Ijesztő tünetek a paradicsomon – ez már a vég?!

A paradicsom ugyan nem mondható a környezet iránt egy kifejezetten „érzékeny” zöldségfélének, de azért a különféle termesztési eljárásokból és a hozzájuk kapcsolódó eltérő klimatikus és talajkörülményekből adódó, kedvezőtlen környezeti hatások számos fejlődési rendellenességet, többek között a levelek kanalasodását (szokás mondani pödrődésnek is) okozzák. Ezek gyakran félelmetes képet mutatnak, gondolhatnánk, a paradicsomnak vége, pedig csak kisebb hatással vannak a termésre, míg a más okokból adódó kanalasodás tünetei a növény pusztulásának előhírnökei.

Ijesztő, de kevésbé veszélyes – mi okozza a levélpödrődést?

Aki paradicsomot termesztett üvegházban vagy szabadföldön, biztos tapasztalta a levélpödrődés-jelenséget. Jellemzően az alsó, idősebb levelek a levéllemez színe irányába, a főér mentén meghajlanak, pödrődnek, kanalasodnak. (Ritkán az is előfordul, hogy a fonák irányában hajlik be a szélük.) Többnyire a levelek színe zöld marad, idővel a deformáció a középső, majd a fiatal levelekre is átterjed.

A levélpödrődés jellegzetes tünete paradicsomon – A szerző felvétele

A kiváltó okokat alapvetően két nagy csoportra lehet osztani:

• fertőző betegségek okozta levélkanalasodás és
• élettani eredetű, nem fertőző tényezők.

A fertőző betegségek okozta levélpödrődést minden esetben egyéb, az egyes kórokozóra jellemző szimptómák is kísérik, például vírus esetén levélmárványozottság, feltűnően törékeny levelek; gombás betegségek esetén barna koncentrikus körök; baktériumoknál erek által határolt szövetnekrózis és -klorózis.

Több oka is lehet a levelek kanalasodásának – A szerző felvétele

A cikkünkben részletesen csak az élettani eredetű, vagy ahogy még szokás nevezni, fiziológiai tényezőkkel kívánunk foglalkozni, amelyek további két részre oszthatók:

• kedvezőtlen környezeti tényezők (ökotechnikai hibák)
- alacsony páratartalom, 
- rézhiány

• ápolási hibák (fitotechnikai okok)
- rosszul végrehajtott levelezés vagy kacsozás,
- toxikus anyagokkal történő talaj- és permetlészennyezés.

Leggyakrabban, főleg nyáron az alacsony páratartalom okozta levélpödrődéssel találkozhatunk.

A paradicsom páraigénye a tenyészidő folyamán változik. A kiültetést követő egy-két hétig 60-65%, majd a termésérés idején, napos meleg időben 85-90% tekinthető optimálisnak. Ezzel szemben júliusban és augusztusban gyakran az 50%-ot sem éri el a levegő páratartalma (például a légköri aszályok idején). A növény ilyenformán is védekezik a kiszáradás ellen, a levélfelületét, azaz a párologtatási felületet csökkenti.

Alacsony páratartalom a generatív fejlődését segíti elő, magas páratartalom mellett vastagabb szárat, nagyobb levélzetet nevel a növény. Szélsőséges, úgy a nagyon magas, mint az alacsony páratartalom-értékek a termékenyülést gátolják.

Mint valamennyi növénynél, a paradicsom esetében is fennáll az ellentmondás: párásítás hatására szebbek, nagyobbak és fényesebbek a termések, ugyanakkor nagyobb a gombás betegségek kialakulásának a veszélye is.

Párásítás hatására szebbek, nagyobbak és fényesebbek a termések, ugyanakkor nagyobb a gombás betegségek kialakulásának a veszélye is – fotó: Pixabay

Kísérletekben kimutatták, hogy a rézhiány hatására is kanalasodnak a levelek, aminek a gyakorlatban nincs igazán nagy jelentősége, mivel a talajokban általában a paradicsom számára szükséges rézmennyiség rendelkezésre áll. Inkább a felvételével lehet gond erősen meszes és lúgos közegben. Vízkultúrás termesztésben komplexekkel vagy más, a mikroelemekhez hasonlóan szulfát formában pótolják, így hiánya talaj nélküli hajtatásban sem szokott előfordulni. A réztartalmú szerekkel történő növényvédelemből is adódóan a rézhiánnyal mint levélpödrődést kiváltó faktorral a termesztési gyakorlatban nem igazán kell számolni.

Az ápolási hibák közül első helyen kell említeni a rosszul elvégzett fitotechnikai (ápolási) munkákat. Hajtatásban, de a szabadföldön, támrendszer mellett nevelt paradicsomot is a jobb kezelhetőség érdekében (növényvédelem, szedés stb.) levelezni szoktuk, illetve az oldalhajtásokat eltávolítjuk. A növény túlzott felkopaszítása (egyszerre 2-3 levélnél több leszedésével vagy az oldalhajtások kései eltávolításával is) „stresszeljük” a növényt, a levélpödrődés kialakulását segítjük elő.

Ijesztő jelenség, csúnya a növény, de a termésmennyiségre és -minőségre magában a kanalasodás nincs igazán számottevő hatással. Ezért mondjuk, hogy ijesztő, de nem annyira veszélyes.

Ijesztő, de veszélyes is!

Más, amikor vegyszermérgezés következtében alakul ki a kanalasodás! Hormonális hatású vegyületek, így gyomirtó szerek, terméskötődést és virágzást elősegítő anyagok (pl. N-fenil-ftálaminsav, naftalinoxi-ecetsavas etilészter stb.) továbbá szisztemikus hatású növényvédő szerek túladagolása az említett vegyületekre jellemző, jól látható és elkülöníthető tünetek mellett okoznak levélkanalasodást.

Terméskötődést segítő hormonális hatású szer túladagolására jelentkező szárszalagosodás és termésdeformáció mint a levélkanalasodás kísérő tünetei – A szerző felvételei

A gyomirtó fertőzés a szántóföldi paradicsomnál szokott előfordulni. A többi szernél a nehézséget (terméskötést szabályzók, virágzást indukálók stb.) az okozza, hogy adagolása gyorsan átcsap mérgezésbe, csak kis mennyiség kijuttatása szükséges, ami esetenként technikailag nehezen kivitelezhető. Ilyenkor a növény az említett tünet mellett más szimptómákat is mutat, például: klorózis, szárdeformáció (szalagosodás, bogyódeformáció stb.).

A gombás, a baktériumos és vírusos fertőző betegségek, mint a kártevők is okozhatnak levélkanalasodást, ezek megelőzése és gyógyítása általában vegyszeres beavatkozással lehetséges, míg a környezeti, azaz fiziológiai rendellenességek a környezeti tényezők módosításával megelőzhetők vagy gyógyíthatók.