Az időjárás változatlanul száraz és meleg, így ez határozza meg a növényeink egészségi állapotát. A szárazság egyetlen pozitivitása, hogy a gombás betegségek terjedését gátolja, persze kivételek mindig akadnak, úgymint a szőlő lisztharmata, ami még mindig terjed az arra érzékeny fajtákon. Ugyanakkor számos szárazságkedvelő kártevő akad, ami szép számmal van jelen, szaporodik és károsít.
Almásokban továbbra is rajzik az almamoly
Az alma gyümölcse már elérte a 90%-os méretet, és szépen színesedik. A varasodás (Venturia inequalis) és a lisztharmat (Podosphaera leucotricha) terjedéséhez nincsenek meg a feltételek, így e tekintetben a helyzet változatlan. Az almamoly (Cydia pomonella) folyamatosan rajzik, és a lárvájának kártétele továbbra is emelkedik. Az érő gyümölcs védelmére még mindig szükséges lehet a kezelés.
Az őszibarack és a szilva még veszélyben van
A csonthéjasok csoportjában egyre fogynak a még be nem takarított gyümölcsök. Még az őszibarack és a szilva, ami ki van téve a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) és a szilvamoly (Grapholita funebrana) kártételének. A szilvamoly az érőfélben levő gyümölcsöt, a keleti gyümölcsmoly mind a gyümölcsöt, mind a hajtásvégeket károsítja. A védekezésnél fokozott figyelemmel kell lennünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betarthatóságára.
Szedik már a szilvát is, de egyre több a szilvamollyal fertőzött gyümölcs – fotó: Lepres Luca
Ügyelnünk kell a lombfertőző betegségekre, mint a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophyla). A szárazság miatt ez sem ért el olyan erős fertőzöttséget, mint tavaly, de jelen van az ültetvényekben és terjed. A letermett fák esetében a lombfertőtlenítés időszerű, mint ahogy a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella japii) terjedése okán is.
Még mindig fontos a védekezés a dióburok-fúrólégy ellen
Még mindig rajzik a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa), és a tojásrakás folyamatos, ráadásul a nyüvek már a gyümölcs húsos burkát fogyasztják. Az elhúzódó rajzás miatt érdemes védekezni a kártevő ellen, így csökkenthető a tetemes kár.
Még a szőlő sincs biztonságban
A korai szőlőfajták szürete megkezdődött. A gombás betegségek közül idén a nyertes egyértelműen a lisztharmat (Uncinula necator), hiszen még az extrém csapadék és nedvességhiány ellenére is képes volt közepes vagy erős fertőzöttséget elérni némely fajtákon. A többi betegség ugyan megjelent, de komolyabb fertőzést nem tudott elérni. Jelenleg azokon a területeken, ahol több eső érkezett, a peronoszpóra (Plasmopara viticola) tüneteit figyelhetjük meg elszórtan a friss vitorlaleveleken.
A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) az áfonyát, szedret, bodzát támadja, de a szőlő sincs biztonságban. Megjelenése sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével nyomon követhető. Kártételét az időben elvégzett betakarítással megelőzhetjük. A védekezésnél a rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idővel használható készítmények közül választhatunk, például a piretroidok csoportjából.
A zöld vándorpoloska imágója paradicsomon szívogat – fotó: Lepres Luca
A poloskainvázió egyre csak fokozódik, károsításuk leginkább a gyümölcsök és zöldségek minőségére és küllemére van hatással. Mint tudjuk, az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) és a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) rendkívül polifág kártevő és igen szapora, ezért résen kell lennünk a védekezést illetően.
Nemcsak a poloskák okoznak egyre több gondot a kiskertekben, hanem a földibolhák (Phyllotreta sp.) is. Az ilyenkor tömeges földibolha-invázió elsősorban a kertészeti növénykultúrákon talál kedvező életfeltételeket, de néhány dísznövényen is tömeges a fellépésük.
A földibolhák a csemegekukoricát is kedvelik – fotó: Lepres Luca
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.