Érkeznek a kemény mínuszok! – Mit tartogat még január időjárása?

A hét második felében egyre nagyobb mennyiségben áramlik hazánk fölé a kontinentális eredetű fagyos levegő, aminek következtében extrém hűvös időjárás várható a hétvégén. A hideg levegő útját egy szerdán érkező hidegfront nyitja meg, majd hétvégére a Kelet-Európai síkság felől szibériai eredetű fagyos levegő árasztja el Közép-Európát – olvasható az Időkép portálon.

A sokéves átlaghoz képest körülbelül 10 fokkal hidegebb levegő érkezhet szerdától az ECMWF modell előrejelzése szerint.

A hideg és száraz légtömeg egy anticiklonnak köszönhetően nyugalomba kerülhet felettünk, aminek hatására egyre hidegebb éjszakák várnak ránk. Hétvégén éjszakánként nagy területen süllyedhet -10, -15 fokig a hőmérséklet, de a derültebb, kevésbé szeles, hóval borított tájakon -15, -20 fokos fagy is előfordulhat.
A fagy napközben is kitarthat, a maximumok nem egy helyen -5 fok alatt maradhatnak.

Milyen az átlagos időjárás januárban?

A sokéves átlagok alapján ez a leghidegebb téli hónapunk, így különösen fontos lenne, hogy hótakaró fedje az őszi kalászosokat. Ez nemcsak a hideg ellen véd, hanem tavaszi olvadásakor jól át tudja nedvesíteni a talajt. A havazás esélye ebben a hónapban a legnagyobb, de sajnos szinte sosem éri azt a mértéket, amely mezőgazdasági szempontból is elegendőnek bizonyul. A legutóbbi időjárás-jelentés szerint van remény arra, hogy a hideg napok előtt még hullik néhány centiméter hó.

Hőmérséklet

Az átlag hőmérséklet -2 és -2,5 °C között alakul, mely a hónap közepéig erőteljesen csökken, -1,5 °C-ról -3,5 °C-ra, majd megkezdődik a lassú melegedés. Amennyiben január közepéig kemény hidegben volt részünk, akkor általában enged a tél „szorítása”, és enyhébb időszak kezdődik.

A maximum hőmérsékletek átlaga síkvidéki területeken 1–1,5 °C. Az eddigi egyik legmagasabb napi maximum hőmérsékletet 1990. január 30-án mérték. A hőmérséklet a kora délutáni órákra az ország számos pontján meghaladta a 15°C-ot, de ha csak 2015-ig tekintünk vissza, akkor is meglepődhetünk: Sellye településen 2015. januárjában 16 fokot mértek.

Erős fagyokra számíthatunk a hét második felében – Fotó: Agroinform

A minimum hőmérsékletek átlaga -4,5 és -5°C között változik. az utóbbi 100 év legalacsonyabb hajnali hőmérsékletét 1942. január 24-én mérték: ezen a napon több helyen -33 °C alá süllyedtek a hőmérők higanyszálai, helyenként a talaj 70 cm mélységig átfagyott. De nem kell 60-80 évre visszatekintenünk ahhoz, hogy kiugró hőmérséklet értékeket láthassunk: 2017. januárjában előfordult, hogy -28 fokot mutattak a hőmérők az ország néhány pontján. Ez az év azért is emlékezetes, mert ekkor a Balaton vízfelszíne január 3-án befagyott, mely fokozatosan hízva január 22-től elérte a 30 centiméteres vastagságot, ekkor több ezren keltek át a tavon, korcsolyázva.

A hónap folyamán, a sokéves átlag szerint hőmérsékleti mélypontokra 5-én, 9-én és 14-20 közötti időszakban számíthatunk. Ezek általában az év leghidegebb időszakai.
Az 50 éves statisztikák alapján január 20. után egy határozottabb felmelegedési periódus szokott elkezdődni.

Csapadék

A csapadékhullás előfordulási valószínűsége elsősorban a hónap elején, 1-3. között és végén, 24-én illetve 29-én a legnagyobb. Legkisebb valószínűséggel (15-18%) január 16-21. között fordul elő. A csapadék halmazállapota vegyes: a hegyvidéki területeken általában hó hullik, máshol havas eső illetve eső, ónos eső is előfordulhat a hónap folyamán egy-egy melegebb óceáni légtömeg érkezésekor. A hó vastagsága a síkvidéki területeken ritkán haladja meg 8-15 cm-t.

A csapadékos napok száma 10-12, de ebből csak általában 4-5 jár havazással. A havi csapadékösszegek a síkvidéki területeken 30-40 mm között alakulnak.

Mikor süt már ki a nap?

A rövid (8-9 órás) nappal alatt az alacsony napállás mellet kevésbé érezzük a nap melegítő sugárzását. Mind a felhőzet, mind pedig a köd előfordulási hajlama csökken a decemberi értékhez képest, de még ebben a hónapban is 65-75%-os borultsággal kell számolni. A napsütés nélküli napok száma 14-16, a ködös napoké 5–7. A napsütés havi mennyisége alig éri el 55–65 órát.

A napsütéses órák napi összege a hónap elején alig éri el a 2 órát. A hónap közepén viszont nem ritka a napi 3-3,5 órás napsütés sem. A hónap folyamán legkevesebb napsütésre általában 3-án, 10-én valamint 22-24-én számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 2 óra alatti.

Zúzmara szinte minden reggelre kialakul ebben a hónapban – Fotó: Agroinform

Rendkívül párás a levegő

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán magas, 85-90 százalék közötti. Ez elsősorban az alacsony hőmérsékletnek köszönhető: minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kevesebb vízgőzt tud magába fogadni. Így a hideg levegő a csekély vízgőz készlete ellenére is magas relatív nedvességtartalommal jellemezhető.

Száraz sarki levegő érkezése esetén sem csökkennek a relatív nedvességtartalom értékek 45-50%-alá. A ködhajlam ennek következményeként szintén egész hónapban magas. 10-13 ködös nap fordul elő a hónap során, a ködös órák száma 100-120 közötti.

A hónap folyamán legnagyobb valószínűséggel a derült napokon az esti óráktól illetve nedvesebb meleg légtömegek érkezésekor, csaknem egész nap folyamán számíthatunk ködre. Január 1-3 között, 6-án, 9-én, 22-26 között illetve 30-án számíthatunk nagyobb valószínűséggel arra, hogy egész nap megmarad a köd.

Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Agroinform.hu Időjárás rovatában!