Ahogy az előző 13 hónap mindegyike, az augusztus is melegebb volt az átlagosnál, méghozzá sokfelé az igencsak forró júliusnál is jelentősebb mértékben.
A havi középhőmérséklet legtöbb helyen 3–4 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot, alacsonyabb, 2 °C körüli értékek csupán az északi határ közlében fordultak elő, míg a déli határ mentén néhol +5 °C körül alakult az anomália, ahogy az alábbi térképen látható. Az augusztus tehát jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az egész nyár középhőmérséklete még a kevésbé forró északi tájakon is meghaladta a 20 °C-ot, délen néhol a 26 °C-ot is megközelítette, legtöbb helyen 3 °C körüli mértékben magasabb lett a sokévi átlagnál, ami az ország jelentős részén a múlt század eleje óta a legforróbb nyarat jelenti.
Az augusztusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet
A hónap első harmadában még nem volt rendkívüli hőség, a sokévi átlag körül alakult a hőmérséklet. Ezt követően azonban gyors melegedés zajlott, kis megszakítással a hónap végéig országos kánikula, rekkenő hőség volt. A hőmérséklet napközben jellemzően 7–8 °C-kal meghaladta a sokévi átlagot, de az éjszakák is jó 5 °C-kal enyhébbek voltak.
A forróságot 20-a után megszakító hidegfront tartós, erős lehűlést nem hozott, csak kevés helyen és csak rövid időre csökkent a hőmérséklet az átlag közelébe. Utána ismét visszatért a tikkasztó meleg, az utolsó nyári hónap, illetve a nyár országos kánikulával búcsúzott, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
Az augusztusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – ábra: MeteoPlaza
A hónap közepén, a legforróbb napokon 3 alkalommal mértek magasabb értékeket, mint az adott napokon korábban bármikor. Az augusztusban regisztrált legmagasabb hőmérséklet, a 13-án Kelebián mért 40,7 °C mellett új napi maximum hőmérsékleti rekord született 14-én és 17-én is, mindkét alkalommal 40,4 °C-ot mértek, ráadásul ugyanazon a helyen: Baján a csillagvizsgáló területén. Bár 13-án országszerte kánikula volt, de igen nagy hőmérséklet-különbség alakult ki: míg délkeleten néhol 40 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, addig az északkeleti határ közelében helyenként alig haladta meg a 30 °C-ot.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. augusztus 13-án – ábra: MeteoPlaza
Az ország túlnyomó részén augusztusban is gyakran volt rendkívül száraz a levegő, különösen a súlyos aszály sújtotta területeken. Ez kedvező volt a nagy napi hőmérsékletingás – esetenként 20 °C-ot meghaladó különbség – kialakulásához egy napon belül a legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet között.
Bár a frontok nagy területen nem hoztak erős lehűlést, a mögöttük érkező hidegebb levegőben az Északi-középhegység völgyeiben és a Nyírség mélyebben fekvő területein erős lehűlés alakulhatott ki. A meteorológiai állomásokon mért legalacsonyabb hőmérséklet augusztusban 6,3 °C volt, amit 23-án hajnalban regisztráltak a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson. Ez több mint 3 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó hidegrekordnál, az 1976. augusztus 23-án, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Borsodnádasdon mért 3,0 °C-nál. Az ország túlnyomó részén azonban ezen a napon sem csökkent 10 °C alá a hőmérséklet a 2 m-es magasságban, ahogy a 4. ábrán is látható.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. augusztus 23-án – ábra: MeteoPlaza
A sokfelé rendkívüli szárazságot, nagy területen pusztító aszályt hozó július után az ország nagy részén az augusztus sem hozta meg a kiadós csapadékot. Az Alföld túlnyomó részén és a Dunántúl déli felén nagy területen 20 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg, sőt a legszárazabb vidékeken: az Alföld déli részein, a Duna–Tisza köze és a Nyírség egyes vidékein még az 5, sőt néhol az 1 mm-t sem érte el.
