Az átlagosnál kissé hűvösebb augusztus után az első őszi hónap összességében meglehetősen enyhe volt. A havi középhőmérséklet az ország nagy részén 1 C foknál kisebb mértékben meghaladta a sokévi átlagot, csupán az Északi középhegység környezetében és a Nyírségben maradt kevéssel az alatt.

A hónap első napjainak meglehetősen hűvös időjárása után szeptember közepéig fokozatosan melegedett az idő, a második hetet kifejezetten nyárias időjárás jellemezte.

A melegnek a 17-én átvonult hidegfront vetett véget, a harmadik héten az egymást követő frontok összességében 10 fokot jóval meghaladó lehűlést hoztak, a harmadik dekád elején 4 -5 napra az átlag alá csökkent a hőmérséklet, amit az utolsó héten ismét egy enyhébb időszak követett, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

A szeptemberi napi minimum- és maximum hőmérsékletek változása 2021-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása. – ábra: MeteoPlaza

A meleg csúcspontján, a hónap közepén az ország jelentős részén – az Északi középhegység és a Nyírség kivételével – kánikula volt, a legmelegebb napokon, 15-ekörül sokfelé 30 C fok fölé emelkedett a hőmérséklet, mint a térképen is látható.

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2021. szeptember. 15-én – forrás: OMSZ

Ugyanakkor nem volt szélsőséges hőség, a hónap folyamán mért legmagasabb hőmérséklet – a szeptember 15-én, a Fejér megyei Adonyban regisztrált 33,2 fok – több, mint 3 C fokkal alacsonyabb az ahhoz a naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál (37,0 C fok,amit 1947-ben mértek Budapesten).

A meleg, száraz idő kedvezett az érésben lévőterményeknek, gyümölcsöknek, köztük a szőlőnek, illetve a repce kelésének ott, ahol azt az egyre jobban kiszáradó talaj nem akadályozta, és segítette a betakarítást is. A legmelegebb napokat egy héten belül a leghidegebbek követték. A legerősebb lehűlésidején, 21-én hajnalban az ország túlnyomó részén 10 C fok alá, a Duna–Tisza közén és a Nyírségben nagy területen 5 C fok, sőt néhol fagypont alá csökkent a hőmérséklet,ekkor regisztrálták az idei első kora őszi fagyokat (3. ábra). A Pest megyei Kakucson -1,1 fokig hűlt a levegő, ami csupán pár tizeddel haladja meg az ehhez a naphoz tartozó legalacsonyabb értéket, a 2007-ben a Nógrád megyei Zabarban mért -1,5 C fokot.

A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2021. szeptember 21-én – forrás: OMSZ

Igen száraz volt a szeptember. Az ország területének háromnegyed részén 20 – 40 mm-rel kevesebb csapadékot regisztráltak a sokévi átlagnál. A hónap elején északkeleten volt ugyan jelentéktelen eső, később azonban – szeptember közepéig – egy csepp sem esett.

Később változékonyabbra fordult az időjárás, az átvonuló frontok hatására ugyan többfelé és több alkalommal is előfordult eső, zápor, zivatar, az ország túlnyomó részén kisebb-nagyobb mértékben mérséklődött a szárazság, de a havi csapadékösszeg területi átlaga több, mint 20 mm-rel a sokévi átlag alatt maradt, ahogy a mellékelt grafikonon is látható.

A szeptemberi napi csapadékmenyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2021-ben. – ábra: MeteoPlaza

Ugyanakkor igen nagyok voltak a területi eltérések a csapadékbevétel tekintetében. Míg az Alföld nagy részén 30, annak középső részein (pl. Szolnok környékén) 10 mm-nél is kevesebb esett, addig az Északi középhegység, a Dunántúl és a Duna-Tisza köze egyesrészein 50 mm-t meghaladó mennyiséget regisztráltak.

A talaj nedvességviszonyai jól tükrözték a csapadékbevételben mutatkozókülönbségeket. Szeptember elején az augusztus végi esők után az ország nagy részén még viszonylag nedvesek voltak a felső rétegek, később azonban – a száraz idő következtében – egyre jobban kiszáradt a föld. A hónap közepére az ország háromnegyed részén 40 % alá csökkent a növények számára hozzáférhető nedvességaránya a felső 50 cm-es rétegben, a legszárazabb tájakon – többek között a Viharsarokban és a Balaton környékén néhol – még a 30 %-ot sem érte el, amint az alábbi térképen is láthatjuk.

A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma szeptember közepén – forrás: OMSZ

Az elvetett őszi repce kelését eleinte kevés helyen, később egyre nagyobb területen hátráltatta a talaj kiszáradása, a betakarítási munkák, szüretek szempontjából ugyanakkor kedvező volt a száraz időjárás.

A hónap második felében fokozatosan egyre nagyobb területen mérséklődött a szárazság, átnedvesedtek a felső talajrétegek,szeptember végére a mellékelt térkép tanúsága szerint a Dunántúl és az Északi középhegység nagy részén 50 % fölé emelkedett a nedvességtartalom az 50 cm-es mélységig.

A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma szeptember vége felé – forrás: OMSZ

A nedvesség tartalom emelkedése nemcsak a kelésben lévő repcének kedvezett, de az őszi búza vetését is segítette kisebb nagyobb mértékben.

Borítókép: Agroinform.hu