Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) arra figyelmeztetett, hogy a  következő hónapokban növekszik az El Niño időjárási jelenség kialakulásának valószínűsége, ami magasabb globális hőmérsékletet és új melegrekordokat eredményezhet – írja a Phys.org-ra hivatkozva a greendex.hu

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) szerint 60 százalék esély van arra, hogy július végéig kialakul az El Niño, szeptemberre pedig már 80 százalék ennek valószínűsége – írja a Phys.org. Ez világszerte megváltoztatja az időjárási és éghajlati mintákat, mondta Wilfran Moufouma Okia, a WMO regionális éghajlat-előrejelző szolgálatának vezetője egy genfi sajtótájékoztatón.

Az El Niño egy olyan időjárási jelenség, amely néhány évente természetes módon megismétlődik. Ilyenkor világszerte gyakoribbá válnak a hőhullámok, és egyes régiókban aszály, máshol pedig heves esőzések alakulnak ki. Legutóbb 2018-2019-ben lehetett részünk "áldásos tevékenységében", 2020 óta pedig már egy szokatlanul hosszú La Niña sújtotta a világot, ami az El Niño ellentéte, mert lehűlést okoz. Ez az idei év elején véget ért, és átadta helyét a jelenlegi semleges állapotnak, ami marad is addig, amíg be nem köszönt az El Niño. Akkor aztán már idén is rekordmelegre számíthattunk, ami várhatóan jövőre csak még rosszabb lesz.

szárazság

Hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg és fokozódhat a szárazság – fotó: pixabay.com

Ezt arra alapozzák a szakemberek, hogy 2022-ben úgy éltünk meg perzselő hőséget és évtizedek óta nem látott szárazságot, hogy az időszak felében a La Niña hűtő hatása érvényesült! Enélkül a globális felmelegedés hatása még erőteljesebb is lehetett volna. A La Niña átmeneti fékként hatott a globális hőmérséklet-emelkedésre, mondta a WMO vezetője, Petteri Taalas egy nyilatkozatban. Most azonban a világnak fel kell készülnie az El Niño kialakulására. Arra is figyelmeztetett, hogy a várhatóan melegedést okozó jelenség érkezése a globális hőmérsékletek újabb tetőzésével jár majd, ami növeli a hőmérsékleti rekordok megdőlésének esélyét. Mivel az El Niño hatása a globális hőmérsékletre általában a kialakulását követő évben érvényesül, a hatás valószínűleg 2024-ben lesz a legerősebb – közölte a szervezet.

Egyelőre nincs információ a közelgő El Niño erősségéről, vagy időtartamáról, az viszont biztos, hogy a 2016-os év bizonyult a legmelegebbnek. Ezt az okozta, hogy egyrészt nagyon erős El Niño-hatás érvényesült, másrészt az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok okozta klímaváltozás együtt a hőmérsékleti rekordok megdőléséhez vezetett.


Ugyanakkor Taalas szerint az El Niño várható érkezésének lehetnek pozitív hatásai is, például enyhítheti az Afrika szarvát sújtó aszályt és más, a La Niña-hoz kapcsolódó hatásokat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy szélsőségesebb időjárási események is kialakulhatnak, ezért a károk megelőzéséhez és az emberi életek védelméhez hatékony előrejelző rendszerekre van szükség.

A WMO szerint nincs két egyforma El Niño jelenség, melynek hatásai részben az évszaktól is függenek. Az éghajlati minta átlagosan 2-7 évente fordul elő, és általában 9-12 hónapig tart. Jellemzően az óceán felszíni hőmérsékletének melegedésével jár együtt a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén. A csapadékmennyiség rendszerint Dél-Amerika déli részén, az Egyesült Államok déli részén, Afrika szarván és Közép-Ázsiában növekszik, míg Ausztrália, Indonézia és Dél-Ázsia egyes részein súlyos aszályok fordulhatnak elő.