Több európai kutatóintézet tudósai vizsgálják a növényi vetőmagvak és szaporítóanyagok lehető legegyszerűbb, illetve leggyorsabb termelési és forgalmazási módszereinek lehetőségeit.

paradicsom

A hibrid paradicsommag előállítása aprólékos (többnyire) kézi beporzást igényel – fotó: pixabay.com

Ebben kiemelkedő szerepet játszik néhány izraeli kutató intézet, Európán belül pedig a német Max Planck Intézet, illetve a holland Radboud Egyetem professzora Charles J. Underwood által vezetett kutatócsoport.

A vizsgálatok magukban foglalják a hibridek előállítását, a pollentermelés genetikai alapon történő növelését és a paradicsom klonális nemi sejtjeinek létrehozását.

A kutatók mintanövényként a nagy tömegben termesztett és fogyasztott paradicsomot választották, mivel azon jól tanulmányozhatók a szaporításhoz szükséges genetikai információk.


A kutatások egyik legfontosabb eszköze a génszerkesztés, valamint a számfelező sejtosztás (meiózis), amely egy új fajta előállításának hosszú időt igénylő folyamatát akár tíz évvel is lerövidítheti.

A génszerkesztés alapján a kutatók kifejlesztettek egy módszert, amely lehetővé teszi a paradicsomnövény kromoszómaszámainak 24-ről 48-ra növelését, az pedig – Underwood professzor szerint – a szülőpárok valamennyi tulajdonságának pontos átörökítését eredményezi. Ehhez hasonló szaporítási módszert korábban csak az állatok keresztezésénél alkalmaztak.

A hibrid paradicsommag előállítása aprólékos (többnyire) kézi beporzást igényel, az ezzel járó magas munkaköltség azonban részben a hibridfajták kiemelkedő hozama, részben a mag aranynál drágább súlyegységre számított ára révén megtérül, mivel az ilyen mag ára szemenként 1 euró körül mozog.

Forrás: hortidaily.com

Indexkép: pixabay.com