Szinte mindenki szereti ezt a gyümölcsöt, de nincs könnyű dolguk a termelőknek

A piacra termelő ültetvények becsült termőfelülete Magyarországon kevesebb, mint 400 hektár. A NAK korábbi összesítése szerint ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1000 hektárt tesz ki.

Viszont a csemegeszőlő-termesztés jóval gazdaságosabban, kisebb termelési kockázattal folytatható mediterrán országokban, mint Magyarországon. Termelői körképünkből kirajzolódik, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a magyar csemegeszőlő-termesztőknek.

Egészen más módon zajlik a szüret, mint a borszőlő esetén

"A szép árut mindig el lehet adni" – mondta az egyik Bács-Kiskun vármegyei gazdálkodó, aki 6 hektáron foglalkozik csemegeszőlő-termesztéssel. De a "szép" jelző sajnos csak akkor lehet valóság, ha kézzel szedik, ellentétben a borszőlővel, amit ma már akár kombájnnal is be lehet takarítani. Az étkezési célú szőlőnek ugyanis makulátlannak kell lennie, különben nem veszik meg a vásárlók.

A szép árut jól el lehet adni, de nagyon sok kézimunkát igényel a csemegeszőlő-termesztés – Fotó: Shutterstock

Az is előfordul, hogy egy jégverés után ollóval kell egyenként kivágni a szőlőfürtből a sérült szemeket. Ez rettenetesen sok kézimunkát jelent, amit ma már csak aranyáron lehet elvégeztetni. 400-500 forint a kilóár (fajtától függően), viszont ennél magasabb szinten kellene lennie ahhoz, hogy valóban megérje vele foglalkozni.

Olyan termelővel is beszéltünk, aki már teljesen felszámolta az ültetvényt, mert a túl nagy kézimunkaigény és az értékesítésbe fektetett energia nem térült meg.

A szőlő is elfagy

Igaz, hogy általában nem virágzásban éri a baj a szőlőt, hiszen júniusban már nincsenek fagyok, de sajnos az áprilisi hidegek akkor is megviselik a tőkéket. Mivel a téli hónapokban nincs megfelelően hosszú ideig tartó hideg időszak, hamarabb indulnak be a szőlőtőkék is, így áprilisban a friss hajtásokat könnyen éri fagykár. Egy közép-magyarországi, 25 hektáron gazdálkodó termelő szerint 3 évvel ezelőttig számára ismeretlen volt, hogy a szőlőt fagykár érje, azóta viszont minden tavasszal pengeélen táncolnak.

Értékesítési gondok

A dél-amerikai, olasz, spanyol csemegeszőlő-termesztés sokkal kiszámíthatóbb, nagyobb mennyiségben érkezik a világpiacra, mint amilyen ütemben elérhető a magyar áru. Minden nagyobb üzletlánc olyan partnereket keres, akik hosszú távon szinte ugyanolyan minőségű áruval tudják ellátni őket. A minőségre a magyar csemegeszőlő kapcsán sincs panasz, viszont maximum 2-3 hónapig tart a szezon, míg a külföldi partnerektől majdnem egész évben beszerezhető a gyümölcs.

Rengeteg csemegeszőlő származik importból: a dél-amerikai, chilei, dél-afrikai, indiai csemegeszőlő egész évben elérhető. Az európai ellátásban legnagyobb szerepet játszó Olaszország pedig több mint fél évet képes lefedni a csemegeszőlő piacán (május végétől december végéig). Ami Magyarországon megterem, az töredéke ennek a kínálatnak.

Az értékesítés kapcsán volt olyan termelő, aki szerint a nagybanin értékesítő hálózatok okoznak óriási károkat a magyar termelőknek, akik "álőstermelőként" játszák ki a szabályokat, tönkretéve ezzel a valódi őstermelőket. A nagybani piacra szerinte nem szabadna beengedni olyanokat, akik nem áfakörösek, azoknak a kis termelői piacra kellene menniük, ezzel lehetne tisztítani a piacot. Az álőstermelők tulajdonképpen megveszik a terméket, és még aznap eladják, ezeket kellene kiszűrni. A helyzetet egyébként a NAV is vizsgálja, az elemzések rámutattak, hogy a nagybani piac területén működő és értékesítő, elsősorban a zöldség- és gyümölcstermékek közösségi beszerzését végző egyes vállalkozások adófizetési kötelezettségüket különböző csalárd módszerekkel kerülik ki.

