Itt a tavasz, ébred a természet, energiát és feltöltődést hoz a napfény. Március 25. idén ugyan esővel érkezett, de ez a nap mégis különleges fordulópontot jelent a kereszténység, a néphit és a gazdasági év szempontjából: ma van Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Itt a tavasz, ébred a természet, energiát és feltöltődést hoz a napfény – fotó: pixabay.com
Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának háttértörténetét a Bibliából ismerhetjük
A Biblia szerint ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe az Úr, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához, akinek azt mondta: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni." „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?" – kérdezte Mária az angyaltól, aki így válaszolt: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni."
Egyértelmű a "gyümölcsoltó" szó szimbolikája: Mária csodás fogantatásának napja március 25-e, majd éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – megszületett Krisztus.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának háttértörténetét a Bibliából ismerhetjük – fotó: pixabay.com
Ennek a napnak gazdasági jelentősége van
Az új élet sarjadása a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával párhuzamba állítható: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja egy olyan termékenységünnep, ami szokások és hiedelemek forrásává vált.
Ezt a napot nevezik fecskehozónak is, hiszen a költöző madarak ekkorra már jellemzően visszatérnek, valóban megérkezik a tavasz és kezdődhet a munka.
Március 25-én kezdték hagyományosan a gyümölcsfák kezelését is: ilyenkor végezték az oltást és a szemzést. Azokon a területeken, ahol a fagy veszélye miatt még nem lehetett elkezdeni a metszést – a termés mágikus védelmét biztosítandó – a fák törzsén egy-egy vágást ejtettek. A nyugat-magyarországi néphit szerint azokat az ágakat, amelyeket Gyümölcsoltókor oltottak, nem volt szabad levágni, mert akkor vér folyna belőlük. Aki mégis ezt teszi, az azonnal megvakul, a halála után pedig kárhozat vár rá.
Ez a nap komoly jelentőséggel bírt a gazdaság számos más részlete esetében is. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után már a földbe kerülhetnek a káposzta, a sárgarépa, a petrezselyem, sőt a paprika magjai is.
A fák szemzésére azért van szükség, hogy régóta termőképtelen, idős, megújításra váró fák új életre keljenek – fotó: pixabay.com
A gyümölcsfák oltása, szemezése
A népi hiedelem szerint március 25-én mindenképpen el kell kezdeni a gyümölcsfákkal kapcsolatos munkákat, hiszen úgy tartják, hogyha a növényeket ekkor oltjuk be, akkor azok megmaradnak és bőséges termést fognak hozni.
A fák már oltásra alkalmas állapotban vannak, megindul bennük a nedvkeringés.
A fák szemzésére azért van szükség, hogy régóta termőképtelen, idős, megújításra váró fák új életre keljenek. Ezzel a vegetatív szaporítási módszerrel egy élő, növényi részt áthelyeznek egy másik, élő növény kérgén ejtett vágásba, hogy azok összeforrva egyként folytassák az életműködést.
Az átoltást minél fiatalabb korban kell elvégezni, ennek során a később kialakítandó korona vázágaiba két oltóvesszőt helyezünk el.
Májusban már látható a tevékenységünk eredménye (vagy sikertelensége), ha megered a növény akkor rügyezni kezd. Általában véglegesen két-három év múlva fog gyümölcsöt hozni.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
