A második tavaszi hónap középhőmérséklete is meghaladta a sokévi átlagot, ha nem is olyan jelentősen, mint a március. Ennek megfelelően továbbra sem szakadt meg az átlagosnál enyhébb, melegebb hónapok – múlt év közepe óta tartó – hosszú sora, annak ellenére, hogy a hónap második felében tartós hidegben is volt részünk. A havi középhőmérséklet áprilisban az ország nagy részén 2 °C körüli mértékben haladta meg a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható.
Az áprilisi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet
A március utolsó napjait jellemző felmelegedés április első napján tovább erősödött, a napi hőmérsékleti rekordot is hozó nyárias időnek azonban a következő napra egy erős, 10 °C körüli lehűlést hozó hidegfront véget vetett. A komoly lehűlés ellenére sem csökkent a hőmérséklet a sokévi átlag alá, néhány nap után ismét egyre enyhébb levegő érkezett fölénk, a hónap derekáig az átlagosnál 5-10 fokkal melegebb, gyakran kifejezetten nyárias időben volt részünk, 13-án, 14-én, 15-én napi hőmérsékleti rekordokkal.
16-ára gyökeres változást, sokfelé 15 °C-ot is meghaladó lehűlést hozott egy rendkívül erős hidegfront. A hőmérséklet 3-5 fokkal a sokévi átlag alá csökkent, és a front mögött kialakult tartós, északi áramlással érkező hideg, sarkvidéki eredetű levegő hatására bő 10 napig kora tavasziasan hideg maradt az idő. Az utolsó napokban ismét fokozatos, erős melegedés zajlott, az április június elejét idéző idővel búcsúzott, bár – fonák módon – nem volt annyira meleg, mint az első napon, amit a mellékelt grafikon is mutat.
Az áprilisi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
A hónap folyamán a legmagasabb hőmérsékletet 15-én mérték, akkor a Csongrád-Csanád vármegyei Kiszomboron 31,4 °C-ot regisztráltak, ami már a 4. napi rekordot jelentette áprilisban, mivel jelentősen, közel 4 fokkal magasabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1952. április 15-én, Csongrádon rögzített 27,6 °C-nál. Ezen a napon minden túlzás nélkül országszerte nyárias idő volt. Csak a kevésbé meleg északi területeken maradt 25 °C alatt a hőmérséklet maximuma, míg az Alföld déli felén több helyen a kánikulát jelentő 30 °C-ot is meghaladta.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. április 15-én – forrás: MeteoPlaza
A meteorológiai állomásokon mért legalacsonyabb hőmérséklet áprilisban -3,4 °C volt, amit 20-án regisztráltak a Bács-Kiskun vármegyei Fülöpházához tartozó Hattyús-széken. Ez az érték több mint 4 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó hidegrekordnál, amit az 1955. április 20-án, Békéscsabán mért -7,6 °C jelent. Bár az ország nagy részén fagymentes volt az éjszaka ezen a napon, az Alföld nagy részén 2 °C alá csökkent a hőmérséklet a 2 m-es magasságban, ahogy az alábbi ábrán is látható. Ezeken a területeken a talaj közelében nagy valószínűséggel lehetett gyenge fagy.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. április 20-án – forrás: MeteoPlaza
A márciushoz hasonlóan a második tavaszi hónapban is lényegesen kevesebb eső esett az átlagosnál az ország több mint kétharmadán. 50 mm-t meghaladó mennyiséget nagyobb területen csak az északi vármegyékben és a délnyugati határ közelében regisztráltak, a Fertő tó környékén, a Kisalföldön és az Északi-középhegységben néhol a 80 mm-t is meghaladta a csapadékösszeg, ugyanakkor keleten, főleg a Duna–Tisza köze déli részén sokfelé a 20 mm-t sem érte el, ahogy a mellékelt térképen is látható.
Az áprilisi csapadékösszeg 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
Nemcsak térben, időben is nagyon szeszélyes volt a csapadék eloszlása áprilisban. A hónap elején átvonult hidegfrontot főleg a Dunántúlon és az északkeleti vármegyékben kísérte kiadósabb eső, utána – a hónap közepéig – száraz idő volt. A havi csapadékmennyiség közel kétharmada április második felében esett: a 15-éről 16-ra átvonult erős hidegfront, illetve 23-a körül egy mediterrán ciklon hatására, utána azonban – a hónap végéig – említésre érdemes mennyiségű csapadék már nem volt, a havi csapadékmennyiség területi átlaga a sokévi átlag alatt maradt, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
Az áprilisi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
A térben és időben rendkívül szeszélyes csapadékeloszlás a talaj nedvességviszonyainak alakulásában is tükröződött. A hónap eleji esők az Alföld jelentős részén alig lassították a felső rétegek kiszáradását. Az első hetek nyáriasan meleg, száraz időjárásának hatására a legszárazabb vidékeken – főleg a Tisza mentén és a Duna–Tisza köze déli felén – sokfelé 30% alá csökkent a felső 20 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya.
_fill_540x300_0.jpg)
A későbbi esők hatására valamelyest javult a helyzet ezeken a területeken is, de a hónap végén az ország közel felén 50% alatt maradt a nedvességtartalom ebben a rétegben, míg a csapadékosabb nyugati és északi területeken a 60%-ot is meghaladta.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2024. április végén – forrás: HungaroMet
A mélyebb talajrétegekben ugyan lassabban csökken a nedvességtartalom, a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya – a kevés csapadék mellett az erőteljesen megnövekedett párolgásnak köszönhetően – tovább emelkedett. Csak a csapadékosabb nyugati és északi vidékeken maradt 40 mm alatt, a legszárazabb vidékeken, az Alföld déli részein egyhavi átlagos csapadékmennyiséget meghaladó, 70 mm-nél is több vízre lenne szükség ahhoz, hogy telítetté váljon a talaj 1 m mélységig.
A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2024. április végén mm-ben – forrás: HungaroMet
A többször szélsőséges áprilisi időjárás, a drasztikus hőmérséklet-változások természetes módon a növények fejlődését, aktuális állapotát is jelentős módon befolyásolták. Az az óriási előny, ami az enyhe tél és kora tavasz következtében a növényfejlődésben kialakult, április első felének nyáriasan meleg időjárása következtében tovább növekedett, sok növény esetében az egy hónapot is meghaladta az átlagos viszonyokhoz képest.
A talaj is gyorsabban melegedett, a vetési mélységben már a hónap elején meghaladta a 10 °C-ot a hőmérséklet. Ugyanakkor egyre nagyobb területen – főként az Alföldön – okozott gondot a felső talajrétegek kiszáradása, ami akadályozta kukorica, illetve a kapások vetését. Ahol a magok porzó, száraz talajba kerültek, ott gyakran hiányos a kelés, és a korábbi – már kikelt tavaszi – vetések is nehezen fejlődtek.
A hónap második felében gyökeresen megváltozott a helyzet. A változást hozó, több-kevesebb csapadékkal kísért hidegfront átvonulása után már nem annyira a szárazság, mint inkább a hideg idő akadályozta a kukorica kelését, illetve a kikelt növények fejlődését. A többi növény fejlődése és lelassult, az éppen virágzásban lévő gyümölcsfákat különösen megviselte a hideg idő, kisebb körzetekben fagykárok is keletkezhettek.
A méhészetekben is komoly gondot okozott a hideg, a megszokottnál korábbi repce- és akácvirágzás idejének nagy részén a méhek ki sem repültek a kaptárakból. A hónap végi felmelegedés azonban ezt a helyzetet megoldotta.
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
