A hideg március és április után az utolsó tavaszi hónap összességében az átlagosnál melegebb volt. Ugyanakkor szélsőségeket nem a meleg időszakok, hanem inkább a lehűlések hoztak. A havi középhőmérséklet a Dunántúl nagy részén közel 2, a keleti országrészben jellemzően 1 C-fokkal haladta meg a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható.
A májusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2022-ben, C-fokban megadva – forrás: OMSZ
A hónap első dekádja nem hozott nagy változásokat, az átlagosnál csak pár fokkal voltak enyhébbek, melegebbek a nappalok. A „fagyosszentek" előtt, 10-e körül azonban az év addigi legerősebb felmelegedése kezdődött. Bár néhány nap után mérséklődött a meleg, a hőmérséklet az átlag felett maradt, sokfelé éjszaka sem csökkent 10 fok alá, Bonifác napján is fagymentes volt a hajnal.
A májusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2022-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása C-fokban megadva – forrás: MeteoPlaza
Az ország túlnyomó részén 12-e volt a legmelegebb nap, ekkor jellemzően a kánikulát jelentő 30 fok felett voltak a csúcsértékek, ahogy az alábbi térképen is láthatjuk. Ezen a napon mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Zagyvarékason 32,9 C-fokot regisztráltak kora délután, ami azonban közel 3 fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1958. május 12-én, Ásotthalomban rögzített 35,5 C-foknál.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2022. május 12-én, C-fokban megadva – forrás: MeteoPlaza
Legtöbb helyen 12-én volt a legerősebb lehűlés. Bár a Dunántúl nagy részén nem volt különösebben hideg az éjszaka, az Északi-középhegység völgyeiben, a Duna–Tisza közén és a Nyírségben többfelé, de a fagyzugos területeken másutt is fagypont közelébe csökkent hajnalra a hőmérséklet a 2 m-es magasságban, ahogy a 4. ábrán látható térkép is mutatja.
Ezeken a területeken a talaj mentén -2, -3 fokos fagy is előfordult, ami veszélyt jelentett a kiültetett palántákra. A legalacsonyabb értéket a 2 m-es magasságban a Nógrád megyei Zabarban mérték. Az ott regisztrált -1,2 C-fok napi hidegrekordot jelent, mivel 0,1 C-fokkal alacsonyabb az azon a napon addig mért legalacsonyabb értéknél, az 1952. május 19-én, Fügödön mért -1,1 C-foknál. A márciusi, áprilisi fagyok után az utolsó tavaszi hónap sem múlt el késő tavaszi fagyok nélkül, de nagy területen komoly károkat feltehetően nem okoztak.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2022. május 19-én, C-fokban megadva – forrás: MeteoPlaza
A csapadékviszonyok szempontjából kiegyensúlyozott áprilist követően az utolsó tavaszi hónap az ország túlnyomó részén összességében igen száraz volt, a csapadékbevétel tekintetében rendkívül szeszélyes területi eloszlás jellemezte.
Míg a Kisalföldön, a délnyugati határszélen, a Duna–Tisza köze déli részein előfordultak olyan helyek, ahol kis területen az átlagosnál több, néhol 70 mm-t meghaladó mennyiség esett, addig az északkeleti országrész legszárazabb tájain: a Tisza-tó környékén, a Nyírség és Zemplén nagy részén még 10 mm-t sem regisztráltak. Az országos területi átlag a hónap végén a sokéves érték alatt maradt, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A májusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2022-ben – forrás: MeteoPlaza
Az aranyat érő, áztató májusi esőket tehát sokfelé hiába várták a gazdák, a csapadék jelentős részét az átvonuló frontokat kísérő záporok, zivatarok adták, amiből következik a szeszélyes területi változékonyság. Ha tartós, kiadós, országos eső nem is volt, a 24-e körüli napokban sokfelé esett, délen nagy területen 10 mm-t meghaladó mennyiséget regisztráltak, ahogy az alábbi térképen is láthatjuk.
Sajnos nem maradtak el a jégesővel, felhőszakadással, viharos széllökésekkel kísért heves zivatarok sem. Ezek legnagyobb számban és területen 25-én pusztítottak, különösen nagy károkat okozva a Dunántúl déli részén, többek között Kaposvár környékén.
A május 24-én leesett csapadékmennyiség mm-ben – forrás: MeteoPlaza
A csapadékbevételben kialakult nagy különbségek természetesen a talaj nedvességtartalmának változásában is megmutatkoztak. A lágyszárú növények fejlődése szempontjából igen fontos, felső rétegek viszonyait jellemző, 10 cm-es mélységre vonatkozó tajnedvesség-adatok szerint a hónap elején még nem voltak óriási különbségek a délnyugati és északkeleti területek nedvességi viszonyai között, ahogy az alábbi térkép is mutatja.
A talajnedvesség értékei (%) a 10 cm-es mélységben május elején – forrás: MeteoPlaza
A hónap folyamán azonban az Alföld nagy részén, de különösen az északkeleti területeken egyre jobban kiszáradt a föld, ugyanakkor a délnyugati határszélen a felső rétegekben növekvő nedvességtartalomra utalnak a május végi adatok, ahogy a mellékelt ábra mutatja .
A talajnedvesség értékei (%) a 10 cm-es mélységben május végén – forrás: MeteoPlaza
Bár a mélyebb – 50 cm alatti – rétegekben nem csökken olyan jelentősen a nedvességtartalom, a felső 1 m-es talajréteg becsült vízhiánya országszerte nőtt. Legkisebb mértékű növekedés a Dunántúl déli területein volt, de sokfelé ott is közel egyhavi átlagos csapadékmennyiség hiányzott a hó végén. Az ország más részein jelentősebben csökkentek a talaj vízkészletei, az Alföld nagy részén 100 mm-nél több, közel kéthavi átlagos mennyiségnek megfelelő vízmennyiségre lenne szükség a telített állapot eléréséhez, ahogy a térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya május végén mm-ben – forrás: OMSZ
Az eddigieket összegezve elmondhatjuk, hogy májusban az átlagosnál melegebb időjárás hatására felgyorsult ugyan a növényfejlődés a hónap első részében, később azonban azokon a területeken, ahol kevés volt a csapadék, az erősen kiszáradó talaj komoly gondokat okozott, főként a kapásoknál és a kertészeti növények esetében.
Ahol lehetőség van az öntözésre, ott is rontja a jövedelmezőséget a költségek növekedése. Óriási területi különbségek alakultak ki az ország területén ebben a tekintetben: a Dunántúl déli részén sokfelé kedvező a növények vízellátottsága, az ország más részein – különösen az Alföldön – komoly problémát okoz a szárazság. Legerősebb aszály a Tiszántúl északi részeit sújtja.
Indexkép: Shutterstock
