A korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban az idei aszály a Kunsági borvidéken – mondta a VG -nek Frittmann János, a borvidéki hegyközségi tanács elnöke, aki szerint elkerülhetetlen a boráremelés.
A termelők még a tavalyi termésnél is kevesebb szőlőt szüretelhettek le – fotó: pixabay.com
Az aszály visszavetette a termésmennyiséget, de az előzetes várakozásoknál kisebb a kiesés
A Kunsági borvidéken véget ért a szüret, és bár még nincsenek meg a pontos adatok az idei termésről, egy szinte biztosra vehető: a termelők még a tavalyi termésnél is kevesebb szőlőt szüretelhettek le. Az aszály ugyan visszavetette a termésmennyiséget, de az előzetes várakozásoknál kisebb a kiesés. Viszont vannak olyan területek is, amelyeken nem volt termés, illetve egyes ültetvények teljesen kipusztultak. A korai fajtáknál és a fiatal, ennélfogva kevésbé mélyen gyökeredző tőkéknél nagyobb mértékű terméskiesés volt megfigyelhető.
A Kunsági borvidéken körülbelül 20 ezer hektáron termelnek szőlőt, amelyből az idén mintegy 17 ezer hektárról szüretelték le a gyümölcsöt. A terület többi részén olyan új telepítések vannak, amelyek még nem fordultak termőre.
_fill_540x300_0.jpg)
Változtak a fogyasztási szokások: a fehér borok most kedveltebbek lettek – fotó: pixabay.com
Jól teljesített a bianca, gyengén termett a kékfrankos
A bianca - az utóbbi évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtája - a termelők többségénél jól teljesített, és felfelé vitte a termésátlagot borvidéki szinten is. Az olyan borvidéki tradicionális minőségi fajták, mint amilyen a kékfrankos vagy a cserszegi fűszeres egyrészt nagyon gyengén teremtek, másrészt a felvásárlási árukkal sem voltak képesek kompenzálni a mennyiségi kiesést.
A cserszeginél a kilogrammonkénti felvásárlási ár 100 forint körül alakult, a borvidéki elnök szerint a veszteséget a szőlőtermelők 120-150 forintos árakkal kerülhették volna csak el. A képet némileg árnyalja, hogy azok a szőlősgazdák, akik részt vesznek az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) – attól függően, hogy milyen felvásárlási árat tudtak elérni –, a veszteségeiket mérsékelhették, illetve növelhették nyereségüket.
Az elmúlt hónapokban megnövekedtek a munkabérek és a borászok input- és energiaköltségei is – fotó: pixabay.com
A borok árát emelni kell
A Kunsági Magyarország legnagyobb borvidéke, amelyen belül olyan területek is vannak, ahol nincs borászat és a megtremelt szőlőt akár 80-90 kilométerre kell szállítani. Ez hatással lehet egy-egy szőlőtermelő eredményességére - mutatott rá egy újabb olyan tényezőre Frittmann János. Azok a szőlősgazdák, akik minőségi borászatokkal álltak integrációs kapcsolatban jobb helyzetben voltak.
Nagy kérdés az is, hogy a borfogyasztást mennyire fogja érinteni a válság. Az biztosnak látszik, hogy a borárakat emelni kell, az elmúlt hónapokban megnövekedett munkabérek és a borászok megemelkedett input- és energiaköltségei miatt – mondta Frittmann János, majd hozzátette, hogy az a borászat, amelyiknek most nem sikerül árat emelnie, az elbúcsúzhat az eredményességétől, vagy kénytelen lesz veszteséget elkönyvelni.
