A meleg júniust még melegebb július követte, a második nyári hónap középhőmérséklete az előzőnél nagyobb mértékben haladta meg a sokévi átlagot. Folytatódott az átlagosnál melegebb hónapok sorozata, a július a 13. ebben a sorban. Az eltérés legtöbb helyen 3 °C körül alakult, alacsonyabb, 2 °C körüli értékek főleg az északi határ közlében fordultak elő, míg a déli megyékben többfelé 4 °C körül alakult az anomália, ahogy az alábbi térképen látható.
A júliusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet
Sokfelé kánikulával kezdődött a hónap, a második napra azonban jelentős lehűlést hozott egy hidegfront, néhány napra a sokévi átlag alá csökkent a hőmérséklet. Ezt követően ismét fokozatos melegedés zajlott, nagyobb változást okozó front nem ért el bennünket, hosszan tartó – nem egy helyen több mint két hetes – kánikula köszöntött be.
A második dekád végére mérséklődött a hőség, de legtöbb helyen akkor sem volt hűvösebb idő az átlagosnál. A hónap utolsó harmadát a korábbinál rövidebb és kevésbé intenzív hőhullámok jellemezték. Az ezeket megszakító hidegfrontok tartós, erős lehűlést nem hoztak, csak kevés helyen és csak rövid időre csökkent a hőmérséklet az átlag alá, a rendkívül meleg hónap országos kánikulával búcsúzott, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A júliusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – ábra: MeteoPlaza
A hónap – és egyben az év eddigi – leghosszabb, legerősebb hőhullámában sorra dőltek a napi hőmérsékleti rekordok. A hőség mértékét jól jellemezte, hogy 7 napon mértek magasabb értékeket, mint az adott napokon korábban bármikor, és 4 napon emelkedett 40 °C-ig, vagy afölé a hőmérséklet valahol az országban.
Új napi maximum hőmérsékleti rekordot jelentett a 9-én Baján mért 38,1 °C, a 11-én Kelebián mért 40,0 °C, a 12-én szintén Kelebián mért 40,4 °C, a 13-án Körösszakálon mért 40,6 °C, a 14-én ugyancsak Körösszakálon regisztrált 41,0 °C, a 15-én szintén Körösszakálon mért 39,5 °C, és végül a a 16-án Kelebián rögzített 41,6 °C, ami a hónap folyamán regisztrált legmagasabb hőmérséklet volt, és csupán 0,3 °C-kal maradt el az abszolút maximumtól, a Magyarországon eddig mért legmagasabb értéktől, amit a 2007. július 20-án, Kiskunhalason regisztrált 41,9 °C jelent.
Bár 16-án országszerte kánikula volt, de igen nagy hőmérséklet-különbség alakult ki: míg délkeleten nem egy helyen 40 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, addig az északi határ közelében néhol csak pár fokkal haladta meg a 30 °C-ot.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. július 16-án – ábra: MeteoPlaza
A meleg időszakokat megszakító hidegfrontokat eső, zápor, zivatar csak ritkán és kevés helyen kísérte, a súlyos aszály sújtotta területeken rendkívül száraz maradt a levegő. Ilyen körülmények között sokfelé igen nagy volt a napi hőmérsékletingás, nem volt ritka a 20 °C-ot meghaladó különbség egy napon belül a legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet között.
Bár a frontok nagy területen nem hoztak erős lehűlést, a mögöttük érkező hidegebb levegőben az Északi-középhegyég völgyeiben szélsőségesen erős lehűlés alakulhatott ki. A meteorológiai állomásokon mért legalacsonyabb hőmérséklet júliusban 5,8 °C volt, amit 30-án regisztráltak a Nógrád vármegyei Zabaron. Ez megegyezik az ehhez a naphoz tartozó hidegrekorddal, amit 1940. július 30-án, Salgótarjánban mértek. Az ország túlnyomó részén azonban ezen a napon sem csökkent 10 °C alá a hőmérséklet a 2 m-es magasságban, ahogy a 4. ábrán is látható.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. július 30-án – ábra: MeteoPlaza
A sokfelé meglehetősen csapadékos június után a második nyári hónap rendkívüli szárazságot, nagy területen pusztító aszályt hozott. A Dunántúl északi és keleti részén, illetve a Duna–Tisza közén nagy területen 5 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg, sőt a legszárazabb vidékeken: Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér vármegyék egyes részein még az 1 mm-t sem érte el.
