseket is. Vannak azonban, akik úgy vélik, a borostyán mindenre képes, még arra is, hogy tönkre tegye a házfalat, lebontsa a kerítést, ráadásul nem csak hogy leomlik miatta a vakolat, de még rengeteg bogarat és kártevőt is vonz az otthonunk közelébe.
Valójában azonban a borostyán egy igen közkedvelt futónövény, így hát kiváló választás, ha zöldebbé szeretnénk tenni a házfalat, vagy a kerítést. A borostyán a kapaszkodó gyökereivel házfalakra, kerítésekre és fákra is képes felkúszni, így akár több méter magas részt is be lehet vele fedni. Kárt pedig csak azokban a falakban és kerítésekben okoz, amelyek el vannak hanyagolva. Egy jól megépített ház falában és egy jól elkészített kerítésben egészen biztosan nem fog kárt tenni.
Azonban a borostyán állítólag még ennél is többet tud! A babona szerint ugyanis abban a házban, ahol borostyán fut a falakon, a lakóknak nem kell tartaniuk a boszorkányoktól, hiszen megvédi őket a gonosztól. De egyes babonák szerint ne vigyük be a házba, mert bánatot okoz, sőt, rontja a hajadonok férjhezmeneteli esélyét is.
Úgyhogy hölgyeim, nehéz a döntés. Azonban mégiscsak megfontolandó, hogy esélyt adunk odabent is borostyánnak, hiszen, ha a plafon közelébe akasztjuk, segít felvenni a harcot a penésszel szemben, ha pedig nem szeretjük az olajszagot, tartsunk belőle a konyhában is, mert rövid időn belül képes magába szívni a kellemetlen szagokat, így az olaj szagát is.
Így neveljük a borostyánt
A borostyán igazán szerény növény. Nincsenek nagy igényei. Nem válogatós akkor sem, amikor a talajról vagy a fényviszonyokról van szó. Az elültetés utáni első évben azonban a borostyán esetében ne számítsunk erőteljes növekedésre, de utána nagyon hamar be fogja hozni a lemaradást. Ha meg szeretnénk gátolni a terjeszkedésben, akkor legyünk résen, és folyamatosan gondoskodjunk a borostyán metszéséről.
A metszésre mindenképpen még a virágbimbók megjelenése előtt kell sort keríteni. Idősebb korában a borostyán, amennyiben nincs kapaszkodó felülete, oldalhajtásokat hoz, így gyönyörű sűrű bokor válhat belőle. Minden esetben a bimbók vagy levelek felett kell elvágni a hajtásokat, ahonnan újak fognak nőni. Három féle metszést különböztetünk meg a borostyán esetében.
1. Az általános metszés során a cél, hogy a borostyán mindig szép maradjon, és új hajtásokat hozzon.
A borostyán szobanövényként is jó választás. Segít a penésszel szembeni harcban, és még a kellemetlen szagokat is eltünteti. Fotó: Shutterstock
2. A növekedést elősegítő metszést Megyeri Szabolcs szerint akkor kell elvégezni, ha még nem érte el a borostyán a kívánt magasságot, de azt szeretnénk, ha magasabbra törne. Ekkor a hajtások csúcsát kell lemetszeni, ahonnan gyorsan új hajtások és kapaszkodó gyökerek fognak fejlődni, így a borostyán erőteljesebben fog felfele mászni. Erre a késő téli vagy kora tavaszi időszak a legalkalmasabb.
3. A fiatalító metszést akkor alkalmazzuk, amikor a borostyán már nagyon nagy és öreg. Ekkor erőteljes visszametszésre van szükség a késő téli vagy kora tavaszi időszakban. A metszés után az idős növény friss, erőteljes hajtásokat nevel majd.
Borostyán az otthonunkban
A borostyán a balkonládában és szobanövényként is megállja a helyét. Nem csak hogy be tudjuk általa csempészni a természetet az otthonunkba, de ahogyan azt már korábban írtuk, még a penészfoltok képződésének megakadályozásában is segítségünkre lesz, és a kellemetlen szagokat is eltünteti, így az olaj szagát is.
Azonban, ha szobanövényként tartjuk a borostyánt, ügyeljünk rá, hogy kellő mennyiségű fényhez jusson, mert ha nem jut számára kellő fény, akkor nagyon gyenge lesz, és élénk színében sem gyönyörködhetünk többé.
A borostyánt ne hagyjuk kiszáradni, de ne álljon pangó vízben sem. Ha a talaj felső 5 cm-e száraz, akkor már ideje öntözni. Fontos, hogy ha szobanövényként tartjuk, akkor a talaj legyen jó vízáteresztő képességű, és havonta egy alkalommal adjunk neki tápanyagot is. A legjobb a nitrogénben gazdag műtrágya, melyet tavasszal, nyáron és ősszel biztosítsunk a borostyán számára. Télen felesleges, mert mivel a borostyán ilyenkor a nyugalmi idejét tölti, a tápanyag nem tud hasznosulni. Ha azt szeretnénk, hogy valóban jól érezze magát az otthonunkban, két havonta mossuk meg a leveleit, így megszabadítva a portól és a kártevőktől.
De azon túl, hogy segít a penész és a szagok távoltartásában, másra is használhatjuk. Kiváló mosódió helyett, szaponin tartalma miatt, így bármikor készíthetünk belőle mosószert, vagy folyékony mosószert. Ehhez a frissen szedett borostyánleveleket alaposan mossuk meg, és tegyük textilzsákba vagy zokniba, és helyezzük a mosógépbe. Egy mosáshoz nagyjából 10 levélre lesz szükség.
Folyékony mosószert úgy készíthetünk belőle, hogy körülbelül 60 megtisztított levelet leöntünk forró vízzel, majd egy éjszakán át állni hagyjuk. Reggel le kell szűrni, és már használhatjuk is. Azonban elég hamar megavasodik, így egyszerre ne készítsünk belőle túl nagy adagot. A 60 levélből készült folyékony mosószer nagyjából 6 mosásra elegendő.
A borostyán tehát úgy tűnik, tisztára mosta magát előttünk, így bátran adjunk neki helyet a kertben és az otthonunkban egyaránt.
