Ahogy közeledik a tavasz, úgy várjuk egyre türelmetlenebben, hogy végre kijussunk a kertbe. Pedig most nagyon sokat veszíthetünk, ha nem vagyunk elég türelmesek. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kezdünk el szabadföldbe vetni. Sok pénzt, munkát és persze termést veszíthetünk, ha kapkodunk! De az sem mindegy, melyik növényekkel kezdjük el a vetési szezont. A retek, a sárgarépa és a fejes saláta sem fog csalódást okozni.
Ekkor kezdj el a kertben vetni
Aki már kellően türelmetlen volt, és fel szerette volna gyorsítani egy kicsit a folyamatokat, annak valószínűleg már palántákkal, vagy legalábbis palántás poharakkal van tele az otthona. De sokan nem szeretnek palántázni, és azt várják, hogy mikor jön el végre a szabadba vetés időpontja.
Ezt sajnos nem jelzi egyértelműen a naptár. Figyelnünk kell a természetet és a hőmérsékletet, hogy megkapjuk rá a pontos választ.
1. Nagyon fontos, hogy semmi esetre se vessünk fagyott földbe. Mindenképp várjuk meg, amíg a nappali hőmérséklet tartósan 5 és 10 Celsius-fok között alakul, és az éjszakai hőmérséklet sem csökken -5 Celsius-fok alá.
2. Az ideális talaj nem túlságosan nedves, viszont könnyen morzsolható és nem ragad a kezünkhöz.
A retek az egyik legkorábban vethető zöldségféle. Fotó: Pixabay
3. De az sem mindegy, milyen zöldségekkel kezdjük a vetési szezont. Vannak fagytűrő növények, amelyekkel érdemes elkezdeni a vetést. Bár vannak olyan növények, amelyek jobban bírják a fagyot, de ezeket is érdemes megóvni. A friss vetést védjük talajtakarással. Ez segít megőrizni a talaj hőmérsékletét, és a nedvességtartalmát. Segíthet a fátyolfólia is, hogy a csírázás alatt biztosítsuk a magok számára az állandó hőmérsékletet.
Ezekkel a zöldségekkel kezdd el a vetési szezont
A következő zöldségek jól bírják a hideget, így velük érdemes kezdeni a vetési szezont. Arra azonban ügyeljünk, hogy a magok ne kerüljenek túl sekélyen a földbe, hiszen a madarak nagyon ki vannak már éhezve. Ha pedig akár csak egy magot is felfedeznek, előfordulhat, hogy még a felszín alatti vetőmagokat is fel fogják csipegetni.
1. Retek
A retek az egyik első, szabadföldbe vethető zöldség. Ráadásul nagyon gyorsan hozza a sikerélményt is, hiszen villámgyorsan ott terem a veteményesben. A reteknek ugyanis a legrövidebb a tenyészideje, összesen 55-60 nap.
A retket lehet először elvetni, hiszen magja igazán hidegtűrő, már 2-3 Celsius-fokon elkezd csírázni, és 15-20 Celsius-fokon kel ki. A retek nem támaszt túl sok igényt felénk, de arra ügyelni kell, hogy a gumóképződés alatt gyakran öntözzük, különben nagyon csípős lesz az íze, és hamar üregessé válik. A hónapos retek legjobban a laza, homokos, de tápanyagban gazdag talajt kedveli. Az aprócska magokat egymástól 15-20 cm-es sortávolságra érdemes vetni. Amennyiben drazsírozott magokat vásároltunk, azokat könnyebb vetni, így ott 4-5 cm-es tőtávolságra kerülhetnek egymástól.
A magokat sekélyen takarjuk be földdel, és tömörítsük a talajt. Ügyeljünk rá, hogy bőségesen öntözzük meg a vetést követően.A retket egyelni kell, hogy szép, méretes gumókat tudjon nevelni. Akkor lesznek szépek és egészségesek a retkek, ha folyamatosan gondoskodunk a gyommentesítésükről. Érdemes két-három hetente megismételni a vetést, így hosszú időn át lesz friss retek a kertben.
2. Petrezselyem
A petrezselyem lehet levél- és gyökérpetrezselyem, melyeket hivatalosan a gyógy- és fűszernövények közé sorolunk. A petrezselyem kétéves növény, ami azt jelenti, hogy az első évben lombot és gyökeret fejleszt, melyből már nyugodtan szedhetünk, míg a második évben fejleszt magszárat és hoz virágot. Gyökérpetrezselyem esetén a gyökeret a második év őszén takaríthatjuk be. A metélőpetrezselymet termeszthetjük akár a kertben, akár balkonládában, vagy a konyhaablakban.
