Az átlagosnál hidegebb tavasz után június beköszönte nagy meleget hozott. A havi középhőmérséklet az ország túlnyomó részén 1 – 2 fokkal magasabb az utolsó 30 év átlagánál. A hónap ugyan még hűvös időjárással kezdődött, de utána egymást követték a hőhullámok, ahogy a mellékelt ábrán is láthatjuk.

Klimatikus hőmérsékleti adatok, átlagok és extrém értékek – június – forrás: MeteoPlaza

Már június első felét is az átlagosnál melegebb idő jellemezte, de a hőmérséklet ekkor csak 2 - 4 fokkal haladta meg a sokévi átlagot, a legmagasabb értékek az ország nagy részén még nem érték el a 30 fokot. A meleg és a sok napsütés kedvezett legtöbb termesztett növényünk fejlődésének és többek között segítette a cseresznye és a szamóca érését. A 13-ára átvonult hidegfront után csak rövid időre és csak pár fokkal csökkent átlag alá a hőmérséklet, a hónap közepén ismét dinamikus melegedés kezdődött, egyre nagyobb területen lett úrrá kánikula. A legmelegebb napokon melegrekordok dőltek, 24-én a Bács-Kiskun megyei  Fülöpházán 40,0 fokot mértek és a hegyvidéki területek kivételével szinte az egész országban meghaladta a 35 fokot a hőmérséklet legmagasabb értéke, ahogy az alábbi ábra is mutatja.

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2021. június. 24-én – forrás: OMSZ

A nagy meleg kifejezetten kedvezett a kalászosoknak és a repcének, felgyorsultak az érési folyamatok. A kapások is gyorsan fejlődtek ott, ahol azt a szárazság nem akadályozta. További kedvező hatása volt a meleg, száraz időnek, hogy gátolta a gomba betegségek kialakulását, terjedését. A hónap utolsó hetében pár fokkal mérséklődött a meleg. Bár továbbra is a sokévi átlag felett maradt a hőmérséklet, a hőstressz kevesebb helyen akadályozta a növényfejlődést. Összességében a gyümölcsök érését is segítette az időjárás júniusban, bár a túlságosan gyors érés ronthatta a termés minőségét.

Hamarosan kiderül, hogy milyen lesz a kalászos gabonák minősége – fotó: Kasznár Gábor

Ugyanakkor a nagy meleg száraz idővel járt együtt. A Kisalföld túlnyomó részén még a 2 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg, 40 mm-nél több csak az Alpok alján és a Duna–Tisza közén esett kisebb körzetekben, amit a mellékelt térkép is mutat.

A 2021. június 27-e előtti 30 napos csapadékösszeg – forrás: OMSZ

Az ország túlnyomó részén 40 – 70 mm-rel kevesebb csapadékot regisztráltak a sokévi átlagnál. Legtöbb csapadék a meleg periódusokat megszakító hidegfrontok hatására esett, 12-e és 25-e körül, ahogy a mellékelt ábra is mutatja. A frontokat összefüggő, országos csapadékrendszer nem kísérte, de hatásukra néhol - főként az ország déli felén – heves zivatarok, esetenként, pl. a Balaton környékén szupercellák alakultak ki. Nem egy  helyen komoly károkat okoztak a viharos széllökések, helyenként 3 - 5 cm átmérőjű jég is előfordult nagy pusztítást végezve a szőlők, gyümölcsösök mellett a szántóföldi növények állományaiban is.

Klimatikus csapadék adatok – június – forrás: MeteoPlaza

A kevés csapadék és a meleg, napos idővel együtt járó rendkívül erős párolgás együttes hatására gyorsan csökkentek a talaj vízkészletei. A hónap első harmadában azonban még nem volt jelentős a vízhiány. Az első napokban a felső fél méteres talajréteg nedvességtartalma az ország több mint háromnegyed részén meghaladta a 60, a nyugati és északi megyékben sokfelé a 80 %-ot. Június végére azonban ebben a rétegben az  ország túlnyomó részén 40, a Kisalföldön, a főváros környékén és a Tiszántúlon nagy területen 30 % alá csökkent a növények számára hozzáférhető nedvesség aránya. A talaj mélyebb rétegei is száradtak, de ott még jócskán vannak víztartalékok, az 50 – 100 cm-es rétegben az ország háromnegyed részén 70 % feletti a nedvességtartalom. Az érésben lévő kalászosoknak nem hiányzik az eső, a kapásoknak és a többi erőteljes fejődési szakaszban lévő növénynek azonban már nagy szüksége lenne a csapadékra.

A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma június végén – forrás: OMSZ

Cikkünket hamarosan folytatjuk Július hónap hosszú távú előrejelzésével.