Tavasszal a gabonák intenzív vegetatív hajtásfejlődése nagymértékű lombfelület-növekedéshez vezet. A növekvő fiatal levelek a kártevők számára kiváló táplálékforrást jelentenek – írja a nak.hu.

Mint írják, az enyhe tél segítette a károsítók áttelelését, ezért jelentős nyomásra számíthatunk. Érdemes folyamatosan monitorozni az állományokat, mert a kártevők súlyos veszteséget okozhatnak, ha nem tudunk megfelelő időben beavatkozni.

A vetésfehérítők a tavaszi kártevőegyüttes meghatározó tagjai, kártételükre minden évben számítani kell. Lárvájuk árpacsigaként is ismert. A leveleket az imágók akár teljesen átrághatják, míg a lárvák csak hámozgatnak, ezzel jelentősen csökkentve az asszimilációs felületet.

A károsított levelek érköze elhal és fehér színűvé válik. Súlyos esetben a zászlóslevél elhalásával akár komolyabb termésveszteség is bekövetkezhet. Az árpában a termésveszteség elérheti a 30-40 %-ot is, búza esetében ez az érték 5-10 % között mozog.

Az árpa és a búza mellett a tritikálé, a zab, a rozs és a kukorica kultúrákban is előfordulhat a kártétel. Leggyakrabban a veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus) okoz problémát, de a veresnyakú zabbogár (O. rufocyanea), a kék árpabogár (O. gallaeciana) és a kéknyakú búzabogár (O. septentrionis) is előfordulhat. Életmódjuk, biológiájuk közel azonos, csupán a bábozódás helyében különböznek – olvasható a nak.hu cikkében.

vetésfehérítő2

Veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus) – fotó: wikimedia.org

A védekezést már a fajtaválasztás is meghatározza. A kártevők kevésbé preferálják a szőrözöttebb levelű fajtákat, így ezek választásával jelentősen mérsékelhető a kártétel. Az első inszekticides kezelést az imágók tömeges betelepedésének idején kell elvégezni.

Ha a tábla szélén 1 m2-es területen több mint 8 egyed van, akkor célszerű a védekezés. Később a második kezelést a lárvák ellen kell időzíteni, ha a felső levelek 20%-án megjelenik a jellegzetes hámozgatás.


Többnyire a vetésfehérítők elleni védekezéssel egy menetben történik a levéltetvek elleni kezelés is. A készítmény kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy a széles hatásspektrumú rovarölők nem elég hatékonyak, és a természetes ellenségek gyérítő hatására sem támaszkodhatunk.

Kalászos kultúrákban vetésfehérítők ellen számos hatóanyag (acetamiprid, cipermetrin, deltametrin, eszfenvalerát, flupiradifuron, gamma-cihalotrin, lambda-cihalotrin, pirimikarb, tau-fluvalinát) engedélyezett.

A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is – tanácsolja a nak.hu.

Indexkép: pexels.com