Ma nyugat felől elkezd szakadozni a felhőzet, ezzel együtt a csapadékzóna is fokozatosan kelet felé helyeződik át. A Dunántúlon gomolyfelhők képződnek, amelyekből legfeljebb egy-egy kisebb zápor alakulhat ki. Az éjszaka első felében a keleti határszélen is megszűnnek a záporok, majd nyugat felől ismét befelhősödik az ég, és újabb hullámban számíthatunk záporokra, helyenként zivatarokra. Szombaton az összefüggő felhőzet és a fokozatosan megszűnő csapadék kelet felé tevődik át, másutt gomolyfelhős, napos időre számíthatunk. Délután északkeleten záporok, zivatarok pattanhatnak ki, de a Nyugat-Dunántúlon is előfordulhat helyenként zápor. Az északnyugati szelet napközben élénk, néhol erős lökések kísérik, de szélerősödés zivatarok környezetében is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 13 fok között alakul, az átmenetileg derült tájakon lesz hűvösebb az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 17 és 22 fok között valószínű.
Gomolyfelhős, napos időre számíthatunk – fotó: Shutterstock
Hetek óta egyre inkább várja a mezőgazdaság és a természet is a csapadékot. Bár a növénytermesztés számára kimondottan kedvezőtlen, száraz, hajnalonként gyakran hideg időjárású periódus véget ért és a már régóta uralkodó északias áramlást délnyugati váltotta a héten, egyelőre a lehullott csapadék mennyisége az ország döntő részén a remélttől jócskán, a szükségestől pedig fényévekkel elmaradt.
A csapadékhajlam a héten már megnövekedett, záporok, zivatarok alakultak ki, de az aszály csak nagyon lassan akar enyhülni. A következő napokban további csapadék várható, de valószínűleg csak enyhülni fog a szárazság, meg nem fog szűnni.
A múlt hét második felében sem változott időjárásunk a megelőző hetekhez képest. Szombaton erős, sokfelé viharos széllel vonult át egy hidegfront, mely főleg az Alföldön a talaj száraz felszínét többfelé fölkapta porviharokat okozva. A front mentén északkeleten voltak kisebb záporok, majd vasárnap hajnalban délnyugaton is hullott némi eső, ez azonban az 1 mm-t sem érte el. Hétfőtől hosszú idő után változás állt be a légköri áramlás irányában hazánk fölött: nyugat, délnyugat felől egyre nedvesebb léghullámok érkeztek térségünkbe. Már hétfőn-kedden is átvonult egy záporos csapadékzóna az ország középső sávjában, majd szerdán alakult ki többfelé zápor, zivatar. Az elmúlt tíz napos csapadékösszeg ezzel együtt is többnyire 0 és 10 mm között alakult, csak egy-két kisebb foltban volt ennél több, az ország túlnyomó része szárazon maradt.
Az elmúlt 30 nap csapadékmennyisége mintegy 20-40 mm-rel marad el a sokéves átlagtól. A talaj felső 20 cm-es rétege, ahonnan a már elvetett napraforgó- és kukoricamagok is kelni próbálnak, a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek mindössze 16-30%-át tart tartalmazza, csak délnyugaton és a keleti határszélen vannak nedvesebb területek.
A mélyebbre lenyúló gyökérzettel rendelkező őszi vetések még találnak nedvességet a középső és mélyebb talajrétegekben, bár az elmúlt két hétben sokat veszített nedvességtartalmából a 20-50 cm közötti réteg is. 50 cm alatt azonban még kimondottan jó a talajok vízellátottsága a csapadékos késő őszi és téli időjárásnak köszönhetően.
A hőmérséklet szombatig emelkedett, majd pár fokos csökkenés után ismét erősödött a nappali felmelegedés. Kedden már 25 fok körül alakult a hőmérséklet a legmelegebb órákban. A fagyzugos területeken, illetve a rendkívül száraz homokfelszínek fölött hajnalonként gyenge fagyok szombat kivételével minden nap kialakultak egészen hétfőig, majd megszűntek a fagyok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga jóval 10 fok fölött alakul.
Az őszi káposztarepce a virágzás fenológiai fázisában jár. A kalászosokkal együtt ezek a növények ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a tartós csapadékhiány igen kedvezőtlenül hat a fejlődésükre.
A kapás növények közül a napraforgó vetése a legtöbb helyen már megtörtént, a kukorica és a burgonya vetése is folyamatban van.
A magágyak azonban rendkívül szárazak, a csírázáshoz és a keléshez nedvességre lenne szükség.
A növények számára mielőbb legalább 20-40 mm csapadékra, ideálisan országos csendes esőre lenne szükség. A gyümölcsfák közül az alma, a birs és a dió virágzik még. Az akác Miskolc térségében a 3 cm-es bimbó állapotában jár.
A száraz idő a legtöbb növényi kórokozó terjedésének sem kedvezett, a csapadékosabb, nedvesebb idő beköszöntével azonban ezek hirtelen elszaporodására is számítani lehet.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értékének növekedése a tavaszi időszakban a legdinamikusabb, most a növekedés leginkább középhegységeink erdeiben figyelhető meg, ahol az aljnövényzet kizöldülése után a fák is kilombosodtak. Az anomália térkép elég vegyes képet mutat, a zöld tömeg mennyisége sokfelé még mindig nagyobb az ilyenkor szokásosnál, de egyre nagyobb területeken mutatkozik már negatív eltérés.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-jétől számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképein az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is látható, valamint tíznapos előrejelzés is. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok).
Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Egyelőre a szezon elején járunk, az eddigi értékek a sokéves átlag fölött járnak, a tavalyi értékekhez képest pedig nyugaton pozitív, északkeleten negatív eltérés mutatkozik.
Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez.
fotó: MTI/Sóki Tamás
Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez.
Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett.
December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától mind a mai napig, immár nyolc hete alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. Már nemcsak a felső 20 cm-es réteg csontszáraz, hanem a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet. A halmozott csapadékösszeg már jócskán elmarad az ideális értéktől. A növények még találnak nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, de optimális fejlődésükhöz ebben a kritikus időszakban ez kevés.
A tavasz első két hónapja kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára is. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására.
Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket.
Az áprilisi aszály miatt a növény csak nagyon nehezen tud, tudott kikelni. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott áprilisban, több hideghullám is előfordult, és még a hónap végén is kialakultak éjszakai fagyok. A görgetett hőösszeg kissé az optimális fölött alakul, de összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indul a vegetációs időszak.
Az előttünk álló 6-8 nap során folytatódik a változékony időjárás több-kevesebb csapadékkal.
Pénteken országszerte várható eső, helyenként zivatar, majd szombaton csak elszórtan, vasárnap ismét sokfelé várható csapadék.
A jövő héten már csökken a csapadék kialakulásának esélye, de egyes számítások további csapadékot mutatnak. Összességében vasárnap estig (a jövő heti csapadék rendkívül bizonytalan, ezért ezt nem számítjuk hozzá) 5 és 15 mm várható területi átlagban, bár a záporos jellegből adódóan nagyobb területi különbségek valószínűek. Gyakran várható napközben megélénkülő, megerősödő szél, zivatarok környezetében viharos lökésekre is számítani lehet. A hőmérséklet a hosszú hétvégére pár fokot visszaesik, majd a jövő héten újra pár fokot csökken. Kedden már csak 13, 18 fok közötti maximumok lesznek jellemzőek, éjszakai fagyok nem várhatók. A levegő hőmérsékletével együtt a talajhőmérséklet is csökkenni fog.
2020 áprilisa 2007 és 1946 után a három legszárazabb április között lehet az 1901-től kezdődő idősorban.
A tartósan csapadékmentes, komoly tavaszi fagyokkal járó, olykor szeles időjárás nemcsak a mezőgazdaság számára jelent kihívást.
Milyen következményei lehetnek az aszályos időszakoknak?
Egy hosszabb csapadékmentes, aszályos időszak számos negatív hatással jár, és nem csak hozamcsökkenést okozhat a mezőgazdaságban. A talaj felső rétegeiből a korábban beszivárgott víz gyorsan elpárolog, és az áprilisban olykor igen élénk szél képes megmozgatni az éppen akkor frissen szántott talajok legfelső rétegét, felkavarja a port a városok utcáin.
Az idén korán indult a pollenszezon és a csapadék hiánya a szállópor koncentrációját (PM10 és P2.5) növeli a városokban, amely kihívás elé állítja az allergiával, asztmával vagy más légúti megbetegedesekkel küzdőket. Az avarégetés teljes betiltása és a tűzgyújtási tilalom egész országra kiterjesztett áprilisi bevezetése nagyon fontos megelőző intézkedés volt az ilyenkor gyakori tűzesetek megelőzésében és a levegőminőség javítása érdekében.
Egy tartósan csapadékmentes időjárás miatt nemcsak a talaj nedvességtartalma csökken, hanem a felszíni vízkészleteink, a folyóink vízszintje is, így a vízvisszatartás nehezebb, és a megújuló enegriaforráshoz tartozó vízerőművek energiatermelése akár lehetetlenné válhat. Nem beszélve a vízminőség romlásának az esélyéről.
Jó minőségű víz nemcsak az ivóvízellátáshoz, hanem az öntözéshez, az ipari folyamatokhoz és energiatermeléshez is szükséges.
Egy tartós aszály nem csupán az időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító erőművek számára lehet kedvezőtlen. A 2018-as aszály során Skandináviában erdőtüzek pusztítottak, és a folyók alacsony vízállása miatt az európai nukleáris erőművek hűtővízigényének biztosítását is át kellett gondolni.
illusztráció: MTI/Sóki Tamás
Mire készüljünk?
Hazánkban az elmúlt év, 2019 rekordmeleg volt. Megelőzte 2018-at, ami szintén 12 °C feletti évi középhőmérsékletű volt. 2019 májusa óta 2020 áprilisáig minden hónap melegebb volt az 1981-2010-es sokévi átlagnál. Az európai Copernicus program C3S szolgáltatása keretében elérhető, több szolgáltató által készített szezonális előrejelzések szerint a térségünkben a következő 3 hónap a sokévi átlagnál melegebb lehet.
Az elkövetkezendő hónapokban fontos lenne, hogy országosan jelentős csapadék érkezzen, mivel a száraz időjárású nyarakon gyakran komoly hőhullámok alakulnak ki, melyek akár őszig kitarthatnak. A forró nyári hónapokban mindig gyakoriak a rövid, de heves csapadékesemények, melyek lokálisan károkat okoznak.
Az időjárás rovat főtámogatója a Kaposflex Kft., támogatója az Agrováció Kft.
