A szélsőséges időjárási körülmények (hosszan tartó aszályos időszakok, nagy mennyiségű csapadék rövid idő alatt) egyre jobban felerősödnek, ezért nagyon fontos, hogy a talajainkra is nagyobb figyelmet szenteljünk.
A talajművelés intenzitásának fokozatos csökkentésével már egy lépést tehetünk az alkalmazkodás útján, viszont fontos átgondolni, hogyan alakul a vetésforgónk, és a szármaradványt miként tudjuk kezelni úgy, hogy a vetést is a legoptimálisabban tudjuk elvégezni.
A talajművelés során a legfontosabb szempont egy olyan talajszerkezet kialakítása, amelynél a fentről érkező víz beszivárgását biztosítani kell. Fontos továbbá a kapillaritás kialakítása is, mert ha fentről nem érkezik víz, akkor az alsóbb rétegekből érkező vízre lesz szükség. A talaj állapota nagy mértékben meghatározza, hogy milyen műveletet és milyen eszközzel hajtsunk végre.
A talajművelés a betakarítás után a tarlóhántással kezdődik. Még mindig nagyon sokan rövidtárcsával végzik a tarlóhántást, akkor is, ha rövid a tarló, és nincs hosszú szármaradvány, amit aprítani kellene. Viszont megfontolandó a sok kapás, sekély szántóföldi kultivátor használata a tarlóhántásra vagy a tarlóápolásra.
HORSCH Cruiser 6 XL sekély tarlóhántás – talajfelszín egyengetés – fotó: HORSCH
Itt a 6 gerendelyen sűrűn (15 cm-es húzástávolságban) elhelyezett kapák által sok talajt szállít magával, és hosszan egyengeti a talajfelszínt.
A felszín egyengetése mellett a növényi maradványokat is teríti, így ezeket a műveleteket nem akkor kell elvégezni, amikor mélyebben akarunk dolgozni.
Ha az alapművelésben gondolkodunk, akkor a forgatás nélküli műveléssel a talajfelszín takarása is megvalósul, így a nedvesség kipárolgása és a talaj gyors felmelegedése lassítható.
A szántóföldi kultivátoroknál a széles, keverő kapákat le tudjuk cserélni keskeny kapákra, amelyekkel – ha kevesebb a felszíni szármaradvány – sokkal kímélőbb művelést tudunk elvégezni úgy, hogy nem hozunk fel nagy rögöket a felszínre, és így az esetleges taposások által kialakult tömörödött rétegeket is kezelni tudjuk.
HORSCH Tiger 4 AS őszi alapművelés – takarónövény bedolgozás– fotó: HORSCH
Alapműveléssel egy menetben több megoldás is van a tápanyag visszapótlására. A kapák mögé adaptálható kijuttató egységgel a művelési mélységben egy menetben szilárd vagy akár folyékony állapotban foszfor- illetve káliumdepókat tudunk elhelyezni a gyökérzónába.
Alapművelés és műtrágyázás egy menetben HORSCH Partner HT tartállyal – fotó: HORSCH
A kijuttató tartályoknál lehetőség van az előzetes talajfelmérésen és talajvizsgálaton alapuló, kidolgozott zónatérképek alapján való helyspecifikus kijuttatásra is, mellyel az optimális tápanyagutánpótlás megvalósítható.
Takarónövények alkalmazásával, egy jó keverék kiválasztásával, kellő időben történő vetésével és terminálásával akár pozitív vízmérleg is elérhető, hiszen ősszel páracsapdaként működik, és a folyamatos gyökértömeg dolgozza a talajt.
Itt is fontos azonban a megfelelő minőségű vetés és a terminálás minősége a későbbi talajelőkészítés miatt, mely utóbbira egy nagy fordulatszámú késhenger ideális megoldás.
HORSCH Cultro 5 TC takarónövény terminálás – fotó: HORSCH
A megfelelő talajszerkezet kialakítása a vetés minőségét is meghatározza. Itt mindig törekedni kell a laza, aprómorzsás felszíni rétegre és az alsó, ülepedett, morzsalékos részre.
Ideális vetőmagágy – forrás: HORSCH
A mulcsos technológia, illetve a minimális talajművelés vagy a no-till technológia a vetéstechnikával szemben is kihívásokat állít. Törekednünk kell a homogén vetőbarázda kialakítására, ezáltal a pontos vetési mélységre és a vetőbarázda visszazárására.
A tárcsás csoroszlyás vetőgépek a hosszabb növényi maradványok esetében is aprítanak, kevernek, míg a kapás vetőgépek rögösebb talajállapot esetében is megfelelő talajszerkezetet tudnak létrehozni a vetőmag számára.
HORSCH Sprinter 6 ST mulcsvetés kukorica tarlón – fotó: HORSCH
A kombinált vetőgépekkel a talajelőkészítés, visszatömörítés és vetés egy menetben valósul meg.
HORSCH Pronto 4 DC vetés mulcs technológiában – fotó: HORSCH
Nagy szártömeg esetében, ahol a talajművelés minimális vagy egyáltalán nincs, ott nagyobb csoroszlyanyomású és minimális talajbolygatású direktvetőgépre van szükség.
HORSCH Avatar 12.25 SD direktvetés tarlóba– fotó: HORSCH
Itt adaptálható a sortisztító tárcsa is, ezáltal a nagytömegű szármaradvány eltávolítható a vetési horizontból.
Egyes vetőgéptípusoknál elérhető az aktív, automatikus csoroszlyanyomás-szabályozás, amellyel a még pontosabb mélységvezetés elérhető inhomogén talajviszonyok mellett is. Ez aprómagok vetésénél különösen fontos szempont, mivel így még jobban biztosítható az egységes kelés.
A változó klimatikus viszonyok esetében tehát az intenzív talajművelés utáni vetés megkérdőjelezhető. Nem feketén vagy fehéren kell nézni ezeket a tényezőket, de az intenzitás csökkentésével vagy akár a művelés elhagyásával, illetve takarónövények alkalmazásával, rotációs direktvetéssel már tettünk egy lépést a megoldás felé.
 Barabás Zsolt, HORSCH Maschinen GmbH |
 |
Indexkép: HORSCH
Ez a cikk a 10 pontos talajgyakorlatok Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el:
_fill_540x300_0.jpg)
_jpg_fill_540x300_0.webp "Elérkezett az idő a lemosó permetezésre!")
_fill_360x200_0.jpg "Biomassza, takarmányfehérje és karbonsemlegesség – Merre tart a Hungrana?")
