Te milyen szempontok alapján választod ki a tökéletes karácsonyfát? Van, aki a csodás formákra esküszik, mások a fenyőillatra, míg vannak, akiknek a tartósság az elsődleges szempont. A nordmann fenyő nevét Alexander von Nordmann, finn természettudós után kapta, ezért bár sokféle írásmóddal találkozunk, a helyes a nordmann fenyő elnevezés. A nordmann fenyő kiváló választás lehet, ha tartós és szép fenyőfát szeretnénk. Az illata ugyan kevésbé erőteljes, de még ezen is könnyedén tudunk segíteni. Cikkünkben azt is eláruljuk, hogyan.

Ezért válaszd a nordmann fenyőt karácsonyfának

A nordmann fenyő, más néven kaukázusi jegenyefenyő, egy világszinten elterjedt dísznövény. Habár ez meglepő, de nem Normandiában, hanem a Kaukázus térségében őshonos. A nordmann fenyő a természetben eléri a 20-30 méteres magasságot is, ezért a karácsonyfának szánt darabokat egész fiatalon kivágják.

A nordmann fenyő megjelenése sokak szerint messze a legelegánsabb, emellett pedig tartóssága is mellette szól. A környezetvédelmi és a takarékossági megfontolások miatt sok család a hagyományos nordmann fenyő helyett nordmann műfenyőt vásárol, habár ez nem adja vissza a csodás illatot.

karácsonyfa feldíszítve nordmann fenyő

A karácsonyfa választáskor fontos szempont lehet a tartósság, melyben élen jár a nordmann fenyő. Fotó: Shutterstock

A nordmann fenyőnek csodálatos alakja van, ezért igazán elegáns feldíszítve is. Ráadásul igazán tartós, így nem kell attól tartanunk, hogy már a díszítés során több lesz rajta a szaloncukor, mint a tűlevél. Akár hosszú hetekig is a szobánk dísze lehet, így ideális választás, ha meg szeretnénk hosszabbítani a karácsonyi időszakot, és már korábban feldíszítjük a karácsonyfát.


Ráadásul a tűlevelei nem szúrósak, így kisgyermekes családoknak a lehető legjobb, legbiztonságosabb választás - tudjuk meg Megyeri Szabolcs írásából. Nem is csoda, hogy igazán divatos vágott fenyőként, azonban ha igazán erős fenyőillatra számítunk, akkor tegyünk be pár lucfenyő ágat is az otthonunkba. A nordmann fenyőnek is van illata, amelyik nagyon kellemes, azonban nem túlságosan erős. A nordmann fenyő illata csodás, enyhe dörzsölésre narancsos-citrusos aromát árasztanak a tűlevelei.

Akár kisebb, akár nagyobb méretű fát is választhatunk belőle. A nordmann fenyő kifejezetten ajánlott a panellakásokba is, mivel még a magas hőmérséklet ellenére sem fognak lehullani a tűlevelei, és a száraz levegő sem ártalmas számára. Azonban a lucfenyőnél magasabb az ára, viszont tartósabb is.

Legyen nordmann fenyő a kertedben

A nordmann fenyő nem csak karácsonyfaként állja meg a helyét. Nem csak a szobában nyújt lélegzetelállító látványt, hanem a kertben is. A nordmann fenyő dús, tömött megjelenésű, tűlevelei hosszúak, 3-4 centiméteresek, színük élénkzöld, sötétzöld. Tűlevelei nem szúrnak, ezért kiváló választás a kertbe akkor is, ha gyerekeink vagy háziállataink vannak.

A nordmann fenyő  20-30 méter magasra is megnő, tömött, kúpos lombkoronájú örökzöld fafaj, melynek jellegzetes, kefeszerű hajtásai vannak. A fényeszöld, kifelé ívelő levelek fonákán két fehér csík húzódik. Fiatal korában lassan növő fajta. Az időjárási szélsőségeket is nagyon jól tűri.

A nordmann fenyő esetében fontos, hogy az ültetőgödör legalább háromszor akkora legyen, mint a gyökér körüli földlabda. Miután kivettük a cserépből, lazítsuk fel a gyökeret és az azt körülvevő földet. Az ültetőgödörbe kerüljön annyi föld, hogy a fát belehelyezve, a gyökere teteje kicsit a földfelszín alá kerüljön. Az ültetésre a legmegfelelőbb idő az április, ugyanis nagyon fontos, hogy fagymentes időszakban ültessük.

A gyökeresedés 2-3 évig tart, és a meszes talaj kivételével bármilyen talaj megfelelő a nordmann fenyő számára. A nordmann fenyő szereti a napfényt, azonban a nagy hőséget nem kedveli. Közepes vízigényű, ezért heti egyszer öntözzük meg. Azonban fiatal korában ennél gyakrabban van szüksége öntözésre. Ne hagyjuk, hogy kiszáradjon a talaj alatta, de az sem tesz jót neki, ha pangó vízben áll. Ha mulcsozzuk a talajt körülötte, akkor a gyomosodástól és a kiszáradástól is meg tudjuk védeni. Kártevői a takácsatkák, a pajzstetvek, a levéltetvek és gubacsatkák.

nordmann fenyő

A nordmann fenyő kevésbé hullatja tűleveleit, még a meleg szobát is jól viseli. Fotó: Shutterstock

A karácsonyfa története

Minden évben beszerezzük, feldíszítjük, körbeálljuk a családunkkal. De csak kevesen ismerik, hogy mivel is érdemelte ki a karácsonyfa központi szerepét. Az első karácsonyfát Németországban díszítettek fel a 16. században. A karácsony ugyan keresztény ünnep, amely alkalmával a hívek Jézus Krisztus születését ünneplik, azonban napjainkban az egész világon tartják, vallástól függetlenül is. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította, Martonvásáron levő birtokán, 1824-ben.

Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi és a kelta kultúrákban is ismert volt, ám itt még ágakat és koszorúkat használtak. Az ókori népek a téli napfordulót december 25-én, a napistenek születésnapjaként ünnepelték. De a fák tisztelete is régről ered. Középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, amikor valaki fiatalon veszítette el az életét, és új fát ültettek egy új élet világrajövetelekor is.

Az első feljegyzés a karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból, a 15. század végéről. Ezt a fát még almával és ostyával díszítették. Az első karácsonyfa árusításról 1521-ből, Sélestat városából értesülhettünk, míg az első, gyertyával díszített karácsonyfa az 1660-as években díszítette valakinek az otthonát.

Ahogy pedig eljött a XX. század eleje, egyre több otthonban állítottak fát karácsonykor. Bár hazánkban először, ahogyan ezt egy 1554-ből származó történelmi jegyzetből megtudhatjuk, karácsonyfának a  földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt nevezték, idővel nálunk is elterjedt a valódi karácsonyfa állítása. Kezdetben a német ajkú városi lakosság körében terjedt el, majd országszerte népszerűvé vált. Volt, aki egy ágat, volt, aki egy egész fát díszített fel. Így az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években az adventi időszakban Pesten már fenyővásárok voltak.

Ez a hagyomány azóta is él, és a legtöbb magyar családban december 24-én állítják a fát, majd vízkeresztkor, január 6-án bontják le azt. Oroszországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban csak szilveszterkor szokták felállítani a karácsonyfákat, míg az Egyesült Királyságban már jóval karácsony előtt, akár már októberben is állnak a fák a nappaliban.

Mindenkinek gyönyörű karácsonyfát és boldog ünnepet kívánunk!