A korszerű, de olcsónak egy cseppet sem mondható üvegházak csak kiemelkedő termés esetén üzemeltethetők gazdaságosan. Ezekben a korábban elképzelhetetlennek számító 60 kg/m2-es termésátlagok sem ritkák, míg a fóliák alatt a 30-40 kg/ha mondható átlagosnak.
A paradicsomnak szép számmal akadnak élettani növekedési vagy fejlődési zavarai – fotó: Pixabay
Érthető, hogy a termesztők aggódva figyelik a növények egészségi állapotát, minden rendellenes fejlődésnek, legyen az a virággal, a terméssel vagy a levéllel kapcsolatos, azonnal az okát kutatják, és a legrövidebb úton próbálják gyógyítani.
Bár a paradicsom a paprikához vagy az uborkához képest kevésbé érzékeny növénynek számít, mégis a sok fertőző betegsége és kártevője mellett szép számmal akad élettani növekedési vagy fejlődési zavara, amelyet általában a kedvezőtlen környezeti tényezők és technológiai hibák váltanak ki. Ide sorolható az ilyenkor, tavasz idején-nyár elején gyakran tapasztalható levélpödrődést kiváltó okok nagyobb része.
Mi lehet a levélpödrődés oka?
A levelek pödrődését vagy kanalasodását a számos kártevő, fertőző gombás betegség és vírus mellett fiziológiai tényezők (élettani okok) is kiválthatják, ebből adódóan a levéldeformáció megjelenési formája különböző lehet.
Így megkülönböztetünk a fonák és a levél színe irányába tartó pödrődést, a levél főtengelye mentén vagy arra merőleges görbülést, illetve a levéllemez körbekanalasodását (levélszélpödrődés).
Az sem mindegy, hogy mikor és milyen ütemben jelentkezik a tünet, az alsó részen, az idősebb leveleken vagy a hajtáson, a hajtások közelében. Gyakran a levélpödrődés a levéllemez elszíneződésével jár, esetleg kisebb-nagyobb foltok megjelenése is kísérheti. A lemez üvegszerű pattanása, fokozott mértékű törékenysége mint kísérő jelenség vírusfertőzésre utal.
Vírusfertőzés következtében kialakuló kanalasodás, a levelek „üvegszerűen” pattannak, törnek – A szerző felvétele
A továbbiakban azokkal a gyakori esetekkel kívánunk foglalkozni, amelyek élettani eredetűek, és amelyek nem fertőző okokra vezethetők vissza, amelyeket nem kórokozók (gombák, baktériumok, vírusok) és kártevők váltanak ki.
Ritkán fordul elő, hogy növénytoxikus anyag (gyomirtó szer, paradicsomra veszélyes hormonális anyag) kerül az öntözővízbe vagy a tápoldatba, esetleg a permetező szerrel a levelekre, de azért minden évben akad rá példa. Ilyen esetben a pödrődés rendszerint más tünettel is jár, például színelváltozás: haragos zöld levélszín (2-3. kép), márványozottság, egyéb szervek deformált növekedése: szalagos szár vagy összenőtt szár (4-5. kép), rendellenes fürt- és bogyónövekedés stb.
Gyomirtó szer hatására jelentkező levélsodródás – A szerző felvétele
Hormonális hatású szer túladagolása következtében fellépő szárszalagosodás – A szerző felvétele
Talán általánosságban (legtöbb esetben) az is elmondható, hogy a növénytoxikus anyagok okozta levélpödrődés a levéllemez megvastagodásával is jár, ami más esetekben nem vagy kevésbé jellemző kísérő tünet.
Amikor a tápanyaghiány a bűnös
A levélpödrődés adódhat tápanyaghiányból is. Makroelemek esetében elsősorban a magnézium, mikroelemek közül a rézhiány következtében alakulhat ki. Míg a magnézium esetében egyéb jellegzetes színelváltozás is megfigyelhető a levélen (érközi sárgulás), addig a réz hiánya intenzívebb és jellegzetesnek mondható színelváltozást nem okoz. (A paradicsomon kívül holland és német kutatók a magas humusztartalmú tőzeg- és podzolos jellegű homoktalajokon búza, árpa, zab, vöröshere esetében találkoztak rézhiánnyal.)
A réz elsősorban a paradicsom gyökerében halmozódik fel, a szárazanyagra számított mennyiség a gyökerekben 4,5 ppm, a lombozatban 3-3,5 ppm, a bogyóban 4-4,5 ppm, ami még a többi mikroelemhez viszonyítva is egészen minimálisnak mondható. Az a kevés réz, ami a paradicsom számára szükséges, szinte mindig megtalálható a talajban, inkább a felvételével lehet gond, ami magas pH esetén vagy erősen meszes és lúgos közegben akadályozott.
Vízkultúrás termesztésben komplexekkel vagy más mikroelemekhez hasonlóan szulfát formában pótolják, hiánya talaj nélküli hajtatásban nem szokott előfordulni. A réztartalmú szerekkel történő növényvédelemből is adódóan a rézhiánnyal mint levélpödrődést kiváltó faktorral a termesztési gyakorlatban nem igazán kell számolni. A paradicsom hektáronkénti rézigénye egészen minimális (1-2 kg), ami a talajokban általában megtalálható, nem is beszélve a réztartalmú növényvédő szerekről, az ötvözetékről lecsöpögő kondenzvízről, amelyek elegendő rézforrást jelentenek.
A környezeti tényezők közül a páratartalom és a vízhiány gyakori tünete a pödrődött levélzet, ami a növénynek természetes védekezéséből adódik, a paradicsom a levél összecsukásával csökkenti a párologtató felületet. (Más növényfajoknál is ismert jelenség, például a kukorica esetében, amit furulyázásnak is neveznek.)
Elvileg a fólia vagy az üvegház párásabb levegője nem indokolná a tünet megjelenését, de a meleg időjárás beálltával, az intenzív szellőztetés következtében – nem is beszélve légmozgásról – pillanatok alatt változhat a páratartalom, és a nem kívánt 50% alá is csökkenhet. A kiültetést követően egy-két hétig 60-65%, majd a termésérés idején, napos meleg időben 85-90% tekinthető optimális páratartalomnak. Alacsony páratartalom a generatív fejlődését segíti, magas páratartalom mellett vastagabb szárat, nagyobb levélzetet nevel a növény.
Tekintettel arra, hogy a víz is „reutilizálható” – hiány esetén az alsó levelekből a hajtásokba, a fiatal levelekbe vándorol –, a vízhiány és az alacsony páratartalom okozta levélpödrődés az alsó leveleken mutatkozik először.
A levélpödrődést talán a leginkább kiváltó tényező a rosszul elvégzett fitotechnikai munka
Megfigyelések szerint az erős levelezés, a későn elvégzett kacsozás, a kifejlett oldalhajtások eltávolítása mind-mind okozza a pödrődést (6-7. kép.).
A levélpödrődés jellegzetes tünete paradicsomon – A szerző felvétele
Fontos szabályként kell elfogadni:
• egy-egy alkalommal 2-3 kifejlett lomblevélnél többet nem tanácsos eltávolítani,
• ha a kacs (oldalhajtás) akkora, hogy ujjal jó hozzáférhető és kicsíphető a levél hónaljából, távolítsuk el, ne várjunk vele, míg kifejlődik,
• ha megcsúsztunk a munkával és nagyobb zöldtömeget kellene eltávolítani, inkább kevesebbet távolítsunk el, és néhány nap után ismételjük meg a levelezést vagy a kacsok eltávolítását.
Összességében megállapítható, hogy a hajtatott paradicsomon gyakran tapasztalható levélpödrődés meglehetősen csúnya látvány és ijesztő a gyakorló kertész számára, de messze nem jár olyan súlyos termésveszteséggel és minőségromlással, mint ahogy azt sokan gondolnák.
_fill_540x300_0.jpg)
