Az elmúlt 100 év leghidegebb januári átlaghőmérsékletét, mely csaknem 8 fokkal maradt el a sokéves átlagtól, 1942-ben illetve 1964-ben mérték, ezekben az években a havi átlaghőmérséklet –10 °C alatt maradt. Ennek az ellenkezője is előfordult már, azaz a januári átlaghőmérséklet 1936-ban csaknem 7 fokkal a sokéves átlag fölött alakult. A hosszú éjszakának (15–16 óra) valamint a derült égboltnak és a hótakarónak köszönhetjük, hogy az éjszakai kisugárzás eredményeként hajnali, reggeli órákra gyakorta –10 fokig illetve ez alá csökkenhet a hőmérséklet.
Ezek a hideg légtömegek elég stabil képződmények, így sokszor 2–3 hétig is itt maradnak felettünk és „megajándékoznak” bennünket a zord téli napokkal. Zord napról egyébként akkor beszélünk, ha a minimum hőmérsékletek –10 °C alattiak, míg téli napnak nevezzük azokat a  napokat, amikor a maximum hőmérsékletek is fagypont alatt maradnak.
A rövid (8–9 órás) nappal alatt az alacsony napállás mellet kevésbé érezzük a nap melegítő sugárzását. Mind a felhőzet, mind pedig a köd előfordulási hajlama csökken a decemberi értékhez képest, de még ebben a hónapban is 65–75%-os borultsággal kell számolni. A napsütés nélküli napok száma 14-16, a ködös napoké 5–7. A napsütés havi mennyisége alig éri el 55–65 órát.
Az átlag hőmérséklet –2– –2,5 °C közötti. A hőmérséklet a hónap közepéig erőteljesen csökken, –1,5 °C-ról –3,5 °C–ra,  majd megkezdődik a lassú növekedése. Amennyiben január közepéig kemény hidegben volt részünk, akkor általában enged a tél „szorítása”, enyhébb időszak kezdődik.
A maximum hőmérsékletek átlaga síkvidéki területeken 1–1,5 °C. Az eddigi legmagasabb napi maximum hőmérsékletet 1990 január 30-án mérték. A hőmérséklet a kora délutáni órákra az ország számos pontján meghaladta a 15°C-ot.
A minimum hőmérsékletek átlaga –4,5—5°C közötti. az utóbbi 100 év legalacsonyabb hajnali hőmérsékletét 1942. január 24-én mérték. Ezen a napon több helyen –33 °C alá süllyedtek a hőmérők higanyszálai, helyenként a talaj 70 cm mélységig átfagyott.       
A hónap folyamán, a sokéves átlag szerint hőmérsékleti mélypontokra  5-én, 9-én és 14–20 közötti időszakban számíthatunk. Ezek általában az év leghidegebb időszakai. 1987 január 13-án az ország több körzetében  –30°C körüli hőmérsékletek fordultak elő.
Az 50 éves statisztikák alapján január 20-után egy határozottabb felmelegedési periódus szokott elkezdődni. 
Csapadék hullás előfordulási valószínűsége, ami rendszerint hó, elsősorban a hónap elején, 1–3. között és végén, 24-én illetve 29-én  a legnagyobb. Legkisebb valószínűséggel (15–18%) január 16–21. között fordul elő csapadékhullás. Természetesen a havas eső illetve eső, ónos eső is előfordulhat a hónap folyamán egy-egy melegebb óceáni légtömeg érkezésekor.
A csapadékos napok száma 10–12, de ebből csak általában 4–5 jár havazással. (1941 januárjában 12 alkalommal havazott.)
A havi csapadékösszegek a síkvidéki területeken 30–40 mm közöttiek.
A sokéves átlag szerint csapadékosabb periódus január 1–3 valamint 24–29. között a legvalószínűbb. Január 24-én illetve január 29-én különösen nagy a csapadékhullás valószínűsége (50–55%), ami rendszerint hó formájában hullik. A lehullott hó rendszerint meg is marad a hónap folyamán. A vastagsága síkvidéki területeken azonban ritkán haladja meg 8–15 cm-t.
A napsütéses órák napi összege a hónap elején alig éri el 2 órát.  A hónap közepén viszont nem ritka a napi 3–3,5 órás napsütés sem. A hónap folyamán legkevesebb napsütésre általában 3-án, 10-én valamint 22–24-án számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 2 óra alatti.
A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán magas, 85–90 százalék közötti. Ez elsősorban az alacsony hőmérsékletnek köszönhető. Minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kevesebb vízgőzt tud ugyanis magába fogadni. Így a hideg levegő a csekély vízgőz készlete ellenére is magas relatív nedvességtartalommal jellemezhető. Száraz sarki levegő érkezése esetén sem csökkennek a relatív nedvességtartalom értékek 45–50%-alá.  A ködhajlam ennek következményeként szintén egész hónapban magas. 10–13 ködös nap fordul elő a hónap során, a ködös órák száma 100–-120 közötti.
A hónap folyamán legnagyobb valószínűséggel a derült napokon az esti óráktól illetve nedvesebb meleg légtömegek érkezésekor, csaknem egész nap folyamán számíthatunk ködre. Január 1–3. között, 6-án, 9-én, 22–26. között illetve 30-án számíthatunk nagyobb valószínűséggel arra, hogy egész nap megmarad a köd.

Lakatos László