Csemegeszőlő a kiskertben

A kiskerti gyümölcstermesztésben hasonló kérdések merülnek fel, mint a nagyobb termelőknél, legalábbis, ha a növényvédelemre, vagy éppen a fajtaválasztásra gondolunk. Megyeri Szabolcs kertészmérnököt arról kérdeztük, hogy melyek a leggyakoribb fajták a kiskertekben, és hogyan alakul a telepítési kedv. Az alábbiakban a vele készült beszélgetés összefoglalóját tesszük közzé.

Megyeri Szabolcs: a gyümölcsfaj- és fajtaválasztáshoz tudatosságra van szükség – Fotó: Megyeri Szabolcs

"Még mindig igen népszerűek a régi, nagy múltú fajták, mint az Othello, a Szőlőskertek királynője, az Attila, az Itália, az Afuz Ali, de említhetném az újabbak közül az Esztert, a Nérót, a Suvenírt. Igen kedveltek a magnélküli fajták is, mint a Kismis Moldavszkij, a Crimson, a Jupiter vagy a Vénusz R." – mondta kérdésünkre Megyeri Szabolcs.

Bár a fajtaválaszték folyamatosan nő, a telepítési kedvvel akadnak gondok, ugyanis van egyfajta félelem az időjárási szélsőségek, a megnövekedett növényvédelmi teendők miatt is. De a szőlő kapcsán sokakban ott van az a félelem is, amit már Jókai megfogalmazott, hogy "a szőlő szolgabíró, aki munkára hajt s halasztást nem enged", azaz sok és állandó teendőt kíván, s tudjuk, a ma emberének szinte állandósult érzése, hogy "nincs ideje, ereje" ilyenre.

Az is jellemző, hogy a korábban kevéssé vagy egyáltalán nem telepített gyümölcsfajok felé fordult a figyelem, mint pl.: a kivi, datolyaszilva, füge stb. "Ugyanakkor az is igaz, hogy a szőlő, lévén a kultúránk része, nem fog feledésbe merülni, és mindig vannak és lesznek, akik megpróbálkoznak telepítésével, hisz mindenképpen érdemes" – mondta a kertészeti szakértő.

Mit termesszünk, ami kibírja a tavaszi fagyot?

Megyeri Szabolcs szerint a gyümölcsfaj- és fajtaválasztáshoz egyfajta tudatosságra van szükség. "Vegyük pl. a kajszibarackot, amit legtöbbször sújtanak a tavaszi fagyok. Esetükben érdemes azokat a fajtákat választani, amik késői virágzásúak, azaz virágzási idejük miatt nagyobb valószínűséggel nem szenvednek fagykárt. Tehát a csemegeszőlőre semmiképpen nem tekintenék úgy, mint egy másik gyümölcs alternatívája, inkább arra biztatnék, hogy kertünk adottságait, lehetőségeit feltérképezve törekedjünk a legmegfelelőbb, rezisztens gyümölcsfélék kiválasztására" – folytatta. A kései érésű sárgabarackfajtákról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk.

A csemegeszőlő több odafigyelést igényel, mint a borszőlő

A kiskertekben nincsenek lényegi különbségek a technológiát illetően. Amiben van, az inkább az, hogy a csemegeszőlő-fajták általában több odafigyelést igényelnek. "De nem győzöm hangsúlyozni, hogy esetükben is a megfelelő fajtaválasztással, az egészséges, erős, már begyökerezett, konténeres növények telepítésével, a jó kondícióban tartással sokat tehetünk azért, hogy élvezhessük majd munkánk, illetve szőlőnk gyümölcsét" – hívta fel a figyelmet.

A klímaváltozás hatása

Az biztos, hogy a szélsőséges időjárás, a rendkívül száraz, perzselő, szinte csapadékmentes nyarak, de a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló esők, netán jéggel kísérve, sok kárt okozhatnak, önmagukban is. Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az utóbbi években sok szőlőtőkén nagy számban vannak – főleg az erős napsütésnek kitett oldalon – megperzselt, barnuló, száradó levelek, aszalódott szemek. A nap sugarai, illetve a rekkenő hőségben végzett permetezés áll gyakorta ennek hátterében. De az időjárás befolyással van a szőlőt sújtó lisztharmat és peronoszpóra kialakulására is. Ezek ellen a megfelelő növényvédelmi szerekkel lehet védekezni.