Nem csak kevesebb bort fogyasztunk, de az ízlésünk is alaposan megváltozott. Többek között ez derül ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának legújabb piackutatásából – írja a novenyvedoszer.hu

bor

Ma már nem számít hagyományos italnak a bor – fotó: pixabay.com

Egyre kevesebb vörösbor fogy

A piackutatás eredményeiből kiderült, hogy a gyümölcsösebb rozéborok iránt egyre nagyobb az érdeklődés, és továbbra is megfigyelhető, hogy kevés vörösbor fogy a boltokban. Az átlagos magyar borkedvelőnek elsődlegesebb szemponttá vált a borvidék, mint a bor ára.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a magyar borvásárlási és borfogyasztási szokásokról 2017-ben már végzett egy átfogó, reprezentatív piackutatást. Az idei évben bizonyos kérdéseket megismételve készült el egy három részből álló összegzés.  A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa stratégiai és adatelemző vezetője, Szmilkó Gabriella a válaszokat értékelve arra a megállapításra jutott, hogy a borfogyasztás kiszorulhat a mindennapi életből, de még arra is esély van, hogy egy újfajta, elitista kiváltság legyen.

Nem számít már hagyományos italnak a bor, főleg a fiataloknál tapasztalható az, hogy nem ismerik ennek a kultúráját úgy, ahogy azt a szüleik, vagy a nagyszüleik annak idején elsajátították. Mivel sokkal nyitottabbak a világra, ez abban is megmutatkozik, hogy szeretnének megismerni más italokat. Rengeteg konkurense lett ezért a bornak, tehát a nagy hármas – sör, bor, pálinka – varázsa megszűnt. A borágazat így nehezen veszi fel a versenyt az ipari italokkal szemben. Ezért jelenthetjük ki a válaszokat megismerve azt, hogy kevesebben fogyasztanak bort, de azt sem rendszeresen. Csak a magasabb jövedelemmel rendelkezőknél figyelhető meg valamennyi növekedés, rajtuk kívül minden területen csökkenés tapasztalható

– fogalmazott Szmilkó Gabriella.


bor

Nem csak kevesebb bort fogyasztunk, de az ízlésünk is alaposan megváltozott – fotó: pixabay.com

A vörösborral szemben előtérbe kerültek a pezsgők és a száraz fehér borok

A piackutatásról a novenyvedoszer.hu megkérdezte Kalocsai Lászlót, a Dereszla Pincészet birtokigazgatóját, aki szerint valóban megváltoztak a fogyasztói szokások. Hozzátette, a vörösborral szemben előtérbe kerültek a pezsgők és a száraz fehér borok. Mint mondta vannak olyan országok, ahol bár nincs olyan hagyománya a borfogyasztásnak, mint Magyarországon – Anglia, Dánia, Hollandia, Belgium – mégis az egy főre jutó fogyasztás érdekes módon sokkal magasabb, mint idehaza. A szakember szerint a mindennapi szokásokon és a szemléleten kellene változtatni a bormarketingre fordított összeg növelésével és a hatékony oktatással.

A 2017-esés a 2023-as reprezentatív kérdéseket összehasonlítva a piackutatás a következő megállapításokra jutott:

  • jelentős csökkent a borfogyasztók száma és a fogyasztás intenzitása
  • a válaszadók szerint a bor elutasításának két fő oka ez volt: „nem szeretem a bor ízét", valamint „nem iszom semmilyen alkoholt". Az érvelés, miszerint „a borivásnak nincs hagyománya a családunkban" 2023-ban sokkal feljebb került a listán 2017-hez képest.

Szmilkó Gabriella hozzátette:

„Az utóbbi években három százalékkal növekedett a külföldi borok fogyasztásának aránya. Főként a fiatal fogyasztóknál találunk szignifikánsan magasabb arányokat az importált borok esetében, de az adatok szerint az alacsonyabb vagyoni státuszúak is több külföldi bort fogyasztanak. A vörösbor megítélése hét százalékkal csökkent, míg a rozé boroké öt százalékkal nőtt. Az adatok arról is tanúskodnak, hogy a száraz és félszáraz borok fogyasztási aránya jelentősen növekedett és 2023-ra elérte az ötven százalékot – ez az arány 2017-ben negyvenegy százalék volt. A diszkont boltokban és az online térben történő vásárlás aránya nőtt 2017 óta, ezért a kisebb élelmiszerboltok és a hipermarketek forgalma is csökkent".

bor

Az adatok arról is tanúskodnak, hogy a száraz és félszáraz borok fogyasztási aránya jelentősen növekedett és 2023-ra elérte az ötven százalékot – fotó: pixabay.com

A bor a különleges és drága élvezeti cikk megítélésének irányába halad

A 18-35 éves magyar fiatalok körében végzett ízpreferencia teszt és a fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján elgondolkodtató következtetéseket vont le Rabcsánszki Laura, a Társadalomkutató Kft. vezetője:

„Az első alkoholfogyasztási élmény egyre korábbra tolódik, a sör és bor fej-fej mellett áll az első két helyen. A bor kipróbálását leginkább kellemes íze és felpezsdítő, vagy lazító hatása motiválja. A borkedvelők és a bort nem fogyasztók döntő többsége hallotta már az eredetvédelem kifejezést és nagyjából tisztában volt azzal, hogy mit is jelent ez a bor esetében. Úgy látták, hogy a megjelölés egyfajta minőségbiztosítást jelent, amely megismerteti a fogyasztókkal a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat, meghatározza az elvárható minőséget".