Történelmi adatok szerint a francia hódítók hozták be Európába, és terjesztették el egészen Oroszországig. Új hazájában azonban több, mint kétszáz évet kellett várni arra, hogy egy orosz agrobiológus – Ivan Vlagyimirovics Micsurin – felfedezze a fekete berkenye emberi szervezetre gyakorolt számos jótékony hatását.

fekete berkenye

Európában az 1940-es évekig kellett várni arra, hogy funkcionális élelmiszernek minősítsék – fotó: pixabay.com

Évszázadokkal ezelőtt a Tűz népének kedvelt gyógynövénye volt

Az Aronia melanocarpa, vagyis a fekete berkenye Észak-Amerikából származik. A kitűnő alkalmazkodóképességgel rendelkező cserjét először a Nagy-Tavak mellett élő potawatomi törzs használta téli betegségeket űző gyógynövényként.

Egyes források szerint Európában az 1940-es évekig kellett várni arra, hogy funkcionális élelmiszernek minősítsék, és még csaknem egy évtizedet, hogy a C-és a P-vitamin természetes pótlására javasolják. Ez a napjainkban szupergyümölcsnek nevezett növény sok pozitív élettani hatással rendelkezik – írja az egy.hu.

Kimagaslóan nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, antocianin-tartalma több mint kétszerese az áfonyáénak. Magas flavonoid- és polifenol-tartalmának köszönhetően segíthet a sejtkárosító folyamatok legyőzésében, megakadályozhatja a daganatképződést, segíthet az idegrendszeri zavarokon és lassíthatja az öregedést.

A benne található P-vitamin élénkíti a vérkeringést, erősíti az érrendszert, elősegíti a sejtszintű anyagcsere folyamatok zavartalan működését. A B-vitaminok védik a bőr, a köröm és a szem egészségét, segítik a zsírok és fehérjék felszívódását.


Miért kellene minél több berkenyét fogyasztanunk?

A friss gyümölcs és a hőkezelést mellőző eljárásokkal elkészített termékek eredményesen alkalmazhatóak magas vérnyomás, cukorbetegség és rákos megbetegedések kiegészítő kezelésére, azok tüneteinek a mérséklésére.

Jótékony hatást gyakorolhat a máj betegségeinél, a szív- és érrendszeri betegségek esetében pedig átfogó védelmet nyújthat. Mivel a berkenye számos hatóanyaga hőérzékeny, ezért a felhasználásakor törekedjünk ennek mellőzésére.

Mi minden készíthető a fekete berkenyéből?

Mivel a berkenye termése kissé fanyar, ezért némileg több édesítést kíván, mint a hasonló bogyós társai. Nagyon finom szörp készíthető belőle mézzel és egy kevés citromsavval minimális hőkezelést alkalmazva. Fanyarsága miatt tanácsos más gyümölccsel is elkeverni. Préseléssel nagyon egészséges gyümölcslé nyerhető belőle, a felnőttek számára főzhető különleges berkenyepálinka is.

Almával, barackkal, szilvával, málnával vagy szederrel társítva és egy csipet fahéjjal fűszerezve ízletes lekvár, zselésítve berkenyezselé kerülhet a polcra.

Ha a levét cukorral és zselatinnal felfőzzük, és azt apró formákba öntjük, akkor még a boltban vásárolható gumivitaminok is kiválthatók vele.

Termését az ősz elején szedhetjük, de érdemes kipróbálni azt is, hogy a bokrokon hagyjuk a szemeket, majd december elején, kissé aszalódott állapotukban szüreteljük le azokat – teljesen más ízű lekvár főzhető belőle. Ennek egyszerű oka van, ami a termés csersav-tartalmában rejlik: az idő előrehaladtával a nyári magas csersavtartalom folyamatosan csökken, ami a fanyarság csökkenését vonja maga után. Ha az aszalás, mint elfoglaltság közel áll hozzánk, akkor mi magunk is száríthatjuk. Ez esetben azonban számoljunk azzal, hogy a friss termés a töredékére fog aszalódni: három kilogramm friss bogyóból nagyjából egy kilogramm aszalvány lesz.

fekete berkenye

Préseléssel nagyon egészséges gyümölcslé nyerhető belőle – fotó: pixabay.com

Bátrabbaknak: berkenyebogyó-pezsgő is készíthető

Ehhez 3 kilogramm friss termést alaposan törjünk össze. Egy nagy rozsdamentes edénybe öntsünk fel 8 liter vízzel és két kilogramm cukorral, adjunk hozzá 3 darab kezeletlen citromot felkarikázva, 1 gyömbérgyökeret tisztítva, felaprítva, és szórjunk bele pár szem szegfűborsot. Három napig hagyjuk állni.

A negyedik nap szűrjük le, töltsük üvegekbe, az üvegeket dugózzuk, két hétre tegyük a kamrába, utána hűtsük be, és már fogyaszthatjuk is a különlegességet.