Manapság egyre többen választják a magaságyásos veteményest, ami nem véletlen, hiszen számtalan előnnyel rendelkeznek. Az efajta zöldségeskertben időt és energiát spórolhatunk meg, ráadásul a kezdő konyhakertészei is eredményesen dolgozhatnak benne. Nem kell sem tapasztalat, sem hozzáértés, hiszen bárki belevághat a növények termesztésébe. A városi környezet sem szabhat határt, ugyanis ezek a magaságyások kis helyen is elférnek és persze igen dekoratívak. Hátrányuk viszont, hogy talajszint feletti kertről van szó, tehát gyorsabban kiszáradnak, rosszabbul hasznosítják a vizet, mintha a földön termesztenénk a zöldségeket - írta meg a Greendex.

Hogyan javíthatunk a magaságyás vízgazdálkodásán?

Jó hír, hogy van pár olyan megoldás, amivel sokat javíthatunk a magaságyás vízmegtartásán.

1. Ne legyen túl magas

Tudni kell, hogy minél nagyobb és magasabb az ágyás, annál több vizet veszít a felső talajréteg, ami károsan hathat a növényekre. Azok, akik a 80-100 centire esküszik, ő főleg kényelmi okokból teszi, így ugyanis kevésbé terhelődik a derék. A legjobb azonban a 40-60 centi magas ágyás, ahol szintén komfortosan dolgozhatunk, a magassága éppen elég lesz ahhoz, hogy az ágyásainkat hügelkultúrásan, azaz szerves hulladéktöltelékkel gondozzuk.

2. Tegyünk vízzáró rétegeket a szintek közé

A felső termőréteg alá általában nagyobb mennyiségű kerti hulladékot helyezünk, emiatt viszont gyorsan átereszti a nedvességet, kiszárad és tönkremegy minden. Jobb választás vízzáró réteggel dolgozni a termőföld és a zöldhulladék között. A telepítés során az ágyás alól ásóval szedjük ki a gyeptéglát, a töltéskor fejjel lefelé helyezzük őket a szerves hulladékra. Ez segít abban, hogy a vízháztartás optimális legyen, gondoskodhatunk a föld nedvesen tartásáról.

3. Mulcsolás és talajtakarás

A mulcsolást, talajtakarást nem csak a földön, hanem a magaságyásban is érdemes alkalmazni. A meleg időben az öntözővíz gyorsan elpárolog a talajból, ezért nagyon fontos a veteményes védelme. Ennek legjobb eszköze a mulcsolás, amely során kerti hulladékkal takarjuk el a növények tövét. Ideális megoldást jelenthet a frissen vágott fű, amit a répa, a zöldborsó, a paradicsompalánta, de tulajdonképpen bármilyen zöldség alá betehetünk.

A másik remek megoldás a sűrűn vetés, amit a magaságyásban bátran alkalmazhatunk. A kertben macerásabb, hiszen többet kell gazolni és nem fér be a kapa a sorok közé, az ágyásokban erre semmi szükség. Az egymást támogató és takaró növényeket váltakozó sorokba öltessük, így optimalizálhatjuk a helykihasználást, javítjuk a vízgazdálkodást. A magasabbra növő növények közé, mint amilyen paradicsom, a brokkoli, a káposzta, esetleg a futós babok, vessünk bátran talajtakaró növényeket, mint a saláták, az uborka, a cékla, a répa, vagy éppen a metélő zöldek. Ha nem marad csupasz terület, akkor nincs, ami kiszáradjon.


4. Alkalmazzunk megfelelő felső réteget

Ha a magaságyásban finom szemcsés virágfölddel dolgozunk, akkor számítsunk arra, hogy az gyorsan átereszti a vizet, főleg a zöldségnövények növekedésének elején. Ilyenkor a gyökérzet még nem képes átszőni a talajt, így az laza és áteresztő lesz. A termőrétegbe keverhetünk vízmegkötő anyagot, mint a tőzeg vagy a kókuszrost.

A kókuszrost a kókuszdió-hántolás mellékterméke, bár import anyagnak számít, a bányászott és véges mennyiségű tőzegmoha helyett sokkal jobb és környezetbarátabb alternatíva lehet. Ha ezt a termőközeghez keverjük, akkor annak állaga szivacsos válik, ami felszívja és tartja a vezet. A rost a tömegének a 8-szorosát is képes megkötni, raktározni, tehát még a forró nyári napokon is hasznos megoldás lehet.

A magaságyás használata kényelmes és hasznos - fotó: pexels.com

5. Öntözzük túl a veteményest

Mármint alkalmazzunk elárasztó öntözést. Ha nem esik elegendő csapadék, akkor muszáj házi megoldást használni és öntözni. A jó hír, hogy nem muszáj napi szinten foglalkozni vele, elég ha hatékonyan tesszük azt. Egy gyors esti zuhany jó megoldást jelenthet, de sokkal hasznosabb, ha alaposan meglocsoljuk a területet, elárasztjuk az alsóbb rétegeket is.

Ez jó hatást gyakorol a növényekre, de használhatjuk akár a díszkertekben és a veteményesben is. Ha nem csak a felszínt akarjuk megitatni, akkor a víz a gyökerek felé halad, tehát nagyobb az esélye, hogy mindenki elegendő nedvességhez jut. Érdemes tehát 2-3 naponta locsolni, de akkor nagyobb mennyiségben.