A zöldborsó az egyik legelsőként vethető zöldségféle. Ráadásul könnyen termeszthető a konyhakertekben, így nagyon közkedvelt. Nem is csoda, hiszen a veteményesben szedett borsóból a legfinomabb a leves, a legjobb ízű a főzelék, és nyersen is elképesztően finom.

Már XIV. Lajos is nagy rajongója volt a zöldborsónak. Kertészei borsóültetvényeket hoztak létre a versailles-i kastély kertjében, a király pedig nagyon gyakran kért borsóból készült fogásokat. De hidd el, nem csupán a királyok eledele a zöldborsó, hanem a család minden tagja odalesz a mézédes borsólevesért vagy főzelékért, amit frissen szedett borsóból készítesz! Az pedig, amikor közösen fejtitek ki a borsót a családtagokkal, lehetőséget ad egy jó nagy, vidám beszélgetésre is a munka közben. Adj hát esélyt a borsónak, és készíts belőle királyi lakomákat.

Így vesd a borsót

A zöldborsó vetése és gondozása nem igényel különösebb kertészeti szaktudást, így kezdő kertészek is nyugodtan vágjanak bele. Ráadásul a talajban sem válogat, bár a legjobb termést a közepesen gazdag, jó vízelvezetésű talajban hozza. A borsó a hüvelyes növények közé tartozik, a gyökerén élő baktériumok segítségével gyűjti a nitrogént, azonban ennek ellenére meghálálja a nitrogén- és a foszfát-műtrágyát. Jól túri a hideget, így korán vethető. Amikor a talaj hőmérséklete eléri a 2-3 Celsius-fokot, a magok rögtön csírázni kezdenek.

zöldborsó és hüvely

A frissen szedett zöldborsó elképesztően finom ízt kölcsönöz a belőle készült ételeknek. Fotó: Pixabay

A borsót 3-6 centiméter mélyre, 25-30 centiméteres sortávolságra kell vetni. Ha sokáig szeretnénk élvezni a friss borsó ízét, érdemes szakaszosan vetni, vagyis egyszerre nem túl sokat, majd két héttel később egy újabb adagot vessünk el.

Sajnos sokszor csipegetik fel a madarak a vetés után a borsót, ezért nagyon ügyelni kell rá, hogy egyetlen szem borsó se maradjon fedetlen. A madarak igen jól látnak, így ha észreveszik a finom, felszínen hagyott csemegét, bizony nem fogják sajnálni az időt és az energiát, és meg fogják keresni a föld alatt a többit is.

Ha túl sokáig késlekedünk a vetésével, akkor sajnos kényszerérés indul meg, így akkor már nem fogunk tudni zsenge borsót szüretelni. Fontos tudnunk, hogy a borsó kúszónövény, így megfelelő támasztékot kell számára biztosítanunk, különben a növény a termés súlya alatt el fog feküdni, ami nagy veszteséget jelent. Ráadásul a rothadásra sem olyan érzékeny, ha meg tud támaszkodni. Ha tehetjük, a kert napos részére vessük, kerítés mellé.


A borsó kedveli a társaságot, különösen a sárgarépa, a zeller, a kukorica, az uborka, és a retek mellett érzi igazán jól magát. Ha jó termést szeretnénk elérni, ne feledkezzünk meg a komposztról, vagy az érett trágyáról, mert ezt nagyon meg fogja hálálni. Ezen kívül rendszeresen kell öntözni, különösen a virágzás időszakában és a hüvelyfejlődés idején. Amit pedig még ezek mellett feltétlenül tegyünk meg az érdekében, hogy rendszeresen gyomláljuk, hiszen a gyomok mind tápanyagot vonnak el tőle. Kapálással tegyük körülötte porhanyóssá a földet, hogy a levegő kellő mértékben át tudja járni.

Ahogyan oda kell rá figyelni a növekedési szakaszában, úgy kell résen lenni a tökéletes szedés időpontjánál is. Ha akkor szedjük le, amikor a hüvelyek még zsengék, csodásan édes zöldborsó lesz a jutalmunk. Ha ügyesen vetettük, akkor akár másfél hónapon át részünk lehet a zsenge zöldborsóban.

