A PREGA 2025 Konferencián dr. Balázs László, egyetemi docens – aki már több mint két éve a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének Agronómiai Tanszékén végez kísérleteket –tartott előadást a beltéri szamócatermesztésről.

A szamóca 3000 kilométert is utazik

A szamóca, vagy közismertebb nevén eper, hazánkban az egyik legkedveltebb bogyós gyümölcs. Népszerűségét bizonyítja, hogy már januárban is megtalálható a szupermarketek polcain – azonban ezek a termékek általában több ezer kilométerről, például Spanyolországból, a Huelva tartományból érkeznek és rendkívül magas az áruk.

A hosszú szállítási útvonalak a környezeti fenntarthatóság szempontjából is számos kérdést vetnek fel, de a minőségi élmény is sok esetben elmarad a hazaitól. Egyes becslések szerint csak a hűtőkamionos szállítás költsége eléri a 60 Ft/kg-ot, és akkor még nem beszéltünk az importőr és a kereskedelmi lánc extraköltségeivel.

Megoldás lehet a beltéri termesztés?

A beltéri szamócatermesztés világszerte egyre több figyelmet kap. Például Finnországban az iFarm nevű vállalat már sikeresen működtet zárt rendszerű vertikális farmokat, ahol 1 kg szamóca megtermeléséhez ~30 kWh energiát használnak fel. 1000 m² területen 3 munkatárs folyamatos jelenléte szükséges. Az Egyesült Államokban 300 millió dolláros beruházásból építettek fel egy 3700 m²-es beltéri szamócafarmot, amely évente mintegy 18 tonna termést tud előállítani.

Luxus szamóca kapható Japánban

A költségek megtérülésének egyik módja lehet az exkluzív pozicionálás. Az amerikai Oishii cég prémium japán szamócafajtákat termeszt beltéri vertikális farmokon, amelyeket luxustermékként, dobozolt formában árul: 6 darab szamóca ára 50 dollár, azaz kb. 3000 Ft-ot kérnek egyetlen szemért. A vásárlók azonban hajlandóak megfizetni ezt az árat a kifogástalan minőségért és ízélményért.

Magyar kísérlet: szamóca konténerben

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) Dr. Balázs László és egy hallgatója saját beltéri kísérletet indítottak. Szabadföldről szedték a Clery fajtájú szaporítóanyagot és egy zárt konténerben, kevert fényforrásokkal (LED és fénycső) világítva termesztették. A termesztés mélyvízkultúrás rendszerben zajlott, a beporzást pedig kézzel, ecsettel végezték.

Biztatóak az első eredmények

Áprilisban jelentek meg az első szamócák, májusban pedig már szüretelni is lehetett. Az így nevelt termések méretben elmaradtak a szabadföldi társaiktól, de az ízük és a minőségük versenyképes volt. A különbségek elsősorban az eltérő érettségi állapotból fakadtak, amikor a gyümölcsöket leszedték.

A beltéri termesztés során egyszerre több nehézség is felmerült: például a konténer nem volt zsilipelhető, így rovarok is bejuthattak, a nem megfelelő páramentesítés pedig penészesedéshez vezetett. Ezek a gyakorlati tapasztalatok azonban alapot képeznek a rendszer fejlesztéséhez.

Költségek, energia, megtérülés

A kísérlet során az iFarm adataihoz képest mért energiafogyasztás kedvezőbb volt: mindössze 19 kWh/kg. A nyereségességet nagymértékben befolyásolja az áram ára (pl. 70 Ft/kWh) és az eladási ár, amelyet három szinten modelleztek (2000–6000 Ft/kg). A legjobb eredményeket a közvetlen fogyasztói értékesítés és az alacsonyabb energiaköltségek mellett lehet elérni.

A legnagyobb lehetőséget a természetes fény minél nagyobb arányú hasznosítása, valamint az energiatakarékos üvegházak alkalmazása jelenti. A szezonon kívüli beltéri szamócatermesztéshez elengedhetetlenek lesznek a jó hőszigetelésű, részben napfényes rendszerek, és a LED-es kiegészítő világítások használata.

A videó zárásában dr. Balázs László arra bátorította a résztvevőket, hogy kísérletezzenek, és osszák meg a tapasztalataikat ezen az izgalmas területen.

Indexkép: Agroinform.hu