Mi okozhat korai tőkeelhalást a szőlőültetvényekben?

Több gombás eredetű, fás részeket károsító betegség is okozhatja a tőke korai pusztulását, melyeknek életciklusa, tünetei és jellemzőik igen hasonlóak:

• Krónikus betegségek, emiatt a tőkék nem gyógyíthatóak. 
• Gyakori a komplex fertőzés, azaz egyszerre több kórokozó váltja ki a tüneteket. 
• A metszési sebeken keresztül fertőznek. 
• Hosszú a lappangási idejük, így nehéz időben felismerni őket. 
• A betegség kialakulásában az abiotikus tényezők is közrejátszanak. 
• Általában a tőke tápanyag- és vízháztartását akadályozzák, ezért vezet a fertőzés minden esetben tőkepusztuláshoz.

Ezek közül általában egyszerre hét-három kórokozó együttes jelenléte okozza a megbetegedést, amelyek kizárólag a fás szövetekben élnek, a zöld részeket nem fertőzik meg.

Hogyan ismerhetem fel az ESCA betegséget?

Tünetei igen hektikusak, azaz nem jelentkeznek minden évben ugyanazon a növényen. A tünetes tőke a következő évben akár teljesen tünetmentesnek is mutatkozhat. A teljes kórfolyamat 4 önálló betegségfázisra osztható:

1. A betegség első fázisában csak belső faszöveti elváltozások tapasztalhatóak, azaz a vesszők és oltványok barna szövetcsíkoltsága tapasztalható.

2. A betegség második szakasza jellemzően az 1-8 éves ültetvényekben okozhat csökött növekedést, gyengén klorotikus levélszínt és levélszélnekrózist. A fás részek belső szöveteiben pedig sötét bélrészt, fekete foltokat vagy gyűrűt a bél körül. Emellett gumiszerű sötét váladék is keletkezik. Ezt a tünetegyüttest Petri betegség néven jegyzik.

3. A betegség harmadik szakasza a „fiatal esca”, melynek legtipikusabb tünete a szőlő-levélcsíkoltság („tiger stripe”), mely akár 2-4 éves ültetvényekben is megjelenhet.

A szőlő leveleinek érközei között elszórtan megjelenő sárgulás/vörösödés, majd barnulás és száradás – "tigriscsíkoltság/tiger stripe”.

4. A betegség negyedik szakasza a valódi ESCA. Ekkor jelen van két edénynyaláb betegséget okozó gomba levéltünete és a farontó gomba (Fomitiporia mediterranea) okozta fehérkorhadás is.

A valódi ESCA az idősebb termő- és alanytőkéken jelenik meg, éves szinten akár 1-5 %-os tőkepusztulást okozva.

A tünetek jellemzően a fürtzáródástól-zsendülés elejéig mutatkoznak, és igen változatos formában jelenhetnek meg:

• A szőlőnövény fás részeinek barnás elszíneződése, sötét szegéllyel, fekete foltokkal és fehér korhadással.
• A szőlőlevelek érközi mezőinek sárgulásával vagy vörösödével, fajtától függően. Ezek a részek később barnulnak, majd elhalnak.
• Bogyóhéj-foltosodás (barna, lilásfekete „himlőfoltok”) vagy bogyóelszíneződés és -ráncosodás.
• Levelek, hajtások hirtelen hervadása, száradása. Gutaütésszerű tünetek.

Tigriscsíkos levél, az ESCA egyik tipikus tünete.

Tigriscsíkos levelek – sárgulás, majd érközi nekrózis.

Gutaütés tünete – a tőke hozott termést, majd a nyár közepén hirtelen elpusztult.

Gutaütés.

Részleges tőkepusztulás.

Beteg (balra) és egészséges (jobbra) szőlőtőkéről származó kordonkar vágási felületének különbsége – A beteg növényről származó faszövetek esetében megfigyelhető a sötét bélrész, körülötte fekete foltokkal.

Mely betegségek okozhatnak még tőkepusztulást?

A teljesség igénye nélkül még három betegséget emelnék ki, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez a fekete kordonkar elhalás (kiváltói a Botryosphaeria fajok), mely gyakran az ESCA-val együtt fordul elő. A szőlő fomopsziszos betegsége (kiváltói a Diaporthe neoviticola és a Phomopsis viticola), melynek jelentősége az ismétlődő hűvös csapadékos években nagyobb. (Ellene a többi fás betegséggel ellentétben van lehetőség kémiai növényvédelemre, azonban hazánkban ez nem indokolt.) Valamint az eutípás törzs- és kordon elhalás (kiváltója az Eutypa lata), melynek tünetei már tavasszal jelentkeznek. Tipikus tünete a rövid ízközű, apró levelű, mereven felálló, fejlődésben visszamaradt hajtások.

Eutípás törzs- és kordonelhalás okozta tünetek tavasszal – fejlődésben visszamaradt hajtások.

Mit tehetünk a tőkeelhalásos betegségek megelőzése érdekében?

• Egészséges szaporítóanyagot használjuk, mely megbízható forrásból származik.

• Növeljük a növények stressztűrő képességét, harmonikus tápanyagellátással, a túlterhelés elkerülésével és következetes növényápolással.

• Metszéskor ügyeljünk a vágóeszközök fertőtlenítésére, hiszen legkönnyebben ezzel vihetőek át a kórokozók egyik növényről a másikra.

• A metszést száraz és szélcsendes időben végezzük.

• A metszési sebeket kezeljük le a lehető legrövidebb időn belül. Erre alkalmasak a Trichoderma alapú biológiai készítmények (Trichoderma harzianum, T. gamsii, T. atroviride). Ezek a gombák képesek megtelepedni a kordonkar vagy törzs fás szöveteiben, vagyis kolonizálják a kezelt sérülések alatti területet, így megakadályozzák a kórokozók bejutását.

• A nyár folyamán jelöljük meg a tünetes tőkéket, melyeket télen az egészséges tőkéktől elkülönítve metszünk.

•Távolítsuk el a venyigét az ültetvényből!

Ha már megjelent a tünet, milyen védekezési eljárást vethetünk be ellenük?

Fontos a tünetes tőkék korai beazonosítása, melyeket a vegetáció során érdemes megjelölni. A fertőzött tőkék törzsét a metszés során az egészséges részig kell visszavágni. Majd a tőkealapi részéből (nemes) növekvő vadhajtásból új törzset nevelünk. Ez az úgynevezett törzsmegújítás. Minél hamarabb történik meg a törzsmegújítás, annál hatékonyabb ez az eljárás a betegség terjedésének megakadályozásában.