2025 januárjától kezdődően Olaszország a hetedik ország, amely a RASFF gyors figyelmeztető és élelmiszer-értesítő rendszeren keresztül figyelmeztet a szójafehérjében, valamint a Szerbiából származó termékekben található aflatoxin magas szintjére – írja az szmsz.press.

A határellenőrzés során Olaszország elutasította a Szerbiából származó szójafehérje-szállítmányt a mikotoxinok – aflatoxin B1 és összes aflatoxin – magas szintje miatt, amelyek túllépték a megengedett szintet és így súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek.

A RASFF weboldalán található információk szerint a 2025. január 23-án vett mintákban 10,4 mikrogramm aflatoxin B1 volt kilogrammonként, miközben a megengedett mennyiség legfeljebb két mikrogramm lehet kilogrammonként (2 µg/kg).

A mikotoxinok toxikus hatása eltér a többi toxikus hatástól: a betegség élelmiszer által okozott, szezonális jellegű, nem fertőző – fotó: pixabay.com

A teljes aflatoxinok (B1, B2, G1, G2) tekintetében a mintákban 11,7 mikrogrammot találtak kilogrammonként, holott a megengedett maximális mennyiség négy mikrogramm kilogrammonként (4 µg/kg).

Egy nappal korábban ugyanezt a figyelmeztetést Hollandia is kiadta – számolt be róla a RASFF a weboldalán.


Magasabb aflatoxinszintre figyelmeztetett a helyi szójában Lengyelország, Dánia, Spanyolország, Horvátország és Lettország is.

Az aflatoxinok (B1, G1, B2, G2) jelentik a mikotoxinok legtoxikusabb csoportját.

„A legjelentősebb képviselője az aflatoxin B1. Az aflatoxinok mutagén vegyületekként, teratogén (születési rendellenességeket okozó) és karcinogén (főként a májra és a vesékre ható) vegyületekként ismertek. Azokat a természetben széles körben elterjedt penészgombák, mint az Aspergillus, Penicillium és Fusarium nemzetségek termelik. Az emberek e toxinnal való érintkezése a gabonafélék (kukorica, árpa), mogyorófélék és egyéb diófélék fogyasztásával történik. Az aflatoxin metabolitjai megtalálhatók az állati eredetű termékekben, így a tejben (aflatoxin M1 formájában), húsban és tojásban is" – olvasható a Szabadkai Közegészségügyi Intézet weboldalán.

A mikotoxinokat „csendes gyilkosoknak" is nevezik, az emberi egészségre és a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásuk óriási.

„A mikotoxinok toxikus hatása eltér a többi toxikus hatástól. A betegség élelmiszer által okozott, szezonális jellegű, nem fertőző. A hatás lehet akut, krónikus és specifikus, ami az adagolástól, a mikotoxin típusától, az expozíció időtartamától és a szervezet ellenálló képességétől függ. Az elsődleges akut mikotoxikózisok emberi és állati mérgezéseket okoznak, és halálos kimenetelűek lehetnek.

A történelem során számos esetet regisztráltak tömeges mikotoxikus mérgezésekkel kapcsolatban. Például Japánban a beri-beri nevű szívbetegséget jegyezték fel, amelyet Penicillium fajokkal fertőzött gabonák fogyasztása okozott. Oroszországban mérgezést okoztak azok a köles- és búzaminták, amelyek a földeken átteleltek és Fusarium penészgombákkal fertőződtek meg. A zellerföldeken dolgozó munkásoknál gyakori bőrgyulladásokat figyeltek meg " – írja a Szabadkai Közegészségügyi Intézet.

Forrás: szmsz.press

Indexkép: pixabay.com