Merre tovább, magyar bor? – interjú Varga Mátéval

– A végéhez közeledik a szőlész-borász szakma idei adatszolgáltatása a mennyiségek alakulásáról. Milyen volt az idei termés?

– Mivel a kistermelők gyakran az utolsó pillanatra hagyják az adatszolgáltatást, ezért a jelenlegi átlag még finomhangolódhat, de már jól látszódnak az eredmények. Az idei termésátlag nagyjából 10 százalékkal marad el az előző évek átlagától, ami elsősorban az aszályos időjárásnak köszönhető. Országos szinten jelenleg 84 mázsa/hektár körül van a termésátlag, de ez az adat még változhat, mivel a végleges számok csak december 10. után lesznek elérhetők.

Általánosságban elmondható, hogy borvidékenként jelentős eltérések tapasztalhatók. Azokon a területeken, amelyeket tavaly növényegészségügyi problémák érintettek, idén az aszály ellenére is jobb eredmények születtek. Ugyanakkor azokon a borvidékeken, ahol tavaly kedvezőbb körülmények voltak, idén gyengébb termésátlagot regisztráltunk. Bár a kihívások jelentősek, a szüret minőségét illetően bizakodóak vagyunk, mivel a legtöbb helyen sikerült jó minőségű alapanyagot betakarítani.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke szerint az idei termésátlag tíz százalékkal alacsonyabb a tavalyihoz képest - fotó: HNT

–  Ön a Móri borvidék küldötteként és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnökeként tartott előadást a magyar bor jövőjéről az Agroinform Szőlészet webináriumán. Merre tovább, magyar bor?

– Mindenképpen előre! Azonban a magyar borágazat előtt jó néhány kihívás áll, a legnagyobbak a klímaváltozás és a gazdasági problémák. A borászat alapvetően a szőlőtől indul, és a klimatikus változások – mint az egyre forróbb évjáratok és az aszályok – nehezebbé teszik a munkát. A csapadékeloszlás egyenlőtlen, ami hatással van a szőlő minőségére is, hiszen a szőlő stresszhelyzetbe kerül, ami rontja a beltartalmi értékeit.

Az alacsony jövedelmezőség is kulcsfontosságú tényező: a szőlőfelvásárlási árak nem nőnek olyan ütemben, mint a termelés költségei, így az olló egyre jobban nyílik.

Emellett a munkaerőhiány is komoly gondot jelent, mivel a szakképzett munkások egyre kevesebben vannak, és a fiatalokat sem vonzza a szőlőtermesztés. Az idősebb generáció már nem tudja ugyanúgy elvégezni a munkákat, és a fiatalok sem vállalják az ilyen típusú munkát, pedig a bérezés versenyképes a könnyűipari munkákhoz képest. Az ágazatnak tehát az alkalmazkodás, a technológiai fejlesztés és a munkaerő megerősítése terén is lépéseket kell tennie a túlélés érdekében.

Fenntartható borászat, a jövő kulcsa

– A túlélés egyik zálogának a fennhtarthatóságot tartják. Hogyan lehet ebbe az irányba átalakítani az ágazatot?

– A szőlőtermesztésben alapvető változtatásokra van szükség. Aszálytűrő szőlőfajták telepítését, új termesztési technológiák alkalmazását és öntözőrendszerek kiépítését tartjuk fontosnak. Külföldön, például Ausztriában épp a közelmúltban tapasztaltam, hogy már üzemi szinten használnak rezisztens fajtákat, nálunk azonban ezek többnyire még kísérleti stádiumban vannak.

A fenntarthatóság érdekében fontos a modern technológiák alkalmazása és az ökológiai lábnyom csökkentése. A magyar borászat már most is jó arányban használja ki az uniós és hazai támogatásokat, például a szerkezetátalakítási programokat, amelyek segítségével megújulhatnak az ültetvények. Az Agrárminisztériummal való szoros együttműködésünk révén folyamatosan finomítjuk a támogatási rendszert, hogy az minél hatékonyabban segítse a termelőket.

Bortrendek, az ízek harca

– Az átállásnak nem kedvez a fogyasztási szokások gyors változása. Mik most a legnépszerűbb bortrendek?

– A fehérborok és rozék továbbra is népszerűek, de a vörösborok iránti kereslet csökken. Az emberek gyors élményeket keresnek, és a nagytestű vörösborok nem feltétlenül illeszkednek ebbe a trendbe. Ma már a bornak nemcsak más borokkal, hanem az édesített, szén-dioxiddal dúsított alkoholos italokkal is versenyeznie kell. Olyan borokat kell készítenünk, amelyek könnyen fogyaszthatók, de közben megőrzik a természetességüket.

Kis borvidékek, nagy lehetőségek

– Ön a móri borvidéken gazdálkodik mintegy húsz hektáron. Milyen szerepet játszhatnak a kisebb borvidékek a magyar borok karakterének és piaci pozíciójának erősítésében?
– A legkisebb borvidékről érkeztem, Somlóval, Pannonhalmával, Balatonmellékkel szoktunk versenyben lenni. Úgy tudom, mi vezetünk, de ebben is valakinek az élen kell állnia. A kisebb borvidékek különleges adottságaik és egyedi szőlőfajtáik révén a magyar bor sokszínűségének zálogai. A Móri borvidék például az Ezerjó szőlőfajtáról híres, amely egyedi karaktert ad a borainknak. Hasonlóan fontos szerepet játszanak más kisebb borvidékek is, mint a Somló, a Balatonmellék vagy Pannonhalma, amelyek mind sajátos stílust képviselnek. Ezek a borvidékek nem tömegtermékekkel versenyeznek, hanem minőségi, különleges borokkal, amelyek értéket képviselnek a nemzetközi és hazai piacokon egyaránt.

A siker kulcsa a marketingben és a termékpiramis kiegyensúlyozottságában rejlik. Miközben fontos, hogy legyenek csúcsminőségű, prémium borok, nem szabad megfeledkezni a szélesebb közönség számára elérhető, alapvetőbb borokról sem. Az ilyen sokrétű kínálat biztosíthatja, hogy a kisebb borvidékek nemcsak fennmaradjanak, hanem kiemelkedjenek a versenytársaik közül is.

Indexkép: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

OG-kép: Shutterstock

Ha lemaradt a Szőlészet webinár előadásairól, itt tudja pótolni: