"Heves széllel és nagy mennyiségű vízzel csapott le a vihar szerdán délután Vas megyére, amíg Szombathelyen délután három óra körül - első hullámban - csak egy rövid ideig tartó intenzív zápor mosta az utcákat, addig a megye más településein már kisebb károk is keletkeztek.
fotó: pinterest.com
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint Nemescsón villanyoszlopokat döntött ki a viharos szél, Simaságon egy családi házra dőlt az udvaron álló fa, amely gyökerestől fordult ki, Nick közelében pedig egy 15 méter magasságú fűzfa dőlt rá az elektromos vezetékre. Kőszegen a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű víz okozott gondot, amely befolyt több ingatlanba. A hőmérséklet percek alatt több mint tíz fokot csökkent." - olvashattuk az MTI híradását... és még olcsón megúsztuk, ha ezúttal "csak" ennyi kárral sújtott a hazánkba érkező hidegfront...
... Nem így volt ez májusban, amikor a pusztító jégeső után kivédhetetlen károkról számoltak be a gazdák egy Agroinform.hu interjúban:
Szentpéteri Attila Kiskőrösön gazdálkodik. 40 hektáros szőlészetének több, mint felét elverte a jég. A gazda saját borászatában dolgozza fel a szőlőt... Azaz dolgozná fel, ha idén maradna termés...
"Húsz- huszonöt hektár szőlőmet érintette a jégverés és sajnos a legjobb szőlőterületemről van szó. Van közötte fiatal telepítés, termő- és most termőre forduló ültetvény is, amit most 50-100%-ban letarolt a jég. Harminc éve szőlővel foglalkozom, de komolyan mondom, hogy ilyen iszonyatos erővel végig söprő jéggel még nem találkoztam a mi környékünkön. Nyolc éve nagyon jól bevált, komoly jégriasztó rendszerük van és amióta beüzemeltük, azóta nem volt számottevő jégkár a szőlőben. Eddig. Ezúttal is jelezte a készülék a jég közeledtét, azonban most olyan erővel csapott le ránk, hogy nem tudtuk kivédeni a rakétázással."
"Egyértelműen látom a klímaváltozás jeleit. Régen nem voltak jellemzőek azok a tornádó szerű tölcsérek, amelyeket 5 éve tapasztaltunk először és most már tudjuk, hogy ez után jön a jég."
Szántóföldi kultúrákban sem volt jobb a helyzet - "A könnyünk kicsordult" című cikkünkben az Újtelek és Szakmár környéki gazdálkodókkal beszélgettünk jégverés után. Pusztult a repce és a kukorica, így elindultak a gépek tárcsázni - és a kársújtotta területeken leforgattuk az eddigi legszomorúbb videónkat is...
Jó hírrel is szolgálhattunk idén: 2017 januárjától működésbe léphet az országos jégvédelmi rendszer.
A jégkárelhárító-rendszer kiépítése, országos lefedettsége komoly erőpróba és talán kézenfekvő, hogy ez a kamara feladata, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mind erőforrásból, mind munkaidőben igyekszik is erre megfelelő hangsúlyt helyezni – hangsúlyozta Győrffy Balázs elnök. A munka a tervezés szakaszában van, de igyekeznek majd úgy alakítani, hogy uniós források bevonásával tudják a rendszert kiépíteni, és ha működőképes lesz, a teljes országot lefedi, akkor elmondhatjuk, hogy jégkár szempontjából meglehetősen biztos országban élünk – tette hozzá a NAK első embere.
Dr. Zsigó György cikke "Hozzá kell szoknunk a szélsőséges időjáráshoz!" címmel újra-és-újra aktuális. Az ország egyes településein a hirtelen lezúduló csapadék, másutt még mindig az eső hiánya a legnagyobb gond. Ennek megfelelően sokasodnak - ugyanakkor nagyon eltérőek a növényvédelmi feladatok is.
A forrósággal és az aszállyal kapcsolatban sem számíthatunk semmi jóra. A meteorológiai mérések hosszú idősorát elemezve azt láthatjuk, hogy az elmúlt 100 évben a hőségnapok (napi csúcshőmérséklet 30 fok felett) száma emelkedő tendenciát mutat.
Mit tehetünk a klímaváltozás káros hatásai ellen?
A klímaváltozást megállítani nem tudjuk, de kellemetlen hatásait korszerű agrártechnológiai eszközök alkalmazásával csökkenthetjük, mérsékelhetjük. Egyre nagyobb jelentőségű lesz az öntözhető területek nagyságának növelése, illetve a meglévő talajnedvesség megtartása. Megfelelő, aszály és hőségtűrő hibridek vetésével csökkenthetjük a szeszélyesebbé váló időjárás károkozó hatását. A talajélet megóvása, a talaj tápanyag utánpótlása és vízmegtartó képességének növelése fontosabb lesz, mint valaha. És végül, de nem utolsó sorban támaszkodnunk kell a hosszabb távon is egyre pontosabb meteorológiai előrejelzésekre is a termelés biztonságosabbá tétele érdekében.
Bízunk benne, hogy cikkünket hasznosnak találják és az eddigi - hasonló témában írt cikkek áttekintésével választ kaptak arra, hogy merre érdemes tovább haladni a mezőgazdasági termelés útján. Írásunkat vitaindítónak is szántuk, így a véleményüket - gazdálkodó társaink nevében is - köszönettel fogadjuk.
Hozzászólásaikat a szerkesztoseg@agroinform.com e-mail címre, vagy Facebook oldalunk üzenetei közé várjuk.
Kérdéseiket, tapasztalataikat közvetlenül a Fórumozó gazdáknak is közzé tehetik IDE KATTINTVA.