A havi átlagos mennyiség közel egyharmadát, 20 mm-t meghaladó mennyiség a délnyugati határ környezetében és a keleti országrészben esett, de 40 mm-nél többet az ország területének negyedénél is kisebb területen regisztráltak, a sokévi havi átlagot meghaladó, 70 mm feletti összeg pedig csak néhány állomáson fordult elő, főként az északkeleti határszélen és az Alföld déli részén.
Mivel a csapadék döntő részét záporok, zivatarok adták, rendkívül szeszélyesen alakult a térbeli eloszlás, bizonyos esetekben néhány kilométeres távolságon belül is nagy különbségek jelentkezhettek a csapadékbevételben, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A július havi csapadékösszeg 2024-ben – ábra: MeteoPlaza
Országos eső júliusban nem volt, az átvonuló frontokat összefüggő csapadékrendszer nem kísérte, szerencsés esetben záporokat, zivatarokat okoztak, de voltak frontok – főleg a hónap végén –, melyek az ország túlnyomó részén egyetlen csepp csapadékot sem hoztak.
Az első napokban főleg a nyugati, délnyugati és keleti területeken fordult elő csapadék, utána – a hónap közepéig – csak egy-egy helyi zápor, zivatar fordult elő, egyre fokozódott a szárazság. Legtöbb helyen a havi csapadékmennyiségnek több mint fele a hónap harmadik hetében esett le, de igen nagy területen ekkor sem volt egyetlen csepp eső sem. A szárazságot érdemben mérséklő csapadék az utolsó héten sem volt. A havi csapadékmennyiség területi átlaga a hó végén csupán a sokévi átlag harmada körül alakult, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A júliusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – ábra: MeteoPlaza
Nem meglepő, hogy a rendkívül meleg, száraz időjárás hatására drámaian csökkent a talaj nedvességtartalma. A kiszáradást a frontok sok esetben nemhogy mérsékelték, inkább erősítették, mivel a csapadék sokszor elmaradt, de a megerősödő szél fokozta a párolgási veszteséget. A hónap első hetében a korábbi esők következtében az ország nagy részén még nem akadályozta jelentős vízhiány a növényfejlődést, akkor szárazabb területek főleg a Duna-Tisza közén voltak, de a talaj kiszáradása fokozatosan felgyorsult.
A hónap végén a felső 20 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya az ország közel kétharmadán 40% alá, a legszárazabb területeken 20% közelébe csökkent, magasabb, 50% feletti értékek főként a délnyugati és északkeleti határ közelében fordultak elő.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2024. július végén – forrás: HungaroMet
A hosszan tartó hőség, a csapadékhiány, illetve a rendkívül erős párolgás miatt országszerte drámaian növekedett a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya. Csak az északkeleti határ közelében maradt 100 mm alatt a hónap végén, a legszárazabb déli tájakon nagy területen meghaladta a 160 mm-t, ami durván két és fél havi átlagos mennyiségnek felel meg.
A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2024. július végén mm-ben – forrás: HungaroMet
A gabonafélék és a repce – átlagosnál lényegesen korábban zajló – aratását segítette az időjárás júliusban, a kukorica, a napraforgó és a többi fejlődésben lévő mezőgazdasági kultúra életfolyamatait azonban egyre komolyabb mértékben akadályozta a szárazság, a hőstressz, és a napégés is komoly károkat okozott, sokfelé jelentősen romlottak a terméskilátások.
A gyümölcsök többsége, köztük a szőlő lényegesen korábban kezdett érni az átlagosnál, így több helyen a megszokotthoz képest durván egy hónappal korábban kezdték a korai fajták szüretelését. A szárazság a növénybetegségek többségének terjedését akadályozta, inkább a rovarkártevők kártételének kedvezett.
Indexkép: Shutterstock
