Hamarosan megjelenik az európai és az amerikai keleti cseresznyelégy imágója (Rhagoletis cerasi valamint Rhagoletis cingulata). Ilyenkor érdemes a cseresznyefára sárga ragacslapokat kihelyezni, hogy követni tudjuk a cseresznyelégy felszaporodását és megfelelő módon tudjuk időzíteni a védekezést.

Mire jó a ragacsos sárga lap?

Szakemberek és gyakorlott hobbikertészek ismerik a növények és a rovarok életciklusát, tudják, hogy melyik időszakban milyen kártevőre kell számítani, de csapdázással további információkat gyűjthetnek a kártevők fejlettségi állapotáról és felszaporodásáról.

A csapdázásra alkalmazott egyik módszer a ragacsos sárga lap, amely egy színcsapda.

A sárga lap egyszerű elven működik: bizonyos rovarok – a cseresznyelégy, de a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) is – kedveli a sárga színt, rárepül, majd beleragad. A cseresznyefán, hogy nagyobb legyen a vonzóhatás, a sárga lap kiegészíthető táplálékot imitáló illatcsapdával is, de általában a sárga szín önmagában is elég kívánatos a cseresznyelégy imágójának.

Sárga lap a cseresznyefán

Sárga lap a cseresznyefán – Fotó: Kucsera Éva

Amit a cseresznyelégyről tudni kell

A cseresznyelégy a cseresznyehéj alá szúrja a petéit. Ha beszúrta, már nem tudunk tenni ellene. Nyüves lesz a cseresznye. A köznyelvben csak „kukacos cseresznyeként” emlegetett gyümölcskárt úgy tudjuk megakadályozni, ha a kifejlett cseresznyelégy ellen védekezünk.


A cseresznyelégy báb alakban telel a fa alatti talajban. Amikor a talajhőmérséklet eléri a 11-12 °C-ot a bábból előjönnek az imágók és megkezdődik a cseresznyelégy rajzása. A kifejlett legyek elhúzódóan jönnek elő, akár április végétől június végéig. Az amerikai keleti cseresznyelégy megjelenése és megtelepedése hazánkban ezt a repülési időszakot tovább nyújtotta, akár júliusban is találhatunk repülő imágót. A frissen előjött cseresznyelégy előszeretettel napozik magasan, a fa déli oldalán. A sárga lapokat is ide kell kitenni.

A cseresznyelégy hatékony és pontos csapdázásához a ragacsos sárga lapot minél magasabbra, akár 3-5 méter magasra, a cseresznyefa déli oldalára kell kihelyezni.

A fa északi oldalára vagy a fa közepére lógatott csapdák félrevezető információkat mutathatnak, akár tízszeres is lehet az eltérés a pontatlanul és a jól elhelyezett csapdában fogott cseresznyelégy mennyisége között. Egy vizsgálat szerint a helyes tájolás mellett 2 m-en 6 imágót fogott a csapda, 4 m magasan már 21 darabot, míg 6 m magasan 214 egyed ragadt a csapdába, természetesen azonos időtartam alatt.


Sárga lappal gyéríthető a cseresznyelégy?

"Megfelelő elhelyezésben nagyon jól fognak a ragacsos sárga lapok, a cseresznyelégy viszont mindenhol repül – figyelmeztet Tóth Miklós, növényvédelmi szakember. – Nem tudunk annyi sárga lapot és úgy elhelyezni, hogy a kártevőket hatékonyan gyéríteni tudjuk, így a cseresznye nem lesz kártételtől mentes.

A ragacsos sárga lapnak fontos szerepe van a növényvédelemben, azonban nem védelmi eszköz, hanem a növényvédelmet támogató információforrás a virág sziromhullástól a szedésig."

Végéhez közeledik a cseresznyefa virágzása, hamarosan itt a cseresznyelégy-rajzás

Végéhez közeledik a cseresznyefa virágzása, hamarosan itt a cseresznyelégy-rajzás – Fotó: Kucsera Éva

Akinek cseresznyefája van, most kell lépnie

Sárga lapos csapdázás nélkül, a hagyományos időzítés szerint is védekezhetünk a növényfenológia alapján. 3-5 nappal azután, hogy a cseresznyefa lehullajtja sziromleveleit, láthatóvá válik a gyümölcskezdemény. Ha a cseresznye zöldborsószem méretű, esedékes a permetezés – figyelmeztet a szakember. – Az első, korai védekezés után újabb cseresznyelégy berepülésekre lehet számítani, ezekről pontos képet kaphatunk sárga lappal. A cseresznyelégy felszaporodásától függően a védekezést többször is ismételni kell a gyümölcs beéréségi. Természetesen minél közelebbi a szüret, annál rövidebb lebomlási idejű és élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező szert kell választani.