A legrövidebb tenyészidejű fajták a 12. héten már szedhetők. Átlagosan 1-2 kg termésre számíthatunk négyzetméterenként. Júliusban megismételhetjük a vetést, azonban ez a borsó már alacsonyabb lesz, és jóval kevesebb termést fog hozni, mint a tavaszi társa.

Mivel a borsó remek elővetemény, a letermett borsót érdemes gyökerestől kitépni, majd a szárát és a levelét bedolgozni a talajba. Kiválóan érzi magát a zöldborsó után a bimbóskel, a karalábé, a káposzta, az uborka és a cékla is.

A zöldborsó csoportosítása

A hazánkban termelt zöldborsófajtákat három csoportba sorolhatjuk A kifejtőborsók magja sima, tenyészidejük pedig rövid. Legnépszerűbb fajtái a Rajnai törpe vagy más néven Petiborsó. Ezzel szemben a velőborsók hosszabb tenyészidejűek, magjuk pedig ráncos. A cukorborsóknak még a hüvelye is ehető, így nem csoda, hogy nagyon kedveltek a kiskertekben.

Ezért érdemes zöldborsót vetned

A zöldborsó gazdag növényi szterolokban, amelyek segítenek alacsony szinten tartani a szervezet koleszterinszintjét. Magas a K-vitamin tartalma, ezen kívül tartalmaz még A-vitamint is, mely nélkülözhetetlen az egészséges nyálkahártya és bőr számára, de a látásban is fontos szerepet tölt be. A borsó ezek mellett még B-komplex vitaminokat is tartalmaz. Rendkívül gazdag ásványi anyag forrás, tartalmaz kalciumot, vasat, rezet, cinket, és mangánt, de emellett nagyszerű folsav forrás is, és igen magas a C-vitamin tartalma.

borsó kert

A zöldborsó egyszerűen termeszthető a kiskertekben is. Fotó: Pixabay

Bár a termesztett borsónak csupán 5%-a kerül frissen eladásra, és nagy részét fagyasztva vagy konzervként árusítják, azonban beltartalmi értéke frissen fagyasztva szinte azonos a friss borsóéval. Egy adag borsóban több a C-vitamin, mint két almában.

A zöldborsó rendszeres fogyasztása esetén polifenoljai közül a kumesztrol csökkentheti a gyomorrák kialakulásának kockázatát. Rost és fehérje tartalma segít a vércukorszint szabályozásában. A hab a tortán pedig, hogy a zöldborsó kiváló fogyókúra esetén is. Rendszeresen fogyasztva serkenti az emésztést és remek méregtelenítő hatása miatt segíti a méreganyagok távozását.

A borsó a lencséhez hasonlóan a termékenységet jelképezi, így esküvők alkalmával a menü részét szokta képezni, és a szertartás után az ifjú párt is meg szokták dobálni vele, hogy bőséges gyermekáldásban legyen részük.

Ismerkedj meg a sárgaborsóval is

A sárgaborsó nem egy különálló növényfaj, hanem a zöldborsó hántolt, szárított és felezett magjából készülő ételkészítmény. A hámozás során a borsószemeket megszabadítják a növény hüvelyborításától és ezután a külső héjazatuktól is. Ezért lesz sárga a színe. A borsó a szárítás és a tisztítás során két lencse formájú részre esik szét, ezért is nevezik feles borsónak.

A sárgaborsót a World's Healthiest Foods nevű alapítvány a világ legegészségesebb táplálékai között tartja nyilván. Szabályozza a vérnyomást és a koleszterinszintet, magas a rosttartalma, és megtalálható benne a B1- é B2- vitamin. Ezen kívül gazdag biotinban, folsavban, E-vitaminban, káliumban, kalciumban, magnéziumban, vasban, cinkben, foszforban és mangánban. A sárgaborsót érdemes egy éjszakára vízbe áztatni, hogy megpuhuljon. Készülhet belőle főzelék, pástétom, de még fasírt is.

Reméljük sikerült meggyőzni, hogy adj helyet a kertedben a zöldborsónak, hiszen azon kívül, hogy igazán finom, nagyon egészséges is.