Amikor feltárul előtted a gombák csodálatos világa biztos, hogy magával ragad! Ha szívesen belevágnál a gombászásba, akkor nem árt néhány jó tanács a biztonságos kezdéshez. Tarts velünk Te is!
Szeptembertől novemberig számos ehető és érdekes gombával találkozhatunk az erdőkben és a mezőkön – fotó: pixabay.com
A gombászás komoly szakértelmet igényel!
Remek hobbivá válhat a vadon termő gombákkal megismerkedni mind a természetkedvelők, mind az önellátásra törekvők, mind a fotósok és az ínyencek számára. A nedves avarban gombákat keresgélni felér egy meditatív kikapcsolódással, arról nem is beszélve, hogy ha sikerrel járunk, még egy vacsorának való is összejöhet. Szeptembertől novemberig számos ehető és érdekes gombával találkozhatunk az erdőkben és a mezőkön.
De, ami nagyon lényeges! A gyűjtött gombákat mindenképpen vigyük el szakértőhöz és ellenőríztessük az utolsó darabig!
A gombagyűjtés törvényi szabályozása azonos a vadon gyűjthető növényekével, vagyis naponta személyenként maximum 2 kg/fő gyűjthető állami tulajdonú, nem védett erdőkben, mezőkön. Azonban a védett és a magánterületen a gomba gyűjtéséhez engedély szükséges. Szarvasgomba csak vizsgázott kutyával, adott területre vásárolt engedéllyel gyűjthető. Ezt a munkát inkább hagyjuk a profikra!
Fontos betartanunk bizonyos szabályokat annak érdekében, hogy saját és a családunk életét ne veszélyeztessük – írja a greendex.hu
_fill_540x300_0.jpg)
Gombát szednél? Így fogj hozzá a gombászáshoz!
A gombák szerves anyagok lebontásából táplálkoznak, emiatt pótolhatatlan szerepet töltenek be az ökoszisztémák tápanyagkörforgásában, a talajok kialakulásában és számos élelmiszeripari folyamatban is.
A nagygombák gyűjthető részét a szaporodást szolgáló, jól látható termőtest jelenti, amely megfelelő körülmények között fejlődik ki. A tápanyagok felszívását a talajt sűrűn átszövő micéliumhálózat végzi. A gombák élhetnek kölcsönösen előnyös gyökérkapcsolatban a növényekkel, élősködhetnek élő fán, vagy táplálkozhatnak holt anyaggal is, például korhadt fával vagy a talajba jutó szerves anyagokkal is.
A gombagyűjtés szabályai
Magyarországon minden évben számos olyan gombamérgezés történik, amely megelőzhető lenne, egy részük ennek ellenére halállal végződik. Minden természetjárónak fel kellene ismernie a gyilkos galócát, ugyanis ebből elegendő egy apró falat, és máris bekövetkezik a tragédia. Ez a gomba felismerhető a sárgás–olajzöldes kalapbőréről, a fehér bocskoráról és gallérjáról, a fehér lemezeiről és kígyóbőrszerű tönkmintázatáról.
Komoly mérgezést más, ritkább gombafajok is okozhatnak. Ezekkel is célszerű megismerkedni minél hamarabb, ahogy életmentő lehet a gombamérgezésre utaló jelek ismerete is: ezek a gyomorgörcs, a hányás, a hasmenés. De a mérgezés következtében izzadást, remegést, különböző idegrendszeri tüneteket – például hallucinációt – is tapasztalhatunk. A tünetek jelentkezhetnek a gomba fogyasztása után közvetlenül vagy órákkal később is. Mérgezés gyanúja esetén rögtön hívjunk mentőt, és kezdjük meg a beteg ellátását! A szakszerű és időben érkező orvosi segítség életet menthet.
A gombahatározás nagy felkészültséget igényel
A gombákat megismerni legjobban a természetben lehet, hiszen nemcsak a kinézetük, hanem számos más jellemzőjük is fontos lehet az azonosításukban. A gombák határozóbélyegei azon tulajdonságok, amelyek a különböző fajokat segítenek elkülöníteni egymástól. Ezek közé tartoznak:
- a megjelenés szezonja,
- a kalapbőr és a tönk színe, mintázata, tapintása,
- a lemezek elhelyezkedése,
- a gallér és a bocskor megléte vagy hiánya,
- a gomba illata vagy szaga,
- lényeges határozóbélyeg élőhelyük is, ahol a gombát találtuk, hiszen bizonyos gombafajok csak meghatározott fafajokkal élnek gyökérkapcsolatban, míg mások csak elhalt fán vagy füves mezőn fordulnak elő.
Gombahatározáskor soha ne támaszkodjunk önjelölt szakértők véleményére vagy rossz minőségű, interneten keringő fényképekre! A gyűjtött gombát csak gombaszakellenőri vizsgálat után fogyasszuk el! Szerencsére Magyarországon kiterjedt szakellenőri hálózat működik – a gombaszezonban nagyobb településeken a piacokon, kisebb településeken magánházaknál történik az ingyenes vizsgálat.
