Akinek gyümölcsfák, esetleg néhány tő szőlő vagy lugas is színesíti kertjét, a metszésen és az első növényvédelmi kezelésen, azaz a lemosó permetezésen már nyilván túl van.

Az esetleg még virágzó csonthéjas – meggy, esetleg kajszi – gyümölcsfáinak moníliás (pl. Monilinia laxa) fertőzésének elhárítása miatt azonban újra kézbe veheti permetező készülékét. Ez a gombakórozó ugyanis virágfertőző, a bibén keresztül jut a fás részekbe, ahol viszont már csak a metszőolló a segítség, ezért virágzásban is védekezni kell ellene.

kép

kép

Monilinia laxa kártétele kajszihajtáson – A szerző felvételei

Nézzünk körül a konyhakertben, lássuk, mit vethetünk áprilisban!

Legutóbb sokat emlegettem a borsót. Még áprilisban sem késtünk el a borsó vetésével. Ilyentájt már a meleg igényesebb fajtákból – főként a velőborsók közül – érdemes válogatnunk. Pótolhatjuk az elmaradt kora tavaszi vetéseket is, elsősorban a hidegtűrő zöldségnövényekkel kezdve, úgymint a hagyma, fejes saláta, petrezselyem és sárgarépa, vagy spenót és sóska, esetleg hónapos retek.

Akiknek ezeket már márciusban sikerült elvetni, azoknak inkább az egyelésükre kell gondolni, nehogy sok apró, egymásba csavarodott répákon bosszankodjon, amikor levesbe valót akar majd kihúzgálni a sorokból. Az egyelés aprólékos, sok türelmet igénylő, éppen ezért sokszor elhanyagolt munka, pedig nagyon fontos feladat a konyhakertben. Enyhíthet a térdeplős, hajlongós munkán a drazsírozott magok használatával, de még ilyenkor is érdemes odafigyelni a vetésünk „sorolására”.

A sárgarépa és petrezselyem bizony hosszú idő – alkalmasint 3-4 hét – múlva bújik elő, amit adott esetben még a langyosabb tavaszi hőmérséklet sem igen gyorsít fel. A drazsírozott magoknak pedig több nedvességre is szükségük van a csírázáshoz, ezért még az is előfordulhat, hogy ilyen vízbő év után kelesztő öntözésre szorulnak.

Vállalkozóbb kedvű kertészek a hónap végén megpróbálkozhatnak a paradicsom, paprika, esetleg uborka úgynevezett helyre vetésével is. Ennek sikerében azok bízhatnak, akiknek a kertjük könnyen felmelegedő talajú, napos fekvésű. Mivel a kelésük is több kockázattal jár, a kívánt tőszám 2-3-szorosával számoljuk az elvetésre szánt magvakat, és arra is számítsunk, hogy később fognak termést hozni.

vetés

Áprilisban pótolhatjuk az elmaradt kora tavaszi vetéseket is – fotó: Shutterstock

Mennyit vessünk akkor?

Paprikából és paradicsomból 30-40 cm-es sortávolsággal számolva – hogy majd idejekorán a kapával is közé férjünk – 100 négyzetméteres területre a következő vetőmagszükséglettel készüljünk: paprikából 3-4 dekagrammot, míg paradicsomból elég 0,5-1 dkg is.

Ha szerencsénk van, májusban majd ezeket a növényeket is egyelni kell, mégpedig úgy, hogy egy négyzetméteren paprikából 10-15 tő, paradicsomból pedig fajtától függően 3-7 tő maradjon meg.

Általános szabály lehet, hogy a folyton növő fajtákból kevesebbet neveljünk, míg az úgynevezett determinált, azaz meghatározott növekedési méretre nemesített fajtákból többet hagyjunk meg négyzetméterenként.

Említettem még a hagymát, amit a hónap végén már inkább dughagymáról neveljünk. Hónap végére hagyhatjuk a cékla vetését, amivel ugyan még a borsó betakarítását (tövestől felszedését, amit nyűvésnek is neveznek) is megvárhatjuk. Így a cékla vetése a felszedett borsó helyére kerülve sem késik el.

Zsúfolt vetéstervünket a májusi palántázással enyhíthetjük, s talán a fagyosszenteket is jobb eséllyel kikerülhetjük. Mi mindig kivárjuk a májusi fagyok elmúltát.