Hogyan lehet eladhatóbb a magyar bodza?

Napjainkban reneszánszukat élik az olyan szabadban termő növények, mint a fekete bodza, a som, a berkenye és a galagonya. Ezek közül a legnagyobb „karriert" a sorban elsőként említett cserje, a „szegény ember patikája" futotta be az elmúlt tíz-tizenöt évben; termőterülete 3000-ről 6000 hektárra nőtt. 1988-ban az 50 hektárt sem érte el ültetvényeinek mérete.

A fajtaválaszték bővítése kiterjesztheti a bodza piaci lehetőségeit – fotó: Kollányi Gábor

Térhódításában szerepet játszott a szőlőterület csökkentése is. Annak érdekében, hogy a földet ne kelljen átminősíteni, vagy parlagon hagyni, sok helyen telepítettek fekete bodzát a tőkék helyére. Kedvező, hogy egyszerűbb a termesztéstechnológiája, mint az almának, a kajszi- vagy az őszibaracknak.

Nagyüzemi növénnyé vált tehát és ha tudja, ha nem, mindenki fogyasztja, hiszen élelmiszerek, drogok, gyógyszerek alapanyagául szolgál vitaminokban, illóolajokban, egészségvédő vegyületekben gazdag a virágzata és a termése. Mindeközben megmaradt az erdőszélek, mezsgyék és utak májusban illatozó, fehérben díszlő bokorcsodájának is.

A bodza termőterülete 3000-ről 6000 hektárra nőtt – fotó: Kollányi Gábor

A termesztett fajtaválaszték azonban csak a Haschberg fajtára korlátozódik, ami jelentős kockázatot jelent a termésbiztonságra. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának Fertődi Kutatóállomása a fajtaválaszték bővítésével igyekszik javítani a bodzatermesztés jövedelmezőségét. Nemesítési programjával több ígéretes fajtajelöltet állított elő.

Kollányi Gábortól, a kutatóállomás munkatársától megtudtuk, hogy a fajtaválaszték bővítése terjesztheti ki a bodza piaci lehetőségeit. Új fajtákkal jobban kielégíthető lenne például a gyógyászati hatóanyag és a kozmetikai alapanyag iránti igény. További előny lehet, hogy az eltérő fajták különböző időjárási és talajviszonyokhoz alkalmazkodhatnak. A termesztők szintjén változatos fajtatelepítéssel csökkenthető a termesztés kockázata, javítható a termésbiztonság. Az idegenbeporzás pedig növeli a termés mennyiségét.

Új fajtákkal jobban kielégíthető lenne a gyógyászati hatóanyag és a kozmetikai alapanyag iránti igény – fotó: Kollányi Gábor

A kutatás azzal is kecsegtet, hogy az egyes fajták eltérő mértékben ellenállók a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Rezisztens, toleráns fajták használatával csökkenthető a termésveszteség és a növényvédő szerek használata is, ami költségmegtakarítást eredményez.

A termelők igénylik az adott területen a legjobb minőségű és beltartalmi értékű, a termesztési célnak legjobban megfelelő fajtákat. A magasabb minőségű, az adott felhasználási célnak jobban megfelelő termékek általában magasabb áron értékesíthetők, ami növelheti a jövedelmezőséget.

A bodza alakgazdagsága hazánkban igen nagy. A vad ökotípusok széles genetikai változatossága elősegíti a különféle tulajdonságok szelekcióját és kombinálását.

Az egyes fajták eltérő mértékben ellenállók a betegségekkel és kártevőkkel szemben – fotó: Kollányi Gánbor

A kisparcellás, többismétléses összehasonlító kísérletek szerint több vizsgált növény alkalmas a fajtabejelentésre. Ezek termésmennyiségben és színanyagtartalomban képesek felvenni a versenyt a ma egyedüliként termesztett Haschberg fajtával.

A MATE Fertődi Kutatóállomásán 2009-től a korábbi tájszelekciós munkát kiegészítették keresztezéses nemesítéssel. A nemesítési program eredményeként 2022-ben bejelentették a Fertődi alfa fajtajelöltet állami elismerésre.

Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.