A havi átlagos mennyiség közel felét, 30 mm-t meghaladó mennyiség nagyobb területen a Dunántúl nyugati és északi tájain, a Duna–Tisza köze északi részén és az Északi-középhegység környezetében esett, de 40 mm-nél többet az ország területének negyedénél is kisebb területen regisztráltak, a sokévi havi átlagot meghaladó, 70 mm feletti összeg pedig csak nagyon kevés helyen fordult elő. Mivel – a nyári hónapokra jellemző módon – a csapadék döntő részét záporok, zivatarok adták, ezért rendkívül szeszélyesen alakult a térbeli eloszlás, bizonyos esetekben néhány kilométeres távolságon belül is óriási különbségek jelentkeztek a csapadékbevételben, ahogy a mellékelt térképen is látható (5. ábra).
Az augusztusi csapadékösszeg 2024-ben – ábra: MeteoPlaza
Az augusztusban átvonuló frontokat – a júliusiakhoz hasonlóan – összefüggő csapadékrendszer, tartós, kiadós eső nem kísérte, főként záporokat, zivatarokat okoztak. Az első héten nagyrészt a nyugati és északkeleti területeken fordult elő csapadék, utána – a hónap közepéig – csak egy-egy helyi zápor, zivatar fordult elő, egyre fokozódott a szárazság.
Legtöbb helyen a havi csapadékmennyiségnek több mint harmada 17-én, 18-án esett egy sekély ciklon hatására, de ekkor sem esett mindenütt, és az ország kétharmadán 5 mm csapadékbevétel sem volt. A szárazságot nagy területen, érdemben mérséklő csapadék később sem volt, így a havi csapadékmennyiség területi átlaga a hó végén még a sokévi átlag felét sem érte el, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
Az augusztusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – ábra: MeteoPlaza
A talaj felső rétegeiben a nedvességtartalom változása jól tükrözte a csapadékbevételben jelentkező óriási különbségeket. Az Alföld túlnyomó részén tovább erősödött a kiszáradás, amit a frontok itt nemhogy mérsékeltek, inkább erősítettek, mivel a csapadék általában elmaradt, de a megerősödő szél fokozta a párolgási veszteséget.
Ezzel szemben a Dunántúl nyugati és északi vidékein, a Duna mentén és az Északi-középhegység térségében jellemzően 50% fölé nőtt a felső 20 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya, a legcsapadékosabb tájakon a 70 %-ot is meghaladta, míg az ország közel felén 40 % alatt volt a hónap végén, sőt a legszárazabb területeken – az Alföld középső és déli vidékein – sokfelé 20 % alá csökkent.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2024. augusztus végén – forrás: HungaroMet
A szélsőségesen meleg idő, a kevés csapadék és a rendkívül erős párolgás miatt szinte az egész országban növekedett a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya, jelentéktelen csökkenés csak a legcsapadékosabb területeken volt. Az Alföld nagy részén 140 mm-nél is több csapadékra lenne szükség, hogy ebben a rétegben telítődjön a talaj, sőt a legszárazabb vidékeken, Csongrád-Csanád vármegye nagy részén még 200 mm-nél (közel három havi átlagos csapadékmennyiségnél) is többre, de a kevésbé száraz nyugati és északi területeken is 110 mm-t meghaladó a vízhiány.
A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2024. augusztus végén mm-ben – forrás: HungaroMet
Az augusztusi forróság és a ország közel kétharmadát sújtó súlyos aszály nagy csapást jelentett a fejlődésben lévő kultúrákra. A kukorica- és napraforgó-állományoknál sokfelé már a hónap elejétől a kényszerérés jelei mutatkoztak, ami a második dekádban felgyorsult, egyre nagyobb területen lett jellemző a növényszáradás, egyre komolyabb mértékben romlottak a terméskilátások, több helyen kezdődött kármentési célú betakarítás. Ezen a helyzeten már nem javított jelentősen a hónap közepe után az aszályt nagyobb területen mérséklő csapadék sem.
A korábbi hónapok melegebb időjárásának hatására a gyümölcsök többsége, köztük a szőlő lényegesen – sok esetben legalább két héttel – korábban kezdett érni az átlagosnál, így a megszokotthoz képest több héttel korábban kezdték a korai fajták szüretelését.
A kertészeti kultúrákban is állandósult a növények száradása az aszállyal sújtott területeken, és gyakori volt a napégés is. A második dekádtól a hőstressz még ott is akadályozhatta a növényfejlődést, ahol a vízellátottság megfelelő volt. Mivel a csapadék döntő része záporok, zivatarok formájában érkezett, ez a hónap sem telt el felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel kísért, heves zivatarok nélkül, melyek helyenként komoly károkat okoztak.
Indexkép: Shutterstock
