Az Országos Jégkármérséklő Rendszer működéséről tartottak fórumot több Békés megyei településen. A rendezvényeken a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jégkármérséklő rendszerének üzemeltetési vezetője, Kocsi Áron tartott előadást, számolt be a Beol.hu.
A gazdák körében érezhetően egyre nagyobb a feszültség a tomboló aszály miatt, sokan a Jéger rendszert teszik felelőssé az eső elmaradásáért. A véleménykülönbségek nem enyhültek a beszámolók szerint. A gazdálkodói véleményekről, és a háttérben álló magyarázatokról korábban mi is írtunk: A jégkármérséklő rendszer okozza a szárazságot?
Kocsis Áron előadásában elmondta, hogy a Jéger egy országos rendszer, összesen 986 generátor található hazánkban, amelyeket úgy kell elképzelni, mintha az ország térképére kockás papírt helyeztek volna, és ahol lehetséges volt, ott minden egyes négyzetbe került egy-egy generátor.
A Jéger április 15-től szeptember 30-ig működik: ha az Országos Meteorológiai Szolgálat úgy látja, hogy egy adott helyen a következő 2-3 órában jeget hozó zivatar alakulhat ki, akkor erről jelzést küld, és helyben bekapcsolják a generátorokat. A Jéger működéséről ITT lehet bővebben olvasni.
A gazdák nagy része szerint nincs szükség a jégkárelhárító rendszerre
A mezőberényi fórumon jelenlévő gazdák közül a legtöbben amellett álltak ki, hogy nincs szükség a rendszer működtetésére. Sokan „szétszakadó" vagy kettéváló felhőkről számoltak be, és szerintük emiatt marad el az eső.
Felmerült kérdésként, hogy a szakemberek tudják-e tudományos tanulmánnyal igazolni, hogy a generátor nincs hatással az időjárásra. Mint elhangzott, annyi hatása mindenképpen van, hogy csökkenti a jég méretét.
A rendszer leállítását kérik
Siklósi István, Mezőberény polgármestere a mezőberényi fórum végén bejelentette, hogy egy olyan nyilatkozattételt terveznek, amelyben
az Országos Jégkármérséklő Rendszer leállítását, a természetbe való beavatkozás ilyen formájának megszűntetését kérik.
A polgármester szerint, ha a leállítás megtörténne, akkor lehetne bizonyítani, hogy van-e hatása ennek a rendszernek a csapadékváltozásokra.
Indexkép: Shutterstock
