A Lengyel Gyümölcslé-termelők Országos Szövetsége (KUPS) azzal a javaslattal állt elő, hogy olyan új iparialma-ültetvények létesítésére lenne szükség, amelyek kifejezetten almalégyártása alkalmasak.

Julian Pawlak, a Szövetség elnöke szerint az úgynevezett ipari célültetvények létrehozása “nagyon racionális projekt” “Lengyelország az almatermesztés európai nagyhatalma. Évente átlagosan 3,5 millió tonna almát termelünk, bár vannak olyan évek, amikor ez a szám megközelíti az 5 millió tonnát. A termelés az étkezési piacra összpontosul, és nincsenek olyan gyümölcsösök, amelyek kifejezetten a feldolgozóiparnak, a gyümölcslégyártásnak termelnének alapanyagot” – mondta Pawlak a SadyOgrody lengyel hírportálnak, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács oldalán megjelent információk szerint.

Milyen előnyei vannak a céltültetvényeknek?

Elsősorban az ipar számára az almalé költségeinek csökkentése lenne a legfőbb előny, ráadásul ez a típusú termelés jobban illeszkedne az EU Green Deal és From Farm to Fork stratégiáihoz is – tette hozzá. Magyarázata szerint az hogy sokat termelnek, nem elég. Lengyelországban egyre több almát takarítanak be, de nem tudják az összes gyümölcsöt a friss piacon elhelyezni, sem belföldön, sem az exportpiacokon. A kivitel mennyisége körülbelül 1 millió tonnát tesz ki, a lengyelországi fogyasztás pedig mintegy 400 ezer tonnát. A többi pedig azoknál a feldolgozóknál köt ki, amelyek almalésűrítményt és gyümölcsleveket előállítanak elő. Ami a 2021/22-es szezon almaárára vonatkozó előrejelzését illeti, a Szövetség elnöke szerint a helyzet “kedvező, mert a gyümölcslevek exportja igen jó ütemben halad, nem maradtak készletek”.

alma

Az EU léalma-termésének és előállított sűrítményének 50-60%-át adja, amivel nemcsak az Unió, hanem az egész világ meghatározó sűrítménygyártója – Fotó: pixabay

Ipari és friss fogyasztásra szánt alma

A fruitveb.hu-n megjelent előző évi adatok szerint az Európai Unió átlagosan 11,5-12,0 millió tonnás almaterméséből mintegy 8,0-8,5 millió tonna kerül az étkezési piacokra, 3,5-4,0 millió tonna pedig a feldolgozóiparba, mely utóbbi döntően a sűrítmény célú léalmát foglalja magában. Az EU az évek többségében 500-600 ezer tonna almasűrítményt állít elő, ami a világ termelésének 1/3-a.

Az EU teljes almatermésének mintegy 30%-a Lengyelországból származik, amely ország egy átlagos évben most már 4,0-4,5 millió tonna alma előállítására is képes, így az EU-n belül meghatározóvá, sőt ármeghatározóvá vált. Az étkezési alma esetében valamivel alacsonyabb Lengyelország részesedése (20-25%-os piaci részarány), azonban az EU léalma-termésének és előállított sűrítményének 50-60%-át adja, amivel nemcsak az Unió, hanem az egész világ meghatározó sűrítménygyártója.

Magyarországon egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években 300-400 ezer tonna almára lehet számítani. A sokéves átlagtermés 600 ezer tonna körül alakul. A megtermelt almának jellemzően 2/3-a ipari feldolgozásra kerül (ennek 80-90%-a a sűrítménygyártó léüzemekben hasznosul), 1/3-a pedig a frisspiaci alma.