Lássuk, mit kell tudnunk erről az alattomos, fapusztító kórokozóról és mit tehetünk ellene.
A gyümölcsös őszi fapótlása előtti fakitermelés során vettem észre, hogy némely kiszáradt gyümölcsfa gyökerén karfiolra emlékeztető formájú tumorok vannak. Sajnos ez egyértelművé tette, hogy az ültetvénybe agrobaktériummal fertőzött fák lettek eltelepítve.
Mint tudjuk, ez a kórokozó évekig fent marad a talajban, és csak úgy tehetünk ellene, ha egyszikű növényt telepítünk a fertőzött gyümölcsfák helyére. Ennek a kivitelezése viszont értelmetlen lenne egy fiatal ültetvényben, így más megoldásra van szükség.
Hogyan ismerhetjük fel a betegséget?
A gyümölcsfa gyökerén, azaz a gyökérnyakon, a főgyökéren és az oldalgyökereken is daganatok képződnek, melyek kezdetben lágy állagúak, szürkésfehér színűek, sima felületűek és borsó méretűek. Később, ahogy növekednek, elfásodnak és megbarnulnak, felületük érdessé válik és dió vagy ököl nagyságúvá gyarapodnak.
A gyümölcsfa ennek következtében a fejlődésben visszamarad, sínylődik. Levelei sárgulnak, hajtásai rövidebbek maradnak. Mindez annak köszönhető, hogy a golyvák belsejében az edénynyalábok (szállítószövetek) torzulnak, ami miatt a víz- és a tápanyag-ellátottság is csorbát szenved.
Golyvák a főgyökéren és a gyökérnyakon – a beteg növényeket és növényi részeket távolítsuk el az ütetvényből és semmisítsük meg. Forrás: Lepres Luca
Golyvák az oldalgyökéren. Forrás: Lepres Luca
Hogyan fertőződhet meg a fa?
A kórokozó a sebzéseken keresztül jut be a növénybe, azaz átvihető oltással, szemzéssel, metszéssel, kapavágással, sőt még a pajorrágás okozta sebeken keresztül is bekerülhet a növény szöveteibe. Az ültetvényekbe a szaporítóanyaggal vihetjük be, azaz már a telepítéskor behurcolhatjuk a fertőzött facsemetékkel.
Ami ennél is nagyobb probléma, hogy a baktérium rendkívül polifág, azaz igen tág gazdanövénykörrel rendelkezik. Ez sajnos tovább nehezíti az ellene történő védekezést.
Mit tehetünk az agrobaktériumos gyökérgolyva terjedése ellen?
A hangsúly a megelőzésen van, azaz csak egészséges szaporítóanyagot szabad eltelepíteni. Olykor mégis megtörténhet, hogy fertőzött fák kerülnek a talajba, melyek minden esetben a faiskolából kerülnek hozzánk. A faiskoláknak meg kell semmisíteni azokat az oltványokat, melynek gyökérnyakán vagy főgyökerén gyökérgolyva található, illetve a fertőzött területen tilos 5 évig szaporítóanyagot termelni.
Amennyiben az oldalgyökereken lévő golyvák eltávolítása után a gyökérzet még megfelel a szabványkövetelményeknek, az oltvány értékesíthető. Azonban a daganatok eltávolítása hiábavaló, hiszen ettől még a kórokozó ugyanúgy jelen van a növényben, csak látensen. Ekkor a szemrevételezéssel történő szelektálás mit sem ér, a vásárló akarata ellenére fertőzött egyedeket vihet haza.
A fiatal, beteg fa gyökerén ültetés után 2-4 évvel felszaporodnak a golyvák, amelyek a fa kiszedése után is a talajban maradhatnak, ahonnan aztán a kórokozó újra fertőzi a következő fát. A fertőzött talajba ezért a kitermelt fák helyére 3-4 évig nem szabadna, csak egyszikű növényt ültetni, mert így a baktérium gazdanövény hiányában elpusztul. Ezzel a módszerrel csak az a probléma, hogy emiatt igencsak hiányos maradna a gyümölcsösünk.
Egyszerűbb megoldás lehet, ha a szabadgyökerű csemeték gyökerét (a törzs alsó harmadáig) az ültetés előtt 1%-os réztartalmú agyagos oldatba mártjuk, vagy szintén réz hatóanyagú kontakt szerrel permetezzük le.
Külföldön van lehetőség biológiai védekezésre az agrobaktériumos gyökérgolyva ellen. Mégpedig az Agrobacterium radiobacter baktérium K84-es törzsének alkalmazásával, ami sikeres védelmet nyújt a gyökérgolyva-fertőzések ellen. Ez a baktérium agrocin 84 nevű antibiotikumot termel, sőt kolóniákat is képez a sebeken, amivel megakadályozza a gyökérgolyvák képződését. Ez a módszer szintén preventív hatású, de a golyvás szaporítóanyag gyógyítására alkalmatlan.
_fill_100x75_0.jpg)
