Novemberhez kötődik ugyanis az úgynevezett másodlagos maximum, az ezt követő téli hónapokban általában mérséklődik a lehulló eső mennyisége, és számottevő havazás is egyre ritkábban jelentkezik.
Igazi, ködös novemberi reggel – Fotó: Agroinform
Az ősz utolsó hónapjának időjárásában sokszor erősen érződik a télies jelleg. Különösen a hónap végén tapasztalható jelentősebb hőmérséklet visszaesés, ami, ha nedvesebb időjárással társul gyakran „meghozza” ez első összefüggő hótakarót is a síkvidéki területeken.
A hó elején még előfordulhatnak akár 20 °C fölötti maximum hőmérsékletek, a hónap végén azonban már annak is örülhetünk, ha 5 °C-ig emelkedik a hőmérők higanyszála.
November időjárása az 50 éves átlagok alapján
Hőmérséklet
Az eddigi legmelegebb novemberi nap 1997 november 8-án köszöntött ránk, ekkor az ország számos pontján a maximum hőmérsékletek a kora délutáni órákra elérték a 25 °C-ot. A leghidegebb nap 1988. november 24-én volt, amikor a hajnali órákban csaknem –20 °C-ig süllyedt a hőmérők higanyszála és napközben sem emelkedett –7-8 °C fölé.
November hónap folyamán intenzíven csökken a hőmérséklet és a nappal hossza, növekszik a borultság és a ködhajlam. A hónap átlaghőmérséklete csaknem 6 °C-kal alacsonyabb az októberi értéknél. A nappalok hosszának rövidülésével csökken a napmagasság is a hónap folyamán. Az időjárás változékonyabbá, csapadékosabbá válik, mint októberben.
A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 6,5 °C-ról 1,5 °C-ra csökken. A csökkenés mellett megfigyelhetőek kisebb mértékű ingadozások, az előforduló melegedési és lehűlési periódusok a ciklonok átvonulásának köszönhető.
Ezek előoldalán melegebb, hátoldalán hidegebb levegőt szállítanak a Kárpát-medence térségébe. Hőmérséklet visszaesésre számíthatunk november 8-án, 10-12 között, 20-án, 23-án, 27-én illetve 29-én. Kisebb mértékű felmelegedésre számíthatunk november 9-én, 12-16 között, illetve 28-án.
Csapadék
Novemberben már gyakoribbak a frontátvonulások, melyek általában több napos országos csapadékhullást eredményeznek.
Vannak szélsőségesebben alakuló novemberi hónapok is, példádul 1902-ben nem hullott egyetlen mm csapadék sem, de 1919-ben 145 mm-nyi csapadék volt.
A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában 45-55 mm között alakul. A hegyvidéki illetve a DNy-Dunántúli területeken a havi összegek átlaga eléri a 60-80 mm-t is. 1919 novemberében a havi csapadékösszegek az ország több helyén elérték a 150 mm-t, míg 1902-ben több helyen, főként a Tiszántúlon egyetlen millimétert sem regisztráltak a csapadékmérők. Novemberben is előfordulhatnak jelentős csapadékot (20 mm fölötti) adó záporok, mint 1985 november 6-án, amikor 28 mm-nyi csapadék hullott a Tiszántúl nagy részén. Az Alföld nagy részén, a hónap során azonban már nem számíthatunk zivatarra. Az alacsonyabb hőmérséklet mellett már nincs olyan nagymértékű légköri labilitás, ami mellett kialakulhatna zivatar. Átlagosan 11 csapadékos nap fordul elő novemberben, de vannak kilengések: 1979-ben 19, míg 1978-ban csupán 4 csapadékos nap volt a hónap során. Három alkalommal számíthatunk mezőgazdasági szempontból jelentős, 5-20 mm közötti, vízkészletet növelő csapadékra a hónap során.
A hónap folyamán a ködhajlam jelentősen megnő. A mélyebben fekvő területeken, szélcsendes időjárási helyzetekben, a késő esti óráktól a kora reggelig csaknem minden nap számíthatunk köd kialakulására.
Ránk köszönt a november
Október végén egy komoly csapadékhullám érkezett, szinte országszerte esett, de nem egyenlő mértékben: délnyugaton és az északi országrészben hullott jelentős (10-20 mm) mennyiség . Sokfelé 5 mm, sőt a Dunántúl északnyugati felén 2 mm alatt maradt a csapadék mennyisége. Egy elgyengült front kedden okozott a nyugati határszélen többnyire kisebb csapadékot. A szeptember vége óta lehullott sok eső hatására az ország nagy részén telítetté vált a talajok felső fél méteres , északon és nyugaton felső egy méteres rétege.
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. október 28-án (%) – Ábra: met.hu
Az esős idő, a sáros talaj sokáig akadályozta a mezőgazdasági, szántóföldi munkákat, de az elmúlt néhány napban sokfelé szárazabbra fordul az időjárás újra egyre inkább lehetővé tette a munkák folytatását, így a kukorica aratása és az őszi kalászosok vetése is folytatódhatott. A nagyobb esők előtt elvetett árpa és búza a legtöbb helyen szépen fejlődik, többnyire 1-3 leveles állapotban van. Főként az északkeleti országrészben azonban, ahol a sok csapadék hatására foltokban víz borítja a talajt, hiányos a kelés.
A repcének szintén nagyon jót tett a csapadék, a száraz időben gyengén, egyenetlenül kelt állományok sokat egységesedtek és fejlődtek az utóbbi pár hétben, többnyire 6-8 leveles fejlettségűek.
A kedvező időjárásban a vetések kellően meg tudnak erősödni a tél beállta előtt.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az október közepére vonatkozó állapotok láthatóak. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg, míg például az Alföld középső részein nagy területen látható a csupasz talajra, száraz növényzetre jellemző alacsony érték (barna foltok).
A változást mutató térképen erőteljes csökkenés főleg az erdős tájainkon látható, egyre jobban színesednek a lombok. Az anomália térképen jelentős pozitív eltérés jellemzi az ország jelentős részét, vagyis az átlagosnál fejlettebb, zöldebb a vegetáció.
Ez magyarázható a csapadékosra fordult időjárással, valamint az enyhe idővel. A leveleket ugyanis még nem érte fagy az ország döntő részén. A főleg szántókkal borított területeken kis negatív eltérés a jellemző, amit részben a korábbi évek átlagánál kisebb területen vetett repce magyaráz, részben pedig az, hogy a csapadékos idő miatt késett az őszi kalászosok vetése, és így a kelés is.
Lassan befejeződik a kukorica betakarítása – Fotó: pixabay
Mire számíthatunk a következő egy hétben?
Változékony, de továbbra is enyhe, fagymentes időre van kilátás. Bár napos időszakok is várhatóak, gyakran lesz erősen felhős az ég, és többfelé pára- és ködfoltok is előfordulhatnak.
Több időjárási front is átvonul az ország felett fölött, így eső több napon is várható az ország területén, inkább csak a hétvége ígérkezik száraznak. A jelenlegi számítások szerint többnyire 5-15 mm közötti csapadék valószínű november első hetében során, azaz a talaj vízkészlete növekedni fog.
A hőmérsékleti maximumok többnyire 10 és 17 fok között alakulnak majd. A hajnali hőmérséklet jellemzően nulla fok fölött marad, inkább csak vasárnap és hétfőn reggel lehet a fagyzugos helyeken gyenge fagy. Csütörtökön, pénteken és szombaton sokfelé meglehetősen szeles idő várható.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_jpg_fill_540x300_0.webp "Időjárás: Tovább növekszik, vastagszik a felhőzet + VIDEÓ")