Mivel a gyökérpetrezselyem jól tűri a hideget, magját már kora tavasszal el lehet vetni. A vetés előtti napon érdemes egy napra meleg helyen tartani a magokat, hogy meginduljon a csírázás, majd a sorokat 30 cm távolságra kijelölni. Húzzunk 3-4 cm mélységű vetőbarázdát, öntözzük be, és ritkán vessük a magokat, körülbelül 3-4 cm-re. Ahogy növekednek a növények, úgy kell őket egyelni.
3. Fejes saláta
A fejes saláta magjai nagyon jól bírják a hideget. Éppen ezért már február végén, március elején el lehet vetni. Ahogyan a retek esetében, úgy a fejes salátánál is érdemes kis csúsztatással vetni, vagyis 10 naponként kisebb mennyiségű vetőmagot elvetni, hogy folyamatosan legyen saláta a kertben.
A szabadföldi vetéshez fontos, hogy fellazítsuk a földet, és jó minőségű komposztot forgassunk a talajba. A retekhez hasonlóan a saláta is a napos helyet kedveli. A magvakat 1-2 cm mélyen, 15 cm-es sávban vessük, majd takarjuk be földdel. Amikor a kis növények 1-2 centiméteresek lesznek, ritkítsuk az állományt úgy, hogy a növények között legalább 5-6 cm hely maradjon. Így kellő tere lesz a fej növekedéséhez.
A kiszedett növénykéket át is palántázhatjuk egy másik helyre. A salátának a fej növekedésével megnő az igénye a víz iránt, így folyamatosan ügyelni kell az öntözésére. A fejképződésig kis adagokban, inkább kora reggel öntözzük.
4. Zöldborsó
A zöldborsó az egyik legelsőként vethető zöldségféle, ráadásul a talajban sem válogat, bár a legjobb termést a közepesen gazdag, jó vízelvezetésű talajban hozza. A zöldborsó jól túri a hideget, így korán vethető. Amikor a talaj hőmérséklete eléri a 2-3 Celsius-fokot, a magok rögtön csírázni kezdenek. A zöldborsót 3-6 centiméter mélyre, 25-30 centiméteres sortávolságra kell vetni. Ha sokáig szeretnénk élvezni a friss borsó ízét, érdemes szakaszosan vetni, vagyis egyszerre nem túl sokat, majd két héttel később egy újabb adagot vessünk el.
A borsó számára biztosítsunk támasztékot. Fotó: Pixabay
Sajnos sokszor csipegetik fel a madarak a vetés után a borsót, ezért nagyon ügyelni kell rá, hogy egyetlen szem borsó se maradjon fedetlen. A borsó kúszónövény, így megfelelő támasztékot kell számára biztosítanunk.
A borsó kedveli a társaságot, különösen a sárgarépa, a zeller, a kukorica, az uborka, és a retek mellett érzi igazán jól magát. Ha jó termést szeretnénk elérni, ne feledkezzünk meg a komposztról, vagy az érett trágyáról, mert ezt nagyon meg fogja hálálni. Ezen kívül rendszeresen kell öntözni, különösen a virágzás időszakában és a hüvelyfejlődés idején, és a gyomlálása sem maradhat el. A legrövidebb tenyészidejű fajták a 12. héten már szedhetők.
5. Sárgarépa
A sárgarépa kétéves növény, vagyis az első évben levelet és erős karógyökeret, répatestet fejleszt, míg a második évben virágot hoz és magot érlel. A sárgarépa jó hidegtűrő növény, hiszen a magok csírázása már 4 Celsius-fokon megindul, habár az ideális csírázási hőmérséklete 20 Celsius-fok körül van. A csírázást követően a lomblevelek a gyengébb fagyokat is könnyen átvészelik.
A sárgarépa fényigénye közepes, ezért az árnyékot is elviseli. Vízigénye sem nagy, mert leginkább a talaj víztartalékait használja fel. De ha igazán bőséges termést szeretnénk, nem maradhat el a rendszeres öntözés. A sárgarépa a lazább szerkezetű vagy középkötött talajokat szereti a legjobban, melyek kémhatása semleges pH-jú. A túl sok nitrát azonban kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődését.
A sárgarépa esetében a vetésmélység 2-3 cm, a sortáv 15-20 cm. A magok nem kerülhetnek se túl mélyre, se túl sekényre, mert akkor a kelés nem lesz egyenletes. Nagyon fontos, hogy a vetést követően alaposan öntözzük be, mivel a csírázás és a kezdeti fejlődés ideje alatt nagyobb vízigénnyel rendelkezik.
Az egyelés nagyon fontos, hiszen csak így tudnak a növények megfelelően fejlődni. Ekkor hagyjunk 4-6 cm-es tőtávot. Ahogy a sárgarépa növekedésnek indul, folyamatosan ügyeljünk az egyelésre és a gyomtalanításra is. Mulcsozással segíthetünk, hogy ne legyen annyi gyom, és jobban tudja hasznosítani a vizet is.
Jó munkát és bőséges termést kívánunk!
