Közeledik az év azon szakasza, amikor a növények éledezni kezdenek, majd elindul a vegetációs időszak, azonban erre az utóbbi években egyre jelentősebb hatást gyakorol a felmelegedés és az évszakok elcsúszása.

Január végén még nyugalmi állapotban van a természet, melynek két szakasza van: a mélynyugalmi időszak és a kényszernyugalmi állapot.

A mélynyugalmi szakasz az őszi lombhullatást követően kezdődik; ekkor a növényeket hormonok gátolják abban, hogy hajtásnak induljanak. Egyes, korán virágba boruló fajoknál már január végén vége van ennek az időszaknak. Ha a fajra jellemző nyugalmi állapot ideje letelt, de még hideg van, a növény kényszernyugalmi állapotba kerül.

A kényszernyugalmi szakasz nagymértékben függ az időjárástól. Ha még túl hideg van a mélynyugalmi időszak végén, a növény „megvárja" a megfelelő időjárást.

Januárban még nem kell tartani egy kis enyhüléstől, hiszen ilyenkor javarészt még mélynyugalmi állapotban vannak a növények. Azonban ha tél végén beviszel egy levágott ágat és vízbe teszed, kiderül, hol tart a gyümölcsfa, ugyanis amennyiben néhány napon belül kihajt, akkor már kényszernyugalmi állapotban van. Ezt követi majd a vegetációs időszak, amikor a növény végighalad a hajtás, rügyfakadás, virágzás és termésérlelés fázisain.


A vegetációs időszak

A vegetációs időszakon belül fenológiai szakaszokat is megkülönböztetünk: ezek a különböző fejlődési szakaszok: rügyfakadás, virágzás, termésérlelés. Ezek a szakaszok minden növénynél más idősávot jelölnek, de még fajtánként is eltérők lehetnek.

Magyarországon az 5 Celsius-fok feletti középhőmérséklet kell ahhoz, hogy a mély- vagy kényszernyugalmi állapotból a növények belépjenek a vegetációs időszakba. A déli, melegebb tájakon ez hamarabb kezdődik, északon valamivel később, de a terület elhelyezkedése is sokat számít. Magyarországon kb. március közepére tehető ennek kezdete, és november végéig lehet termésre számítani.

Hogyan alkalmazkodnak a növények ehhez az időszakhoz?

Minden növényfaj másképp alkalmazkodik a nyugalmi állapotból aktív életmódra váltáshoz. Például a mérsékeltövi növények tápanyagokat raktároznak, hogy tavasszal gyorsabban növekedésnek indulhassanak. Az idő betájolásában a fenológiai szakaszok segítik a növényeket.

A növényeknek szükségük van a nyugalmi állapotra, azonban napjainkban az éghajlatváltozás következtében az évszakok eltolódnak, rövidebb – és később is kezdődik – a nyugalmi időszak.

gyümölcsfa

Az évszakok az utóbbi években eltolódnak – fotó: Pixabay

Így hat a klímaváltozás a vegetációs időszakra

A melegebb magyar tájakon, délen és az Alföldön hetekkel eltolódik a vegetációs időszak: már februárban hajtani kezdenek a növények. Elsősorban a hidegtűrő növényekről van szó; melegtűrők esetében áprilisban indul el a vegetációs időszak, országrésztől függően a hónap elején vagy végén.

Ennek az eltolódásnak több negatív következménye is van. Ilyen például, hogy a növények egy része nem tolerálja a tavaszi fagyokat: a csírázásnak, virágzásnak indult növények képtelenek termést érlelni a fagyok után. De nem csak a korai tavasz okoz gondot.

A hosszú meleg ősz és a lerövidülő tél is megzavarja a folyamatot, ahogy a csapadék egyenlőtlen eloszlása is. A durva aszályos időszakok, majd a súlyos árvizek a növények vegetációját is felborítják. Aszályos időszakban lehet, hogy el sem jutnak a termés érleléséig. Probléma lehet az is, hogy a hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a növény életciklusát, így a növény gyorsabban megérik, kevesebb ideje marad a fotoszintézisre, így kevesebb szemet és kisebb termést ad.

A forró nyarak és a fagymentes telek nem pusztítják el a kórokozókat sem, vagy megnövelhetik egyes invazív fajok számát.

Márpedig a vegetációs időszak és a nyugalmi időszak megszokott váltakozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a növények végigvihessék életciklusukat. Azt pedig egyelőre nem lehet tudni, hogy az egyre radikálisabb eltolódások miként szabják majd át az égövek növényvilágát és milyen hatással lesznek az élelmezésünkre.

Forrás: greendex.hu

Indexkép: Shutterstock