A hétvégén hidegfront érkezik, ami pár napig fagyokat is hozhat magával. Jövő héten mínusz 5 Celsius fok alá is csökkenhet éjszaka a hőmérséklet, a virágzó gyümölcsfákban – főleg a kajszi- és őszibarack esetében - ez már kárt tehet. Hogyan védekezhetünk?

fagy

A hétvégén hidegfront érkezik, ami pár napig fagyokat is hozhat magával – fotó: pixabay.com

Milyen módszerek vannak a védekezésre?

Alapvetően két fagytípust különböztetünk meg: kisugárzásos és szállított fagyot. Előbbi azt jelenti, hogy a felhőzet (ami egyfajta szigetelést nyújt) hiányában, tiszta égbolt, illetve szélcsend esetén a nappal felmelegedett talajfelszín és az ahhoz közeli légrétegek akadálytalanul sugározzák magukból a hőt, és a hőmérsékletük ezért fagypont alá süllyed, utóbbi esetében pedig az országba beáramló légtömegek távolabbi helyről hozzák magukkal a fagyot.

Vannak módszerek a védekezésre, amelyek elsősorban a kisugárzásos fagynál lehetnek célravezetőek, hiszen a szállított fagy esetében a levegő folyamatosan cserélődik. Melyek ezek?

Égethetünk szalmabálákat, vagy más, jól füstölő növényi maradványt, de ez nem túl környezetbarát – igaz, fával fűteni sem az, márpedig az emelkedő gázárak miatt ma sokan használnak tűzifát. Jelentősen visszaléptünk a klímacéloktól, így igazából sok vizet már nem zavarunk a füstöléssel, ami hatékony lehet.

A másik módszer a permetszerű öntözés, amikor a víz ráfagy az ágakra, gallyakra, majd az olvadás közben hő szabadul fel, ami szintén jól jön, ha a léghőmérséklet mínusz pár fok. Beszerezhetünk fagyvédelmi paraffingyertyákat, ami nem olcsó mulatság, de még mindig jobban megéri, mint ha odaveszne mondjuk, egy hektár kajszitermése. S vannak még szélgépek is, amelyek a levegő keverésével biztosítják a folyamatos áramlást és megakadályozzák annak kárt okozó lehűlését.

fagy elleni védelem

A permetszerű öntözéssel is védekezhetünk, ekkor a víz ráfagy az ágakra, gallyakra, majd az olvadás közben hő szabadul fel – fotó: pixabay.com


A század végére már alig több, mint egy hónapnyi fagyos nap lesz egy évben

Első hallásra örülhetnének a gazdák annak, hogy a felmelegedés következtében évről évre csökken a fagyos napok száma. Ez azonban valóban csak első hallásra jó hír, mert egyébként az élővilág szempontjából nagyon is szerencsétlen fejlemény.

Az ELTE kutatói az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira alapozva egy kutatás során arra jutottak, hogy az elmúlt 120 évben harmadával csökkent a fagyos napok (tehát amikor legalább egyszer 0 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála) száma, évtizedenként mintegy 4 nap a csökkenés mértéke. Évente már 80 alatt van a fagyos napok száma és a csökkenés nem áll meg, állítólag a század végére már alig több, mint egy hónapnyi fagyos nap lesz egy évben. Ez nem jó, nemcsak a kártevők túlszaporodása miatt, hanem azért sem, mert a növényeknek szükségük van valamennyi jarovizációs hatásra (előérlelés, tavasziasítás).