Az átlagosnál melegebb nyarat követő, a múlt század eleje óta legmelegebb szeptember után a második őszi hónapot is rendkívül enyhe, néha kifejezetten nyárias időjárás jellemezte. A hőmérséklet havi középértékei még a kevésbé meleg északkeleti vármegyékben is 2 °C körüli mértékben meghaladták a sokévi átlagot, az Alföldön és a Dunántúlon nagy területen 4 °C körül alakult az eltérés, sőt Somogy vármegyében 5 °C körüli anomália is előfordult, ahogy az alábbi térképen látható.
Az októberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ
Ugyanakkor egymást követő frontok tették mozgalmassá az időjárást. Az első hetek mérsékeltebb változásai után a 15-én átrobogó markáns hidegfrontot durva lehűlés követte, a korábbi napokat jellemző nyárias meleg után sokfelé fagyos reggelek következtek. De a hideg idő nem tartott sokáig, 18-a után a délnyugat felől fölénk érkező, rendkívül enyhe levegő miatt gyors és erős felmelegedés zajlott.
Az utolsó dekád elejére ismét jó 10 fokkal a sokévi átlag fölé emelkedett a hőmérséklet, utána mérséklődött ugyan az enyheség, de a hónap végéig az átlagosnál lényegesen melegebb maradt az idő, ahogy a mellékelt grafikonon látható.
Az októberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
20-án mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. A Bács-Kiskun megyei Tiszaalpáron 30,3 °C-ot regisztráltak délután, ami napi hőmérsékleti rekordot jelent: 3,4 °C-kal magasabb az eddig, ezen a napon mért legmagasabb értéknél, a 2019. október 20-án, Adonyban rögzített 26,9 °C-nál.
Ahogy a mellékelt térkép mutatja, ekkor az ország túlnyomó részén meghaladta a 25 °C-ot a hőmérséklet maximuma, ami a meteorológiában használatos meghatározás szerint nyári napot jelent. Bár másnapra pár fokkal mérséklődött a meleg, de a 21-én Körösszakálon mért 28,1 fok is rekordot jelentett: 0,1 °C-kal meghaladta a 2019. október 21-én, Adonyban mért 28,0 °C-ot.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. október 20-án – forrás: MeteoPlaza
A legalacsonyabb havi hőmérsékletet a hónap közepén átvonult erős hidegfront után regisztrálták. 17-én a Bács-kiskun vármegyei Fülöpházához tartozó Hattyús-széken -4,7 °C-ig hűlt éjszaka a levegő, ami több mint 3 °C-kal magasabb az e naphoz tartozó hidegrekordnál, a 2011. október 17-én, Vásárosnaményban mért -8,1 °C-nál.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. október 17-én – forrás: MeteoPlaza
Az őszi vetések kelését, fejlődését lassító szeptemberi szárazság október nagy részén folytatódott ugyan, de az utolsó harmad frontjai kiadós esőket hoztak az ország nagy részén. Az északi és nyugati vármegyékben jellemzően 50 mm-nél több esett a hónap végéig, északkeleten nem egy helyen 100, sőt a Mátrában 150 mm-nél is többet regisztráltak.
Az Alföld túlnyomó részén ugyanakkor az átlagosnál kevesebb csapadék volt, ott legtöbb helyen 40, a Tiszántúl déli részén 20 mm alatt maradt a csapadékösszeg, ahogy az alábbi térkép is mutatja.
Az októberi csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
Október első három hetében sokfelé alig esett, a hónapközepi hidegfrontot főleg az ország északi felében kísérte eső, délen szárazon vonult át. Az utolsó harmadban 2-3 naponta volt eső, a 26-án, 27-én átvonuló mediterrán ciklon a kiadós országos eső mellett kedvező feltételeket teremtett hevesebb zivatarok kialakulásához is, a ország déli felén viharos, néhol 100 km/h körüli széllökések is előfordultak, nem egy helyen komoly károkat okozva.
Az eső nagyon jól jött az őszi vetéseknek, a káposztarepce gyors fejlődésnek indult, ami ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. Pár napos szünet után, a hónap utolsó napján ismét országos esőt hozott egy hidegfront, a havi csapadékösszeg országos átlaga 10 mm körüli mértékben meghaladta a sokévi átlagot, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
Az októberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A csapadékbevételben megmutatkozó óriási eltérések értelemszerűen megmutatkoznak a talaj nedvességviszonyainak változásaiban. A korábbi hónapokban kialakult jelentős területi különbségek erősödtek. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma a legszárazabb vidékeken – az Alföld nagy részén – 40, helyenként 30% alá csökkent, ugyanakkor a Dunántúl nyugati és északi vármegyéiben és az Északi-középhegység környezetében jellemzően 70, sőt több helyen 90% fölé emelkedett.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma október végén – forrás: OMSZ
A mélyebb rétegekben ugyanakkor valamelyest növekedett a nedvességtartalom, de az Alföld nagy részén és a Dunántúl keleti vármegyéiben továbbra sem érte el a 30%-ot a hó végén az 50-100 cm-es mélységben a növények számára hasznosítható víztartalom. Az 50%-ot nagyobb területen csak Vas és Zala vármegyékben és az Északi-középhegység térségében haladta meg.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma október végén – forrás: OMSZ
A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke a Dunántúl nyugati területein és az Északi-középhegység térségében jelentősebb mértékben – nem kis területen 50 mm alá – csökkent, az Alföld nagy részén ugyanakkor nem változott számottevően, továbbra is nagy területen meghaladta a 150 mm-t, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya október végén mm-ben – forrás: OMSZ
Az október nagy részének száraz, enyhe időjárása szinte ideális viszonyokat jelentett a betakarítás, illetve a többi aktuális mezőgazdasági munka számára, a kukorica szemnedvessége jó ütemben csökkent.
Az enyhe időjárás kedvező hatása volt az is, hogy nem keletkeztek fagykárok az arra érzékeny, betakarítás előtt álló terményekben, növényekben. Az esők megérkezése előtt az egyre jobban kiszáradó föld gátolta ugyan az elvetett magok kelését, illetve a kikelt növények, főként az őszi káposztarepce fejlődését, de a hónap utolsó hetében ez a helyzet kedvezően megváltozott.
A nyugati és északi területeken sokfelé számottevően növekedtek a talaj vízkészletei, de a szárazabb alföldi területeken is átnedvesedtek annyira a felső talajrétegek, hogy a fejlődésben lévő növények életfolyamatait nem gátolja vízhiány, az őszi vetések jó ütemben erősödhetnek a tél előtt.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
