A naspolya (a kedvenc gyümölcsöm) valószínűleg Kis-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származó, több ezer éve termesztett gyümölcsünk. Kis termetű fává vagy nagyobb bokorrá fejlődik. Szedhetjük még keményen októbertől – így 1-2 hónap alatt megpuhul és válik fogyaszthatóvá –, vagy csak akkor, amikor már félig megpuhult és néhány nap alatt fogyaszthatóvá érik. Nem baj, ha kicsit megcsípi a fagy. Lekvár is készíthető belőle.
Nagy előnye, hogy kisebb kertekbe is ültethető, igénytelen, napon és félárnyékban is megélő, permetezést sem kívánó kiváló tél eleji csemege. Magas a vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns- és pektintartalma. Emésztést serkentő és gyulladáscsökkentő hatású. 4-5 cm-es, május közepén nyíló fehér virágaival és molyhos, lándzsás leveleivel a díszkertben is megállja a helyét.
A nemesített fajták jó termőhelyen mintegy 20-30 kg termést hoznak – fotó: Pixabay
Metszése annyiban hasonló a fügéhez, hogy szintén a vesszők végén hozza termését, ezért nem kell visszametszeni, csak ritkítani a termőrészeket. Hajlamos néha az alanyról – amibe oltották (rendszerint birs) – tősarjakat hozni, ezeket kissé a föld alatt távolítsuk el. Öntözés nélkül is megterem, de szárazabb talajokon ajánlatos néha egy kis vízzel megajándékozni.
Több fajtája van forgalomban, melyek mind jók, de talán a Szentesi rózsa a legízletesebb. A nemesített fajták jó termőhelyen mintegy 20-30 kg termést hoznak. Mindegyik öntermékeny, tehát nem kívánnak beporzót. Magról is nevelhetjük, de akkor apró, fogyasztható, de sokkal kisebb termése lesz.
A naspolyát – és más gyümölcsfákat is – fagymentes talajon és fagymentes hőmérsékleten egész télen át ültethetjük, ha ősszel nem volt rá időnk. Nedvesebb talajon idővel elterülő, lapos bokorfává nőnek, ezért 4-5 méteres tőtávolságot javaslok. Erősen meszes talajra nem való, mert tápanyaghiány lép fel.
Néha megtámadja a tűzelhalás, ilyenkor jellemzően egy-egy ág elszárad, de azt mintegy 30 cm egészséges résszel levágva a betegség általában megállítható. Hatásos növényvédő szer nem kapható ellene. Levelein gyakori a diplokarponos levélfoltosság, mely csapadékos tavasz után lép fel. Könnyen felismerhető az apró, kerekded, vörösesbarna foltokról. Elegendő a levelek összeszedésével védekezni ellene, esetleg néhány alkalommal rezes permetezést is végezhetünk.
Tetszett a cikk? Ajánljuk a szerző korábbi írását a füge termesztéséről!