Pénteken a sok napsütés mellett gomolyfelhőkre és kevés fátyolfelhőre számíthatunk. A délutáni, esti órákban elszórt jelleggel kialakulhatnak helyi záporok, zivatarok, nagyobb eséllyel az Alföldön, az északi hegyekben és északnyugaton. Az északkeleti szél csak néhol élénkülhet meg, de zivatar környezetében erős vagy viharos lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 16 és 21 fok között alakul, de a szélvédett völgyekben ennél kissé hidegebb, a városokban, magasabb helyeken és a Balaton partján kissé melegebb lesz a hajnal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 35 fok között várható, az Alpokalján van esély 30 fok alatti értékekre.
Az előttünk álló napokban folytatódik a meleg, jellemzően száraz időjárás. A változó mennyiségű fátyol- és gomolyfelhőzet mellett sok lesz a napsütés. Hétfő estig csak kevés helyen, főként a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegység területén alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar. A jelenlegi számítások szerint a jövő hét közepéig az ország nagy részén egyáltalán nem várható csapadék.
A párolgás jelentős lesz, de a hajnali harmaton kívül más nem nedvesíti a talajt, ezért további száradására kell készülni. A levegő páratartalma a nyugati országrész kivételével 40%, az Alföldön sokfelé 30% alá csökken a legmelegebb órákban, ami légköri aszályt idéz elő.
A szél a héten még mérsékelt marad, majd hétfőn a nap második felében éri el a Dunántúlt egy hullámzó frontrendszer, ami szélerősödést okoz. A hőmérséklet egyelőre nem változik számottevően, a késő nyárra jellemző értékeknél több fokkal melegebb marad. A maximumok a legtöbb helyen 30 fok fölött alakulnak, és hajnalonként sem hűl 15 fok alá a levegő, hiába hosszabbodnak jelentősen az éjszakák. A jelenlegi számítások szerint lehűlés keddtől kezdődik, addig a hőösszegekben is folytatódik az intenzív növekedés.
Jelentős mennyiségű csapadékra a hétvégén sem számíthatunk – fotó: envatoelements
A napraforgó és a kukorica az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb tartanak a növények a Dunántúlhoz képest. Innentől kezdve ezek a növények különösebb csapadékot már nem igényelnek, az már nem növeli a termés mennyiségét.
Sokfelé jó termés ígérkezik, ugyanakkor a nyár nagy részében rendkívül száraz Kisalföldön, főként Győr térségében szinte kisült táblák is megfigyelhetők, míg például Pest megyében földön fekvő növények is vannak. Miskolc környékén jobbára zöld levelesek a kukoricatáblák, míg északabbra többfelé jégverés és szélvihar károsította a növényeket. Hajdú-Bihar és Békés megyében fajtától függően vannak még nagyrészt zöld levelű és már érettebb táblák is helyenként, Szarvas környékén pedig többfelé teljesen beérett, elszáradt növények is.
A napraforgónál nincsenek ekkora különbségek az előbb felsorolt térségben: az alsó levelek a legtöbb helyen már leszáradtak, de teljesen elszáradt, kiégett növények nem jellemzőek.
A kórokozók fejlődéséhez szükséges magas páratartalom főleg a hajnali órákra jellemző, de hétfőn a Dunántúlon többfelé napközben is párás volt a levegő. Az augusztus vége a repce vetésének talaj-előkészítéséről és magáról a vetésről szól, melyhez csak helyenként kedvezőek a talajnedvességi feltételek, főként az Alföld területén kiadós csapadékra lenne szükség.
Az időjárás rovat főtámogatója a Kaposflex Kft., támogatója az ICL Specialty Fertilizers.