Gombából naponta és személyenként maximum 2 kg/fő gyűjthető állami tulajdonú, nem védett erdőkben, mezőkön – fotó: pixabay.com
Hogyan kezdjünk gombászni?
A gombászást tanácsos egy szakember segítségével elkezdeni. Csatlakozhatunk a tapasztalt gombagyűjtő ismerőseinkhez, de ezen kívül is számos lehetőségünk van, ha a baráti körben még nem terjedt el ez a hobbi. Bejelentkezhetünk gombásztúrára, amennyiben pedig komolyabban elmélyednénk a gombák világában, akár beiratkozhatunk egy lakossági gombásztanfolyamra is vagy akár egy gombaszakellenőri végzettséget adó OKJ-képzésre is.
A gombagyűjtésnek van néhány olyan alapszabálya, amelyeket érdemes betartani:
- Mielőtt gombászni indulunk szerezzünk be egy jó határozókönyvet és egy éles kést!
- Mivel a gomba könnyen romló élelmiszer, és egy zacskóban könnyen befülled, ezért a gyűjtéséhez használjunk kosarat, papírzacskót!
- A gyűjtött gombát, amint csak lehet, tegyük hűtőbe, és minél gyorsabban dolgozzuk fel!
- Mivel a gombák a nehézfémeket, szennyeződéseket akkumulálják, ezért a forgalmas utak mellől, szennyezett területektől ne gyűjtsük őket!
- Abból a gombából, amit nem ismerünk, csak 1 darabot szedjünk le határozás céljából, megőrizve annak a határozóbélyegeit!
- Az ismeretlen gombákat szedjük külön kosárba, dobozba vagy papírzacskóba, és így vigyük el a gombaszakellenőrhöz vagy haza, hogy körültekintően meghatározhassuk!
- Ha az ismeretlen gombát jobbnak látjuk inkább a termőhelyén hagyni, akkor több irányból fotózzuk le, hogy jól felismerhető legyen a tönk mintázata, a gallér, a lemezek!
- Az ehető gombákat a szedéskor a tönkbázisnál vágjuk el egy éles késsel, majd a vágás helyét takarjuk vissza annak érdekében, hogy megvédjük a gombafonalakat a kiszáradástól.
- Mielőtt a gombát a kosárunkba tennénk, tisztítsuk meg a földtől, mert a lemezek közül később már nagyon nehéz kitakarítani a talajmaradványt.
- Fontos ismernünk és betartanunk a gombászetikettet is, hogy ne haragítsunk magunkra más gombászokat, és óvjuk a természetet. A jó gombászóhelyeiket ugyanis a gombászok hétpecsétes titokként őrzik, így semmiképp se osszuk meg az interneten a GPS-koordinátákkal együtt, hogy merre találtál nagy zsákmányt!
- Ha több gombát találtunk, ne szedjük le az összeset, különösen igaz ez a fiatal és az elöregedett, csekély élvezeti értékű példányokra.
Gombák a konyhában
A gyűjtött és ellenőrzött gombát a földes részektől megtisztítva, nyitott dobozban tegyük be a hűtőbe, és lehetőleg egy napon belül használjuk fel, fogyasszuk el vagy tartósítsuk. A gombát nem ajánlják megmosni, mivel megszívja magát vízzel, legfeljebb óvatosan meg lehet törölni.
Fagyasztás előtt érdemes a gombát megfuttatni egy kis olajon, a nagyobb gombafejeket, szeleteket panírozva is lefagyaszthatjuk.
A gombát lehetőleg egy napon belül használjuk fel – fotó: pixabay.com
Eső után mennyi idővel kezdenek el szaporodni a gombák?
A gombák növekedésének három alapvető előfeltétele van: a nedvesség, a hőmérséklet és a páratartalom. Néha viszont az időjárás nem biztosít ideális környezetet a gomba növekedéséhez. A gombák számára ugyanis a megfelelő hőmérséklet 10 és 25 °C között van, ez és a megfelelő páratartalom mellett elindítja a gomba növekedési folyamatát.
A gombákat a hold aktuális fázisa is pozitívan befolyásolhatja, hiszen a gombák növekedéséhez nagyobb fénymennyiség áll rendelkezésre. Eső után 8-12 nappal lehet gombát gyűjteni, de szárazság esetén ez az időszak akár 4 hétre is kinyúlhat.
Az erdőbe, a fafajták alapján is kereshetünk bizonyos gombákat, mivel a legtöbb gomba együttműködik a fák gyökereivel, tápanyagot és nedvességet adnak át egymásnak. A vörösfenyő alatt sable gombát találhatunk, a hárs alatt vagy a fűben a vargánya nő, a tölgy alatt pedig az azonos nevű gombát, a tölgygombát lelhetjük meg.
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
