Hiába a csapadék, nem enyhült számottevően a szárazság

A hét első felében hűvösebbre, változékonyabbra fordult az idő. Hétfőn este északnyugat felől erős hidegfront vonult át hazánk fölött, és vetett véget a megelőző időszak napos, száraz, az átlagosnál több fokkal melegebb időjárásának. A fronthoz kötődően 0,5 és 10 mm közötti csapadék hullott (1. ábra), jellemzően eső, zápor formájában, de hétfőn zivatarok is előfordultak, kedden a hegyvidéki területeken pedig több hózápor is kialakult.

1. ábra: az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. április 15-én (mm)

Ez a csapadékmennyiség azonban csak kis mértékben enyhítette a már több mint öt hete fennálló szárazságot. Még az elmúlt öt nap csapadékösszege is országszerte elmarad az átlagtól (2. ábra), a harminc napra vetített hiány pedig 25 és 50 mm között alakul (3. ábra).

A talaj felső 20 cm-es rétegét sem nedvesítette át számottevően a lehullott eső, az továbbra is igen száraz, nedvességtartalma a növények által hasznosítható víztartalom mindössze 25-35%-a (4. ábra). A 20 cm alatti talajrétegek vízellátottsága egyelőre lényegesen kedvezőbb ennél, a késő őszi illetve téli csapadék feltöltötte a mélyebb rétegeket.

A hőmérséklet a hétfői 23-25 fokos maximum értékekről keddre 9-12 fokra esett vissza. Kedden hajnalban a felhős, szeles idő miatt a minimumok még jellemzően fagypont fölött alakultak, szerdán reggelre azonban már nyugalomba került a légkör, és az ország nagy részén 0 és -4 fok közé hűlt a levegő, de a fagyzugokban -5; -9 fokokat mértek (5. ábra). A felső 5 cm-es talajhőmérséklet napi átlaga is visszaesett a hét legelejéhez képest, jellemzően 9 és 12 fok között alakul.

2. ábra: az elmúlt 5 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. április 15-én (mm)

Az őszi kalászosok a szárbaindulás, az őszi káposztarepce pedig egyre többfelé a virágzás fenológiai fázisában jár. Ezek a növények ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a csapadékhiány egyre érzékenyebben érinti őket. Ha továbbra sem érkezik számottevő csapadék, és a levegő páratartalma is a mostani alacsony értékeken marad, a száraz időben a repce a kelleténél hamarabb elvirágzik, ezért nem kötődik jól.

A szerda hajnali fagyok is károsították a már virágzó állományokat, bár egy-egy kedvezőtlen napot még kihever a növény. A virágzó gyümölcsfákban azonban komolyabb károkat is okozott a fagy. Az őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, körte, alma esetén többnyire a -4 fok alatti hőmérsékleteken keletkezik jelentős kár. A kukorica és a napraforgó vetéséhez a talaj hőmérséklete a mostani átmeneti csökkenés ellenére is a legtöbb helyen már elérte az ideális értéket, a jó magágyhoz azonban nedvességre is szükség lenne.

3. ábra: az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. április 15-én (mm)

Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt.

Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel.

4. ábra: talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékábana talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 15-én (%)

Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától mind a mai napig, immár több mint öt hete alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából, főleg a fölső réteg.

Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg az ország nagy részén egyre inkább az ideális érték alá csökken. A növények egyelőre még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de optimális fejlődésükhöz ebben a kritikus időszakban ez kevés. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés azonban megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket.

5. ábra: minimumhőmérsékletek 2020. április 15-én (Celsius fok)

A hét további részében kissé változékonyabbra fordul időjárásunk, de számottevő csapadék továbbra sem öntözi talajainkat. Pénteken a képződő gomolyfelhőkből nem valószínű csapadék, szombaton elszórtan vasárnap már többfelé alakulhat ki eső, zápor egy-egy zivatar. A lehulló csapadék mennyisége azonban csak kevés helyen haladhatja meg az 5 mm-t. Pénteken az északnyugati szelet élénk, néhol erős széllökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 8 fok között alakul, de néhol gyenge fagy még továbbra is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 26 fok között valószínű..

Vasárnap ismét hidegfront érkezik, sokfelé megélénkülő, megerősödő széllel, és az előrejelzések szerint a szél a jövő hét első felében sem mérséklődik az ország jelentős részén. Így a hajnali jelentős fagyoknak is kicsi az esélye, inkább csak a fagyzugokban csökken kevéssel 0 fok alá a hőmérséklet. A maximumhőmérsékletek 11-16 fokra esnek vissza, és csak lassú melegedés várható a jövő héten. Záporok, zivatarok csak elszórtan enyhítik a szárazságot.