Talajművelés és vetés – valamennyi növénykultúránál, így a napraforgónál is meghatározó, hogy ezeket a munkálatokat mikor, mivel és milyen minőségben végezzük el. A napraforgó-termelés kiválóan beleilleszthető az egyre népszerűbb s nem mellékesen a klímaváltozás kényszerítő ereje miatt ma már szükségszerűvé váló forgatás nélküli vagy minimális menetszámú termesztéstechnológiákba. Egyebek közt erről is beszélgettünk Bellai Tamással, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnökével.
Talajkímélő betakarítás hevederes járószerkezettel és átrakókocsival – fotó: KITE Zrt.
Megfontolandó tényezők
– A tankönyvek szerint az őszi alapművelés 28-32 centimétert jelent, de ez a valóságban abszolút nem igaz, pontosabban nem kellene hogy igaz legyen, még akkor sem, ha a gazdák közül sokan így csinálják – szögezte le elöljáróban Bellai Tamás. – Hiszen az aktuális talajállapot függvénye, hogy milyen mélyen kell művelnünk. Ha tömörödött a talaj, mert a betakarítás során taposási kár érte, akkor könnyen lehet, hogy szükség van mélyművelésre, hogy kialakítsuk a megfelelő pórusteret. Viszont ha odafigyelünk a betakarításnál, akkor az alapművelés mélysége csökkenthető vagy akár el is hagyható.
A napraforgó termesztéstechnológiája igazából az elővetemény betakarításával kezdődik. Ennek fontos kritériuma, hogy a szármaradványok megfelelő kezelése mellett ezt próbáljuk minimális taposási kárral végrehajtani. Napraforgó esetében általában kukorica vagy kalászos előveteményről beszélünk. Mind a kukorica, mind a kalászos elővetemény esetében fontos momentum a megfelelő száraprítás, de még ennél is fontosabb a szármaradványok egyenletes szétterítése.
Minimalizáljuk a taposási kárt, ha lehet, ne nedves talajállapotban végezzük ezt a munkafázist, és fordítsunk figyelmet a járószerkezet, az abroncsok megfelelő kiválasztására is. Alkalmazzunk alacsony nyomású abroncsokat, ha lehetséges, átrakókocsikat, ne tapossuk/járjuk össze az egész táblát, kontrolláljuk a táblán belüli mozgást (CTF) – amennyiben ezekre odafigyelünk, az alapművelés mélységét is radikálisan csökkenteni tudjuk. Ezzel mérsékelhetők a költségek, hiszen a sekélyebb művelésnek kisebb az energiaigénye.
A tömörödés mellett a másik kérdés az alapművelés mélységénél, hogy kell-e például őszi alaptrágyákat (foszfor, kálium) vagy más tápanyagot, talajjavító anyagokat, akár szerves trágyát bekeverni. Ha igen, akkor ajánlott ezeket 15-20 centiméter mélyre, a gyökérzónába keverni. Tehát ehhez is elég maximum 20 centiméter mély művelés, ha nincs tömörödési probléma. Amennyiben van valami záróréteg vagy nagyobb taposási kár a talajban, akkor ajánlott mélyebben dolgozni, például lazítóval, akár 35-40 centiméter mélységben is. A szélsőséges időjárási viszonyok, a túlzott nedvességvesztés és a magas energiaigény miatt a hagyományos forgatásos alapművelés már nem ajánlott.
Szármaradványok aprítása és terítése a betakarítással egymenetben – fotó: KITE Zrt.
Alapművelés nehézkultivátorral – fotó: KITE Zrt.
Milyen eszközöket használjunk?
– Forgatás nélküli alapművelés esetén az őszi alapművelés lehetőség szerint legyen elmunkált, mely a mai, korszerű nehézkultivátorokkal, lazítókkal nem jelent nehézséget – fogalmazott a szakember. – Ez annak köszönhető, hogy van rajtuk elmunkáló hengersor, ami kellően elegyengeti, visszazárja a talajfelszínt, így tavasszal már csak egy sekély magágykészítésre van szükségünk, amit 5-8 centiméter mélységben kell elvégezni. Ha nagy mennyiségű mulccsal állunk szemben, akkor inkább a sekély szántóföldi kultivátorok jöhetnek szóba, melyek 13-16 centiméteres húzástávolsággal, 4-6 sorban elhelyezett lúdtalpkapákkal vannak felszerelve, ezzel biztosítva a nagy átömlési keresztmetszetet a magágykészítés során.
Ezek a gépek gyönyörű magágyalapot készítenek 5-8 centiméter mélységben, mely fölött marad egy lazább, mulcsos, könnyen átmelegedő talajréteg, ami biztosítja majd a későbbiekben az egyenletes kelést. Egyre népszerűbbek a sávos művelők, melyek – ahogy a nevükben is szerepel – csak egy szűk (25-30 cm) sávot bolygatnak, a terület többi részét pedig érintetlenül hagyják. Ezek azonban nem minden esetben tudnak megszüntetni egy mélyebbre ható taposási kárt. De ha optimális a talajállapot, akkor a sávművelő tökéletes megoldás, mert a sorban megteremti az agronómiai előfeltételeket: a tápanyag pozicionáltan a gyökérzónában helyezkedik el, a fedetlen sor tavasszal könnyen melegedik, ami biztosítja a korai vetést, a sorköz pedig fedett marad, így véd a kiszáradás és erózió ellen.
