Jó példa az idei nyár szélsőséges időjárása arra, hogy a magasabb hőmérsékleten zajló légköri vízforgalom egyaránt kedvez a hosszan tartó forró és száraz, valamint a rövidebb, intenzív csapadékos időjárási helyzetek kialakulásának – írta a HungaroMet Zrt. a rendkívül meleg, száraz nyár és a nagyon csapadékos szeptember okairól készített tanulmányban.

Emlékeztettek, 2024 nyara volt a mérések kezdete óta a legmelegebb nyár, Magyarországon a valaha mért ötödik legmelegebb júniust a legmelegebb július követte, augusztus pedig a mérések kezdete óta második legmelegebb volt, a júliusi és augusztusi forróságot hosszú száraz időszakok kísérték. A szeptemberbe áthúzódó nyarat Közép-Európában egy rendkívül csapadékos időszak zárta le, súlyos árvizeket okozva.

Ennek jól kirajzolódó globális háttere van: a magasabb hőmérsékleten zajló vízkörforgás felelős a szárazságért és a heves csapadékért is – emelték ki.

A tanulmányban azt írták, a Kárpát-medencében tapasztalt szélsőségesen száraz időjárásban nagy szerepe volt annak, hogy a melegedő levegő több nedvességet tud felvenni, mint amennyit a felszín párologtatni képes, mindez pedig azzal jár, hogy melegebb légtömegben nehezebben alakul ki a felhőzet, illetve a meleg, száraz levegő nagyon gyorsan kiszárítja a felszínt. A nyári időszakban a telítetlen meleg levegőben felhőzet hiányában növekszik a besugárzás, amely tovább növeli a levegő hőmérsékletét, így még nehezebben alakul ki a felhőzet.

Az elemzés szerint az idei forró nyár kialakulásának három fő oka volt: szerepet játszott benne az az öngerjesztő folyamat, amely során a már kezdetben is meleg, majd tovább melegedő levegő több nedvességet képes felvenni, mint amennyi a felszíni párolgás során rendelkezésre áll, ennek következtében a nyár kezdetén a gyorsan melegedő légkörben csökkent a felhőzet, még több volt a napsugárzás és ez tovább melegítette a légkört.

A gyorsuló kiszáradás hatására a sivatag irányából nemcsak a trópusok felé, hanem északi irányba is gyakran elmozdultak a forró légtömegek, létrehozva Európában a hőhullámokat

A gyorsuló kiszáradás hatására a sivatag irányából nemcsak a trópusok felé, hanem északi irányba is gyakran elmozdultak a forró légtömegek, létrehozva Európában a hőhullámokat – Fotó: Shutterstock

Ez hatással volt a trópusi és sivatagi övet meghatározó Hadley-cellára is, azaz arra a cirkulációs rendszerre, amely a trópusokon a levegő feláramlását, a sivatagi övben pedig a kompenzáló leáramlást hozza létre. A gyorsuló kiszáradás, illetve melegedés a cella sivatagi, azaz leszálló ágát erősítette, a Hadley-cella leszálló ágára jellemző magasnyomású területek a Földközi-tenger térségébe húzódtak, a sivatag irányából nemcsak vissza a trópusok felé, hanem északi irányba is gyakran elmozdultak a légtömegek, létrehozva Európában a hőhullámokat.

A harmadik okként a nyugati szelek övének, a Rossby-övnek az északabbra húzódását jelölik meg, ami az első két hatásnak a következménye. A Hadley-cella megerősödő leáramlási öve ugyanis erőteljesen elszigetelte a trópusi és a nyugati szelek övét, így a trópusi nedvesség a kontinens fölött nem tudott északra feljutni, ezzel jelentősen csökkent a ciklonok aktivitása.


A nyár végén az északi félteke hőmérséklete csökkenni kezdett, az egész nyáron növekvő abszolút nedvesség mellett a hűlés miatt a légkör kezdett telítetté válni. A Hadley-cella leszálló ága Afrika felett erősen meggyengült, és a felhalmozódott meleg, trópusi levegő a Szahara felett feláramlott Európa-fölé, ez a nedves meleg "szállítószalag" pedig jelentős csapadékot okozott a Száhel-övezetben is, valamint meghatározó szerepet játszott a Közép-Európában rendkívüli árvizet okozó Boris-ciklon kialakulásában.

Összefoglalva, idén nyáron a globálisan felmelegedett légkör kevesebb felhőzetet hozott létre az északi féltekén, ez pedig tovább növelte a besugárzás mértékét, aminek a hatására jelentős hőhullámok alakultak ki Európában. A tengerek felszíne is jobban felmelegedett, így nőtt a légkörben a telítetlen vízgőz mennyisége, az ősszel kezdődő lehűlés során pedig a felgyülemlett légköri energia felszabadulása segítette a mérsékelt égövben létrejövő ciklonok, illetve a trópusi hurrikánok kialakulását.

SZÉLTÉRKÉP, CSAPADÉKTÉRKÉP, HŐMÉRSÉKLETTÉRKÉP

Az Agroinform.hu Időjárás rovatában 24 órás, 7, 15 és 30 napos országos és település szintű előrejelzéseket, valamint az elmúlt 30 napban mért adatokat is megtalálod, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt.