A térség időjárását taglaló kommunikációs workshopot tartott a HungaroMet a klímaváltozás kérdéskörével kapcsolatban, ahol a szakmai előadások keretében elhangzottak jóslatok is a Kárpát-medence klímájának jövőjét illetően, azzal a kitétellel, hogy ezek az előrejelzések nem kőbe vésett igazságok, csak a múlt ismeretéből táplálkozó következtetések.

Abban egyetértenek a szakemberek, hogy 2050-ig 1-1,5 °C-kal emelkedhet a térség átlaghőmérséklete, az azt követő fél évszázadban pedig 1,5-4 °C-kal. Ez a folyamat valószínűleg nem jár majd egyenletes melegedéssel, előfordulhatnak kiugrások és visszaesések, de a trend jól látható.

A változás a legegyértelműbben azoknak a forró napoknak a számában figyelhető meg, amikor a hőmérséklet átlépi a 30 °C-ot. 2021 és 2050 között várhatóan 2-8 ilyen nappal lesz több évente, míg 2071 és 2050 között ez a szám elérheti az évi 6-21-et is.


A mérsékelten meleg napok száma, amikor a napi hőmérsékleti maximum több mint 25 fok, szintén hasonló növekedést fog mutatni. 2050-ig 18-cal több ilyen nap lehet egy év alatt, és 2071 és 2100 között ez a szám 14-36-tal lehet nagyobb. A változás azonban a telet is hasonlóan fogja befolyásolni.

A meteorológusok fagyos napoknak nevezik azt, amikor 0 fok alá megy a lehűlés, és zord napnak, ha -10 alá. Jóslatuk szerint zord napból 1-15 nappal, fagyos napból pedig akár 14-58-cal is kevesebb lehet a század végéig.

Ezeken túlmenően lényeges a csapadékmennyiség alakulása is a klíma tekintetében. Mivel nálunk a csapadékminimum a téli hónapokra esik, a maximumértékek pedig nyárra, nem fogunk mediterrán országgá válni, ugyanis ott ez épp fordítva van.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy hazánk éghajlatának teljesen normális velejárói az időnként jelentkező aszályok, azonban a klíma változásával ezek gyakoribbá válhatnak a jövőben.

Forrás: zoldpalya.hu