A magam részéről úgy vélem, hogy ez a technológia lehet a hosszú távú jövő, akkor is, ha a gazdatársadalom jelentős része ezt még nehezen fogadja el. Nyilván nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy mivel ez egy minimális menetszámú talajművelési rendszer – itt tavaszi klasszikus magágykészítésről nem is beszélünk, hiszen a vetőgép végzi gyakorlatilag a magágykészítést egy menetben a vetéssel –, a glifozátos tarlókezelés így a technológia elmaradhatatlan eleme.
Magágykészítés szántóföldi kultivátorral – fotó: KITE Zrt.
A vetésforgóra visszatérve Bellai Tamás hozzáfűzte: a kalászos gabonák és a fővetemény közé be lehet iktatni esetleg takarónövényeket is, mert itt elég hosszú az az időszak, amíg fedetlen a tarló. Nyilván a takarónövények kiválasztásánál több szempont mellett a növényvédelmi kérdéseket is figyelembe kell venni.
Gyakran felmerülő kérdés a nagy mennyiségű szármaradvánnyal borított területeken a fokozódó kórokozó-, illetve kártevőnyomás, vagy éppen a csökkentett mechanikai beavatkozások miatti gyomproblémák. A növényvédelmileg helyes vetésforgóval, a növényvédelmi előrejelzéseken alapuló beavatkozásokkal, valamint megfelelő gyomirtási technológiával azonban ezek a problémák is orvosolhatók a napraforgó-termesztésben. Így az alapvető kérdés inkább az, hogy a gazdálkodó rendelkezik-e mulcs-, sávos vagy akár direktvetésre alkalmas vetőgéppel.
|
A vetőgéppel szemben támasztott kritériumok, cél a homogén kelés
A vetéssel szemben támasztott alapkritériumok közé tartozik az egyenletes mélységtartás, valamint a megfelelő tőtáv-egyenletesség – fogalmazott a szakember. – A talajművelés szemszögéből azt lehet mondani, hogy minél jobban redukáljuk a műveleteket, annál nagyobb elvárásokkal kell lennünk a vetőgépünk felé, tehát a vetőgépünknek műszakilag annál felkészültebbnek kell lennie. Itt jönnek be olyan műszaki megoldások, mint az aktív talajnyomás-fokozás, szármaradványos területen a különböző sortisztítók, elővágó tárcsák alkalmazása a fenn maradt mulcs kezelése érdekében, mely akadályozná a vetőmag csírázását.
Általában a minimális menetszámú talajművelési rendszerekben, illetve kötöttebb talajokon is probléma szokott lenni a magárok visszazárásával, tehát ezen részegységek kiválasztására, beállítására is fokozottan figyelni kell, és nem tudunk csak a hagyományos gumipalástú „V" lezárókerék munkájára hagyatkozni. Ha csökkentjük a menetszámot, különböző inputokat is ki kell tudnunk juttatni a vetéssel egy menetben. Gondolok itt a talajfertőtlenítő szerekre vagy a starter trágyákra, melyek akár mikrogranulált vagy folyékony formában is rendelkezésre állnak, ezeket a magárokba, a mag közvetlen közelébe kell kijuttatni.
A nitrogéntrágyák egy része szintén kijuttatható már a vetéskor, de ezt a sor mellé 5-10 centiméterre kell pozicionálnunk. S akkor még nem beszéltünk a preemergens gyomirtó szer vetéssel egyidejű, sávosan történő kijuttatásáról, amivel akár 40 százalékkal lehet csökkenteni a felhasznált növényvédő szer mennyiségét. Gyomirtás szempontjából fontos hangsúlyozni: ha redukált talajművelési rendszerekben dolgozunk, akkor igyekezzünk olyan hibrideket választani, amelyek gyomirtószer-rezisztenciával rendelkeznek. Ezek segítségével hatékonyan megoldható az állományban történő posztemergens gyomirtás is.
Szemenkénti vetés sortisztítóval – fotó: KITE Zrt.
Bellai Tamás végül hozzátette: a vetőmagokkal szembeni követelményeket is fontos kiemelni a műszaki vonatkozások sorában. A megfelelően frakcionált és optimális (inkább gömbölyű) alakú vetőmag elengedhetetlen feltétele annak, hogy a vetőgép biztosítsa a 95% feletti tőtáv-egyenletességet, ami a homogén növényállomány egyik garanciája.
Ez a cikk a Merre fordul a napraforgó? Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni:
_fill_540x300_0.jpg)
