Intézkedési tervet dolgoz ki a Magyar Kertörökség Alapítvány kezdeményezésére a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége Green City szakmai tagozata, a Kertész Unió, a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Faápolók Egyesülete részvételével megalakuló szakmaközi egyeztető fórum

a magyar zöldfelület-gazdálkodás minőségi fejlesztése megújítására, azon belül is a hazai faiskolák helyzetének elősegítésére.

A javaslatcsomag kitér a zöldfelületi gazdálkodási stratégia és a hazai faiskolai rendszer szerepének és a nemzeti ökológiai alapokon nyugvó védjegy kidolgozására, dísznövény kutatás bázisának fejlesztésére, valamint egy központi faiskola integrátori és export szerepének kibővítésére.

Hazánkban több évszázados kultúrája van a faiskoláknak. Egykor a dísznövény- és haszongyümölcs-termesztés elterjedésével sorra alakultak a faiskolák, amelyeknek mindenkori színvonala, az oltványok és más szaporító anyagok minősége és mennyisége mindenkor képes volt az agrártájat alakítani, tájképformáló szerepe elvitathatatlan. Hazánk alaptörvénye tartalmazza a természet adta értékek ápolását és megóvását, a honos növényfajokat a nemzet közös örökségeként tartja számon, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége – írja közleményében a Magyar Kertörökség Alapítvány.

A faiskolai ágazat évente megközelítőleg 10 milliárd forintos piacot jelent

A faiskolai ágazat évente megközelítőleg 10 milliárd forintos piacot jelent – Fotó: Shutterstock

Hozzáteszik, hogy a hazai faiskolai termesztés a rendszerváltást követően óriási fejlődésen ment keresztül, a termesztés mellett a kereskedelem is liberalizálódott. Külföldi fajták tömege áramlott be az országba, aminek eredményeképp a hazai faiskolák választéka háttérbe szorult a külföldi áruval szemben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a dísznövényágazat 30 milliárd forint termelési értékkel rendelkezik, a teljes dísznövény vertikum gazdasági eredménye 70-80 milliárd forint közé tehető. A faiskolai ágazat ebből évente megközelítőleg 10 milliárd forintos piacot jelent. A szektor külkereskedelmi egyenlege az elmúlt 5 évben negatívan alakult, az importérték aránya minden évben meghaladta a 60%-ot, a külföldi áru túlnyomó része Hollandiából, Németországból és Olaszországból érkezik. A szakmaközi egyeztető fórum által kezdeményezett innovatív zöldfelület-gazdálkodási modell és a hazai faiskolai rendszer átfogó megújítását célzó stratégia egyik célja az exportérték arányának minimálisan 60%-ra növelése és a jelenlegi importérték 40% alá csökkentése. A szakmai szervezetek ennek érdekében szükségesnek tartják a köztulajdonban lévő (állami és önkormányzati) zöld vagyon és a települési zöldfelületek növényigényének felmérését, a hazai faiskolai kutatás bázisfejlesztését.


Annak érdekében, hogy elkerüljük az indokolatlan és manapság jellemző nagyarányú növény importot az állami beruházásokhoz, a hazai faiskolák integrációjára van szükség a megfelelő minőségű és mennyiségű növényanyag termesztéséhez. Az integrátori rendszerbe csatlakozó faiskoláknak állami szerepvállalással és garanciavállalásokkal lehetőséget kell teremteni termelésszerkezetük átalakítására, valódi és jelentős árualap képzésére, amely a továbbiakban új lehetőséghez is juttathatja őket a nemzetközi piacokon. A Kárpát-medencét erőteljesebben sújtó éghajlatváltozás miatt pedig a magyarországi adottságok fontos szerepet játszhatnak a faiskolai kínálat bővítésére az európai országok felé – írják.

Kiemelik, hogy a szakmaközi egyeztető fórum üdvözöl minden olyan, az integrált ökologikus szemléletű zöldfelület-gazdálkodást és a magyarországi faiskolák helyzetét előmozdító kezdeményezést, amely a fenti célok iránt elkötelezett, felelősségteljes szerkezet kialakításában érdekelt. Így a parlament asztalán fekvő, Magyar Építészetről szóló törvényben megfogalmazott Nemzeti Központi Faiskola létrehozását is előremutató kezdeményezésnek tartja.